„Építésgazdaság”
témájú cikkek

A hosszú ideje tartó lakásár-emelkedés után fordulat körvonalazódik a magyar ingatlanpiacon. A Duna House legfrissebb, 2026 harmadik negyedévét vizsgáló elemzése szerint országosan már csökkentek a lakásárak, visszaesett a forgalom, és jelentősen megnőtt az eladók által adott árengedmény.

Látványosan megugrott a magyar építőipar teljesítménye 2026 augusztusában: a KSH adatai szerint éves összevetésben 21,9 százalékkal, júliushoz képest pedig 14 százalékkal nőtt a termelés.

Öt év alatt közel 80 százalékkal emelkedtek a lakbérek Magyarországon, ugyanakkor az éves drágulás üteme a korábbi töredékére csökkent. A KSH és az ingatlan.com legfrissebb lakbérindexe egy átalakuló piac képét mutatja. A bérleti díjak emelkedését egyre több tényező fékezi, miközben a lakásárak növekedése a befektetők számításait is átírja.

Több mint 42 ezer résztvevővel és 1777 kiállítóval zárult október 7-én Münchenben az EXPO REAL 2026, Európa legnagyobb ingatlanpiaci és befektetési szakvására. A háromnapos rendezvényen a lakásépítés válsága, a finanszírozási nehézségek, az infrastruktúra-fejlesztések és a mesterséges intelligencia alkalmazása állt a középpontban.

Másfél éve nem volt ilyen alacsony az engedélyek száma. Az év első felében még biztató jeleket mutatott a hazai lakásépítési piac, augusztusra azonban jelentősen visszaesett az építési kedv.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök november 29-re előrehozott parlamenti választást írt ki, mindössze három nappal azután, hogy a parlament leszavazta kormánya két, a lakhatási válság kezelésére kidolgozott rendeletét. A történet jól mutatja, milyen politikai jelentőségű kérdéssé vált Európában a lakhatás: Spanyolországban ma már kormányzati válságot mélyít el, Hollandiában pedig a legutóbbi választási kampány egyik legfontosabb témája volt.

Nem csupán átmeneti megoldásként, hanem hosszú távon is fenntartaná az új lakások 5 százalékos áfáját a Közlekedési és Beruházási Minisztérium.

Az európai fiatalok lakhatási helyzete alig javult az elmúlt években: 2025-ben az EU 15–29 éves lakosságának 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban. Magyarország ennél valamivel kedvezőbb helyzetben van, a fiatalok nagyjából negyede érintett. Hosszabb távon ugyanakkor látványosan csökkent a magyar túlzsúfoltság, amelyben egy évtizede még az uniós sereghajtók között voltunk.

2026. szeptember 27-től Magyarországon is szigorúbb szabályok vonatkoznak arra, miként nevezhet egy vállalkozás egy terméket, szolgáltatást vagy akár saját működését „zöldnek”, „fenntarthatónak”, „környezetbarátnak” vagy „klímabarátnak”. A változás az építőipart különösen érzékenyen érintheti: az építőanyag-gyártóknak, lakóingatlan-fejlesztőknek és más beruházóknak is érdemes felülvizsgálniuk honlapjaikat, prospektusaikat és reklámkampányaikat.

Az építőipar az év második negyedévében sem tudott növekedni, és a Magyar Nemzeti Bank szerint 2026 egészében negatív lehet az ágazat hozzájárulása a gazdasági növekedéshez. A lakáspiacon ugyanakkor egészen más folyamat látszik: az Otthon Start jelentősen növelte a lakáshitelek iránti keresletet, miközben a jegybank már a lakossági beruházások növekedésével számol.

Átfogó lakásprogramról, a bérlakáspiac fejlesztéséről, a kiemelt beruházások felülvizsgálatáról és az ingatlanfejlesztések új tervezési rendszeréről is beszélt Szemerey Samu a Property Investment Forum 2026 konferencián.

De az Európai Unió összteljesítménye is gyengült.