„Hely&Szellem”
témájú cikkek

A Buenos Aires-i Recoleta temető különleges világ, ahol az élet és halál közötti határok elmosódnak. Monumentális síremlékek, tragikus történetek és a halált az élet természetes részeként ünneplő helyiek.

Bár november elején sokan fordulunk meg a temetőkben, nemcsak ilyenkor érdemes látogatást tennünk.

1956. október 30-án ostromolták meg a sötét múltú pártház épületét, amely a szabadságharc után hatvan évvel újra emlékezetes politikatörténeti szerepet kapott. Ma szellemház.

Europa Nostra-díjas lett a közelmúltban felújított kolozsvári Szent Mihály-templom.

Az 1920–30-as évek „gründolásából” a kis sanghaji magyar kolónia is aktívan kivette a részét. Hudec László és Gonda Károly komoly nyomot hagytak Sanghaj modern arculatán.

Mit keres a fővárosi Postatakarékpénztár épületén egy bikafejes ivócsanak?

Kína a 19. században nem önszántából találkozott először a nyugati modernizációval, a nyugati kereskedők előtt erőszakkal megnyitott városokban az európaiak a saját ízlésüknek megfelelő épületeket emeltek. Ma Kína a világ legnagyobb építési piaca, ahol az 1920-as évektől kezdve ötvözik a nyugati és a kínai megoldásokat.

Magyarországon számos csillagvizsgáló működik, de a legizgalmasabb egyértelműen a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, eredeti nevén szputnyikfigyelő állomás. A forradalmi újító, Zalotay Elemér tervei alapján 1968-ban emelt épület brutalista emlékműként is megállná a helyét.

A leginkább a bélletes kapujáról ismert templom 2024-ben kívül-belül megújult.

Van, amire 777 évet kell várni: ennyi idő után lett új temploma Derekegyháznak. A 2022-ben emelt Szentháromság-templom a kortárs magyar építészet kiváló alkotása.

A több ezer éves Kínában nincsenek néhány száz évesnél idősebb épületek. A Nagy Fal – aminek létéről is csak az északi periféria népei tudtak – legtöbb szakasza döngölt földből épült, amit aztán az időjárás tett a földdel egyenlővé. A kínaiakat nem az anyagi, hanem a szellemi örökkévalóság hajtja.