„hely szelleme”
címkéjű cikkek

A Téralkotók sorozatunk legújabb részében a Néprajzi Múzeum és a Nemzeti Atlétikai Központ tervezőjével beszélgettünk.

Nemzeti építészetről, Kádár-kockákról, polgári jó ízlésről és cselszövő építészekről is szó volt a Helyzet podcast legújabb adásában, ahol Lánszki Regő országos főépítész vendége Balázs Mihály Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész volt.

A Balaton helyzetéről, a magasházak és lakóparkok ügyéről, a rakpart kérdéséről, illetve az építészet csatatérré válásáról is szó volt a Helyzet podcastben.

Azon tíz magyar étterem szűk körébe léphetett be a minap az őrségi Pajta, akik Michelin-csillag büszke birtokosának mondhatják magukat. Az őriszentpéteri vendéglátóhelyet nemcsak ételei, de épületei, környezete és az arra büszke, azt éltetni, fejleszteni akaró megálmodói is különlegessé teszik.

Bizánc szelleme egyedülálló keveréke a keleti és nyugati kulturális és vallási elemeknek, ami elsősorban a kereszténység, a hellén idealizmus és a keleti misztika együttélését jelenti. Hamvas Béla szerint Bizánc magyar megfelelője Erdély. Sorozatunk utolsó része ennek a régiónak az építészeti örökségével foglalkozik.

A Felföldről Mikszáth juthat eszünkbe, míg az Alföldről Móricz Zsigmond. A palócok világa hiedelmekben gazdag, ártatlan, már-már naiv természetközeliség. Az Alföld ezzel szemben az átalakulás világa. A magyar tájról és hagyományos építészetről szóló sorozatunk harmadik részét is Hamvas Béla ihlette…

Ki ne ismerné az Adria sziklás partjait, a hűvös tenger mellett felhevült kőteraszokat? Más ez, mint amit Buda patinás rendje, Sopron polgárházai vagy Pozsony feszesre húzott utcái kínálnak. A magyar táj és építészet jellegzetességeiről, Dél és Nyugat szelleméről Hamvas Béla nyomán gondolkozunk…

Vajon hogyan jelenik meg Hamvas Béla öt géniusza a magyar építészetben? Mi a hatása a magyar tájnak a népi gondolkodásra és a hazai tervezők munkájára? Mi a hely szellemének jelentősége ma?