„Hely&Szellem”
témájú cikkek

Hanuka alkalmából Budapest három legszebb zsinagógáját fedezzük fel, melyek vallási és építészeti értékeik mélyebb betekintést engednek a magyar zsidó közösség múltjába és jelenébe.

Mintha Hollandiában járnánk: a sárga és vörös téglás, oromzatos házak némileg eltérnek mind a magyar népi, mind a hazai sváb hagyományoktól. A Duna menti Harta önálló karakterű lakóhelye egy három évszázados közösségnek.

Szemétégető, bevásárlóközpont, Afrika – kevés embernek jutna eszébe ezekre a helyekre menni, ha síelni támad kedve. Az alábbi lista azonban bizonyítja, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott is.

Velencei Campanile, Flandria középkori városai, a cár barokk palotái – csupán néhány példa a „megszokott rekonstrukciókra”.

A világ számos pontján találkozhatunk különleges építészeti alkotásokkal, amelyek nem csupán technikai bravúrok, hanem legendákkal is gazdagítják az adott hely kultúráját. Az egyik ilyen rejtélyes és lenyűgöző építmény az Új-Mexikóban található Loretto-kápolna híres Csodalépcsője.

Abban a közel 20 évben, amikor épp nem vívtak forradalmat a 19. századi Párizsban, a város hatalmas átalakuláson ment keresztül. Ekkor nyerte el mai arculatát egyenházaival, sugárútjaival, impozáns tereivel, s mindezért egy építész felelős: Georges-Eugène Haussmann.

A budai várban van egy torony, amelyet kevesen ismernek, pedig a története igencsak kalandos. Túlélt több csatát, majd lebontották, végül kétszer is visszaépítették. A tavaly negyedjére újjáálmodott tornyot mi is bejártuk.

Ott, ahol ma autók végeláthatatlan folyama kanyarog az Erzsébet hídra fel és onnan le, egykor csendes, hangulatos városrész állt – közepén egy mára eltűnt, gyönyörű templommal.

A Felföldről Mikszáth juthat eszünkbe, míg az Alföldről Móricz Zsigmond. A palócok világa hiedelmekben gazdag, ártatlan, már-már naiv természetközeliség. Az Alföld ezzel szemben az átalakulás világa. A magyar tájról és hagyományos építészetről szóló sorozatunk harmadik részét is Hamvas Béla ihlette…

Talán nem is gondolnánk, de az első adventi naptárak csak ajtókra írt vonalak voltak, az édességes változat először a XX. században jelent meg. Manapság sok izgalmas kalendáriumötlettel találkozhatunk, az egyik ilyen a világító advent játék, ahol a csatlakozó települések házainak ablakai válnak a naptár sorszámaivá.

A Blaha Lujza tér egy igazi alakváltó, ahol új identitások épültek és régiek bontódtak el, de a különböző korszakok lenyomata ott maradt. Cikksorozatunk aktuális részében, a tér múltjától egészen a jelenig barangolunk, hogy egy újabb híres vagy éppen hírhedt hely történetét mutathassuk meg.

Az 1874-ben elhunyt Reitter Ferenc dunai rakpartjai a mai napig óvják a fővárost a pusztító árvizektől.