Boldva jelentős középkori műemlékei a Bódva folyó partján találhatóak: itt állnak a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostor romjai a fennmaradt, impozáns református templommal. Folytatódik Egy nap, egy műemlék sorozatunk!

Római helytartói palota, gőzhajók, uszályok, Pepsi Sziget, alvilági figurák, Shawn Mendes és a jövő kérdőjelei. Az Óbudai-sziget Budapest egyik különösen izgalmas része, ami a 19. századig nem is egy sziget volt, hanem kettő.

Már a Pancsoló Kislány is megénekelte, hogy strandra járni jó, ám nemcsak azért, mert Bambi is kapható! A hazai fürdők sok meglepetést tartogatnak művészeti téren is.

A középkori lovagi építészetet bemutató első rész után a második meghatározó korszakot, a két világháború közötti olasz uralom lenyomatát mutatjuk be.

Az olasz Adria-parton, Trieszttől egy ugrásnyira egy sziklaszirten magasodik Duino várkastélya. A kastély és tengerpartja autóval mindössze három órára található a magyar határtól.

Jelenlegi és egykori pénzeink legjelentősebb történelmi szereplőink mögött gyakran építészeti remekműveket rejtenek. Te meg tudod mondani, melyik személyhez melyik épület párosul?

Magyarok és magyarrá vált idegenek, felülről és alulról építkezők, önérdekkövetők és nagylelkűek: a Hely.hu új, Hazaépítők sorozatában a közös magyar hazánkat építő személyiségeket mutatunk be olvasóinknak!

Nem sokan tudják, de Budapest igen komoly motorsportpedigrével rendelkezik, olyannyira, hogy a Városligetben és a Népligetben is rendeztek európai szinten jegyzett versenyeket. A 40. hazai futam alkalmából idézzük fel, miért nem itt köröznek a Forma 1-es autók az évi rendszeres Magyar Nagydíjon.

Számos legenda övezi hazánk egyik legszebb kastélyának, a tiszadobi Andrássy-kastélynak a születését.

Létezik-e cigány gótika? Gutowski Robert megválaszolja a Mária-kegyhely felújításának tervei kapcsán, íme.

Ha Szlovénia felől érkezünk Velencébe, jó kérdés, hol érdemes megállni egy rövid pihenőre Friuli és Veneto tájain. A válasz: Aquileia.

A Városligeti fasor egyik gyöngyszeme, a szecessziós ResoArt Villa, nemcsak a falaival és színes ablakaival kápráztatja el a látogatót, ez az épület ugyanis Budapest legnagyobb Zsolnay-gyűjteményének otthona is.

Rodosz építészetileg kissé atipikus görög sziget. Mutatjuk, miért!

A 200. Anna-bál alkalmából sétára indulunk öt olyan épület körül, amely ma is őrzi a reformkor emlékét, és vele együtt a báli szezon ragyogását.

Már igazi kulturális központ az elmúlt évtizedekben újjászületett Károlyi-kastély Fehérvárcsurgón.

Athén nemcsak a történelemkönyvek lapjairól ismerős – a város élő építészeti tanulmány, ahol ókori templomok, klasszicista paloták és hangulatos városnegyedek mesélnek a görög kultúra ezer arcáról.

A gízai piramisokat, a római belvárost, a Tádzs Mahalt mindenki ismeri, ám ki gondolta volna, hogy az UNESCO világörökségi helyszínek listáját olyan alapossággal állították össze, hogy még egy bulgáriai kiruccanáshoz is meghozza az ember kedvét? Alábbi cikkünkben 6 olyan világörökséget mutatunk be, ami nincs rajta az internetes toplistákon, de egy látogatásra mindenképp jók.

A jubileumi, kétszázadik Anna-bálra készülnek Balatonfüreden – az ország egyik legpatinásabb hagyományos ünnepsége összeköti a régmúltat a jelennel. Korabeli újságcikkekből idézzük most fel az egykori bálok hangulatát!

Bajorország legismertebb kastélya, Neuschwanstein mostantól az UNESCO világörökség része. A képeslapra illő, csipkés tornyú épület nem csupán a romantikus álmodozás jelképe, hanem egy különc király belső világának kőbe álmodott kivetülése.

Lengl Zoltán új balatoni főépítészként abban látja a feladatát, hogy közös nyelvet találjon fejlesztők, önkormányzatok és helyiek között – miközben meg kell védenie mindazt, amiért az emberek a Balatonhoz kötődnek.

Itt a #tellmewithouttellingme trend építészeti kiadása a Sziget Fesztiválról!

Az „Oszakába mentem!” sorozatunkban olyan fiatalok ötleteit mutatjuk be, amelyek a tervezőasztaltól egészen az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjáig jutottak.

Belestünk a világ leggazdagabb embereinek házaiba. Volt néhány meglepetés is a listán!

Meg tudják különböztetni a fesztiválozó külföldiek a Westminster-palotát az Parlamenttől? És az Erzsébet hidat a Golden Gate hídtól? Most kiderül!

Kinek jut eszébe annyira összepréselni a nyárfát, hogy abból egy extrém módon ellenálló anyag jöjjön létre?

Melyik építőanyag mennyire terheli a környezetet? Erre ad választ tudományos alapon a dán anyagpiramis,

Nyár közepén szervezték meg az ország legnagyobb fényművészeti fesztiválját, a Zsolnay Fényfesztivált Pécsen. Ebben a négy napban a város ikonikus épületei szinte megmozdulnak, hála a rajtuk táncoló fényeknek. A fesztivál múltjáról és jelenéről, a feladat adta kihívásokról Pusker Péterrel, a fesztivál főszervezőjével beszélgettünk.

Kukoricacsutkából építőanyag? Külföldön már valóság, nálunk viszont még mindig elpazarolt lehetőség – Bemutatjuk, miért lenne érdemes másként tekinteni erre a nyersanyagra.

Úgy szövi be az új építőanyag szerkezetét a paraffinnal feltöltött csőrendszer, mint egy élő szövetet a vérrel teli érhálózat.

Hogyan lehet egy ház egyszerre lakható és szerethető? Városi Gábor épületdesigner és képzőművész szerint az építészet nem csupán technikai, hanem mélyen emberi és érzelmi műfaj.

A The Guardian ezúttal a népszerű nagyvárosok parkjait vizsgálta és összeállított egy tízes listát a legjobb, zöld rejtekhelyekről, ahova érdemes ellátogatni. Nem titok, hogy Budapest is helyet kapott a listán.

Betonlabor, szintetikus szálas beton, ipari padlók és vasúti aknák, mindez közérthetően. Dr. Juhász Károly, a JKP alapítója mesél karboncsökkentésről, betoninnovációról és mérnöki precizitásról.

Az „Oszakába mentem!” sorozatunkban olyan fiatalok ötleteit mutatjuk be, amelyek a tervezőasztaltól egészen az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjáig jutottak.

Az „Oszakába mentem!” sorozatunkban olyan fiatalok ötleteit mutatjuk be, amelyek a tervezőasztaltól egészen az Oszakai Világkiállításig jutottak.

Holman Ágoston, az innovatív mérnöki megoldásokkal foglalkozó Loricatus társalapítója a digitális eszközöket a hiteles örökségvédelem szolgálatába állítja. A „Repül. Rögzít. Segít!” című könyv kapcsán készült interjúban terepi tapasztalatairól és szakmai küldetéséről mesél.

Ha elfog a vágy a fehér mediterrán házakat látva, hogy ott élj, vagy késztetést érzel, hogy mindet lefotózd, jó, ha tudod: van rá magyarázat.

Fontos megerősítést kapott a minap az UNESCO-tól a budapesti világörökségi helyszín. 2019 óta idén először nem javasolták a főváros védett területét a veszélyeztetettségi listára. Mit jelent ez a fordulat, honnan indultunk és mire érdemes a jövőben figyelnünk?

Az „Oszakába mentem!” sorozatunkban olyan fiatalok ötleteit mutatjuk be, amelyek a tervezőasztaltól egészen az Oszakai Világkiállításig jutottak.

A műemlékfelújítás sokszor inkább tűnik kalandnak, mint építkezésnek: tele meglepetésekkel, kompromisszumokkal – és időnként csontvázakkal, szó szerint is. De mihez kezdjünk, ha egy régi, védett épület a miénk lesz?

Hogyan építsünk házat 2025-ben? Segítünk eligazodni az otthonteremtés útvesztőiben.

Egy új találmány, amely egy csettintéssel írja felül azt, amit eddig a moháról gondoltunk.

Tudtad, hogy többen élnek hazánkban vályogházban, mint panellakásban? Ennek tükrében érdemes mérlegelni, hogy milyenek is ezek a vályogházak.

Nyári hőség ellen kültéri árnyékolás, redőny, zsaluzia és passzív hűtési tippek. Tudj meg mindent, amit a nyílászárók okos árnyékolásáról tudni érdemes!

Mit ültessünk a kertbe 2025-ben, ha fontos a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a kezdő kertészek sikere is? Sólyom Barbara tájépítész hasznos tippeket ad azoknak is, akik eddig csak álmodoztak a kertészkedésről.

A hőhíd gyakori, de sokszor észrevétlen probléma az épületekben. Ez a cikk bemutatja, hogyan befolyásolja komfortunkat, energiaköltségeinket és az épület állapotát, és mit tehetünk a megelőzés érdekében.

Mit rontanak el a legtöbben, amikor először építkeznek? Ez a rövid, gyakorlatias cikk olyan tipikus hibákra hívja fel a figyelmet, amelyeket sok kezdő elkövet – és amelyek kis odafigyeléssel elkerülhetők lennének. Építőipari gazdasági szakértő szemmel, közérthetően.

Mennyibe kerül egy kenderház felhúzása? Lehet hitelt felvenni rá? Milyen előnyökkel vagy hátrányokkal számolhat az, aki a természetes alapanyag mellett teszi le a voksát? A szakértő válaszol.

Jól lehet, egy régi találmányról van szó, fontossága csak egyre nő. Ismerd meg velünk a hőszivattyú történetét és jelentőségét!

„Mutatták az öregek, hogyan kell, mi pedig nekiestünk” – így éledt újjá nemrég a zsúpkészítés elfeledett mestersége az oszkói szőlőhegyen, de ennél azért több is kellett.

Tudtad, hogy akár ingyenesen is hozzájuthatsz modern és fenntartható háztervekhez? Mutatjuk, hogyan!

2025 fordulópont az építészet világában. Az eddigi követelményrendszert a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata, azaz a TÉKA váltja fel. Vajon milyen hatással lesz ez a modernizációra?

Az elektronikus építkezési napló, népszerű nevén e-napló története több mint 10 évre tekint vissza. Mára pedig már megkerülhetetlen eleme lett minden építkezésnek.

A hazai tervezőket és kivitelezőket kérdeztük a technológiában rejlő lehetőségekről.

Ha ingatlanfejlesztésre adod a fejed, nemcsak anyagi, műszaki, hanem a személyiségedet érintő, komplex pszichológiai kihívásokkal is számolnod kell.