„Hely&Szellem”
témájú cikkek

Hátborzongató térélményt nyújtott a közelmúltig a most már víz alá került parajdi sóbánya, amely egy 3000 méter vastag sórétegben hozott létre utánozhatatlan világot a föld alatt.

Békés vármegyében járunk, közel a román határhoz, itt találjuk Mezőhegyest, a lótenyésztésről híres, Világörökség-várólistás ménesbirtokot. Folytatódik E-Örökség cikksorozatunk!

A polgári hangulatú alföldi városka egyik szépen őrzött értéke Erkel Ferenc szülőháza.

Talán senkinek nem kell bemutatni az egri minaretet vagy a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámiját, mint a török kor leghíresebb, ma is fennmaradt épületeit Magyarországon. De vajon milyen emlékeket találunk Budapesten a több mint 150 éves oszmán hódoltság idejéből? Sétáljunk együtt és fedezzük fel azokat a fürdőket, kerteket és egyéb épületeket a fővárosban, amelyek ma is őrzik a török kultúra lenyomatát!

Június 8-án történelmi pillanatnak lehetünk tanúi: Kapu Tibor, a HUNOR keretében a világűrbe indul, ezzel új fejezetet nyitva hazánk űrkutatásában. De vajon hogyan kapcsolódik mindehhez az Édenkert?

Hogy vált az Üllői út a magyar sporttörténelem egyik legnagyobb katasztrófájának helyszínévé? Megépítésekor az első FTC-stadion Európa legmodernebbjének számított, ám már a 20-as évek végén érzékelhető volt az amortizáció. Cikkünkben a strukturális leépülés mellett a pályával kapcsolatos pénzügyi viaskodásokat is felidézzük.

Szegvár Csongrád-Csanád vármegye második legnagyobb községe, itt áll a Kurca folyó partján, a szegvári vár romjai fölött a Károlyi-kastély. Folytatódik az E-Örökség tartalmait bemutató cikksorozatunk!

Klasszikus formák, nehéz sorsok, nagy lehetőségek

Gyereknap alkalmából a magyar kisdedóvás történetének építészeti vonatkozásait mutatjuk be.

Csanád vármegye egykori székhelye a ma már műemléki védelem alá eső Makovecz-épületek tárháza.

Van jobb a 15 perces városmodellnél? Milyen szerepet tölt be a tömegközlekedés a város életében? Hogyan bontsuk le a városon belül álló képzeletbeli falakat? Miként tehető élhetőbbé az a város, ahol élünk? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az a három évre szóló kutatási projekt, amelyet magyar vezetéssel indítottak el 2025 tavaszán. Az egész folyamatot koordináló kutatóval, Lengyel Balázzsal beszélgettünk.

A Tisza-parti kisváros legrégebbi része skanzen helyett eredeti helyükön mutatja be a magyar népi építészet jellegzetességeit. Folytatódik E-Örökség sorozatunk!