Saját otthont építeni nagy vállalás – konténerből meg pláne. Varga Babett és Dávid mégis ezt tűzték ki célul. A szombathelyi pár hétközben Ausztriában dolgozik, hétvégente pedig a város melletti telkükön már több mint egy éve saját kezükkel építik álomotthonukat.

A kiállítás kurátora a világhírű építészkritikus, Jonathan Glancey volt, aki a megnyitón is tiszteletét tette.

„Nagyobbat lehet építeni, de régebbit soha!” Véleménycikk műemlékvédelemről, a hely szelleméről és a múlt épületeinek kortárs üzenetéről.

Páratlanul szép időszakát éli ilyenkor az ország legnyugatibb csücske, az Őrség, de nem elég megélni a pillanatot, mindig szükség van valakire, aki gondol a jövőre is.

És hogy milyen legendák övezik a Nádasdy család korábbi otthonát és milyen tragédia fűződik az építéséhez? Írásunkból kiderül.

A magyar és budapesti tudomány-, gazdaság- és politikatörténet legjelentősebb alakjainak végső nyughelyeként szolgál a Salgótarjáni utcai zsidó temető, ami rövid, de annál intenzívebb fénykorán túl, főleg a XX. század második felétől kezdve, szinte teljes feledésbe merült. Körbesétáltuk a temetőt, megismertük a történetét, a lakóit, és megérdeklődtük, mit hozhat számára a jövő.

A Pilis szívébe álmodott exkluzív szálláshelyet a Pyxis Nautica és a Hello Wood csapata.

Nagy Károlytól Szily Jánosig íródik a Kárpát-medence-szerte is kuriózumszámba menő szombathelyi vár ezeréves története. Köré és ráépült azóta sok minden, a nyomait azonban nem tudták eltüntetni az évszázadok.

Nemcsak kitűnő és korszakalkotó építészeket, hanem boldoggá avatott vértanú papot is adtak a nemzetnek a Brennerek. Boldog Brenner János vére nyomán a föld szentté lett, ahol most templom épül.

Amennyi magyar kisvilág volt régen, annyiféle temetőt találunk a régi Magyarország különböző sarkaiban.

A reformáció napja alkalmából bemutatjuk a magyar protestáns templomépítészet történetét. Rejtőzködő barokk pompa, kazettás mennyezetek, klasszicista hagyomány és visszafogott kortárs formák – ez a magyar protestáns templomépítészet.

Amikor térdig jár az ember az avarban, gyűjti a vargányát és hallgatja a neszeket az őrségi erdőkben, mi sem természetesebb, mint hogy a Paprét tetejére érve, a fák lombjai között megpillantja a titokzatos „fények templomát”. Velemérben jártunk.

Csütörtökön Salzburgban lép pályára a Ferencváros futballcsapata, ennek apropóján pedig nézzük, a gyönyörű barokk város és annak környéke rejt-e magyar vonatkozású izgalmakat.

A tihanyi Belső-tó medre az utóbbi hónapokban szokatlan arcát mutatja: száraz félsziget, repedezett iszap és visszahúzódó víz fogadja a látogatót. Ez a vég kezdete?

A fertődi Esterházy-kastély az egyik leghíresebb magyar kastélyunk, nem csoda, hogy számos izgalmas tény kötődik hozzá. Ezekből szemezgettünk.

Magyaros, mégis egyedi elrendezésű népi házsor számít a Fertő tó menti település fő építészeti értékének és látnivalójának.

Magyarországon is több építész dinasztia gazdagította munkásságával városainkat és egész hazánkat – de közülük is kiemelkednek a Lechnerek, akik évszázadokat átívelve járultak hozzá a magyar épített kultúra fejlődéséhez. A közelgő filmbemutató – A Lechner örökség – alkalmából mutatjuk most be a neves család tagjait, Hazaépítők sorozatunkban!

Lechner Ödön munkássága olyan mély benyomást kelt a mai napig a helyiekben és a turistákban egyaránt, hogy alkotásai vitathatatlanul a legnépszerűbb látványosságok közé sorolhatók. A hamarosan bemutatásra kerülő Lechner-film apropóján ismétlésképp nézzük, mi volt az építész életművének 5 fő alkotása.

BBVV, BLVV, BKVT, BVVV, FJFVV – ez nemcsak azt jelölik, miképpen reagál egy hároméves gyerek arra, amikor egy kanál tökfőzeléket nyomnak az orra alá, hanem azon társaságokat is, amelyek a századfordulón a budapesti tömegközlekedést igazgatták. Mert a BKV, sőt, a Beszkárt előtt is volt ám élet, még ha néha kicsit zavaros is.

A művészet nála nemcsak a valóságra reflektáló tükör, hanem közösség- és valóságteremtés. Interjúnkban Csáji László Koppány a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet küldetéséről ad számot.

Ma kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre, a magyar organikus építészet legmeghatározóbb figurája, a világszinten talán legismertebb magyar építész. A meghatározó építészre munkásságának öt "leg-épületével" emlékezünk.

Miért nem látszik ma a ház mögött a tervező? Számít-e egy gyógyfürdőben, hogy milyenek a fények és a hangok? Betartatják-e a települések az arculati kézikönyvüket? Hol akarnak lakni a fiatalok, és milyen jövő vár a panelházakra? Ezekről is beszélgettünk Mátis Barna építésszel, a Mátis és Egri Tervező Kft. ügyvezetőjével nemrég.

Kastélyok, villák, házak a világ minden tájáról az élet múlandóságáról árulkodnak, miközben a természet szépen lassan átveszi az uralmat az építészet felett.

Stjepan Mikulić MI-szakértővel és tanácsadóval arról beszélgettünk, hogyan hat a technológia a regionális építészeti kultúrákra, milyen módon képes pontosabb, fenntarthatóbb döntéseket támogatni, és hogyan segít akár milliókat megtakarítani egy-egy projekt során.

A „Mérnöknők” című kötet kapcsán Szabó Eszterrel beszélgettünk a vasi mérnöknők életútjairól, a női mérnöki pálya múltjáról és jelenéről, a láthatatlan terhekről és arról, miért nem nemi kérdés, hanem társadalmi hatású alkotás a mérnökség.

A világon mindenhol gyors ütemben haladó szuburbanizáció az agglomeráció kiterjedését és egyben felértékelődését hozta magával, a növekvő és gyarapodó vonzáskörzeteknek azonban egyre több kihívással kell megbirkózniuk, hazánkban és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

A tiroli grófi családból származó miniszter hazánk és ezen belül az Alföld valódi felvirágoztatójává vált – történelmünk talán legsúlyosabb traumája után.

A Téralkotók sorozatban ezúttal Király Zoltán építésszel, a 20. évfordulóját ünneplő TIBA Építész Stúdió vezetőtervezőjével beszélgettünk.

A hulladék nem szemét, hanem lehetőség – Bencze Dániel „Omega Project” című diplomamunkája ezt a gondolatot formálja épületté.

A zürichi műszaki egyetem professzorai a következő tíz évben arra próbálnak választ adni, hogyan tehető klímabarát építőanyaggá a beton úgy, hogy semmit sem veszít legértékesebb tulajdonságaiból.

Parádsasváron volt egykoron egy üveggyár, ami azonban immár 20 éve elhagyatottan áll. Mit lehet kezdeni egy ilyen kényes tájsebbel? Az alábbiakban Veres Dóra diplomamunkáját mutatjuk be, amelyben a komplexumot füst helyett gőzzel tölti meg és termálfürdővé alakítja azt. Az ötlet III. helyezett lett a Hello Wood Diplomadíjon.

Aki évekkel ezelőtt járt a Festetics-major környékén, most rá sem ismerne az egykori romos épületegyüttesre.

Egy szép hagyományt követ ezzel a családjában és a magyar sportban.

A Magyar Építész Kamara és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös sorozatának második kötete a 2000 és 2010 között átadott épületeket veszi számba – az ezredforduló utáni korszakot, amikor a magyar építészet új lendületet kapott.

Az INFOTÉR CONTECH 2025 GLA sátrában tartott kerékasztalánál olyan témák kerültek előtérbe, mint az Otthon Start szabályai, hatásai, a kapcsolódó előírások és a program hosszabb távú céljai.

Hittel, szorgalommal, következetesen – vallja Varga Tamás DLA Ybl-díjas építész, a BME Építészmérnöki Karának dékánja, aki szerint a fejlődést nem követni, hanem előidézni kell.

A Hello Wood Diplomadíjat október utolsó napján adták át ünnepélyes keretek között a fiatal tehetségeknek.

Tényleg kellenek a természetes építőanyagok vagy ez inkább egy régi időkből itt ragadt trend? Milyen előnyei vannak a sokszor indokolatlanul lesajnált vályogházaknak? Mit tud a kender, amiért Franciaországban 20 ezer hektáron termelik?

Meghitt és ünnepélyes hangulat töltötte meg a keszthelyi Festetics-kastélyt, amikor a város díszpolgárát, herceg Festetics Györgyöt köszöntötték 85. születésnapján.

Akár egy rövid egynapos útra mész, akár a Kéktúra útvonalán haladsz, azt tervezheted úgy, hogy egy kastély vagy vár is keresztezze az utadat. Íme közülük öt, amely ideális megálló egy országjárás alkalmával.

Addig azonban még Dégen is láthatjuk.

Erre kétszer is lehetőség nyílik novemberben.

A Dijkstra az FDB-Projekt Kft új, adatvezérelt platformja, amely egységes és átlátható adatfolyammá rendezi a homlokzati projektek teljes életciklusát a tervezéstől a gyártáson át a kivitelezésig.

Mindenki jól ismeri azokat a csatákat, amiket kötelezően meg kell vívni, ha az ember házépítésre vállalkozik. De mi lenne, ha mégsem kéne a kőművessel, a hidegburkolóval és az illetékes hivatalokkal viaskodni?

Az építőipar jövője nem a látványos high-tech megoldásokban, hanem az egyszerű, jól működő digitális eszközökben rejlik – vallja Grzegorz Szalewicz, a Budowa 2.0 alapítója.

Angie Arroyo Mendez, az oslói A-lab technológiai igazgatója szerint a digitalizáció akkor válik valóban értékessé, ha segíti az építészeket abban, hogy felelősebben, tudatosabban és kreatívabban formálják a világot.

Mennyi idő, mire a bank átutalja a tulajdonosnak a lakáshitelt? Ez az a kérdés, amely rögtön nagyon aktuális lesz, amint eldöntöd hogy hitel segítségével szeretnél ingatlant vásárolni és megtalálod a megfelelő otthont. Lássuk, lépésről lépésre a folyamatot!

A hiteligénylés nem egyszerű folyamat. Jó pár dokumentumot be kell szerezni ahhoz, hogy be tudjuk nyújtani az Otthon Start kérelmet. Összeszedtük, mire van hozzá szükség és mit honnan lehet beszerezni.

Kis mértékben csökkent az Otthon Start programban megvásárolható lakóingatlanok aránya a kínálatban a bejelentés óta – közölte a Zenga ingatlanhirdetési portál.

Igen, még a Rózsadombon is lehet első lakást venni 3 százalékos fix kamatozású hitellel. Mutatjuk, hogyan!

Budapesten lakást venni már-már lehetetlen küldetésnek tűnik egy átlagos pénztárcával. De mi a helyzet, akkor ha az Otthon Starttal próbálkoznánk? Íme a budapesti OSP kisokos!

Az Otthon Start Program alapvetően a fiatalokat segíti, hogy saját lakáshoz jussanak. De mi történik, ha kicsit nagyobbat álmodunk?

A lehető legalacsonyabb kamatokkal, készpénzbónuszokkal és már extra kedvezményekkel is csábítják a bankok az ügyfeleket.

Nem a legfrekventáltabb helyeken fog érvényesülni a kedvezményes lakáshiteles program.

A műemlékfelújítás sokszor inkább tűnik kalandnak, mint építkezésnek: tele meglepetésekkel, kompromisszumokkal – és időnként csontvázakkal, szó szerint is. De mihez kezdjünk, ha egy régi, védett épület a miénk lesz?

Hogyan építsünk házat 2025-ben? Segítünk eligazodni az otthonteremtés útvesztőiben.

Egy új találmány, amely egy csettintéssel írja felül azt, amit eddig a moháról gondoltunk.

Tudtad, hogy többen élnek hazánkban vályogházban, mint panellakásban? Ennek tükrében érdemes mérlegelni, hogy milyenek is ezek a vályogházak.