Hauszmann Alajos
(Buda, 1847 - Velence, Fejér megye, 1926)
Hauszmann Alajos a kiegyezéstől az I. világháborúig terjedő időszak egyik leghíresebb és legtöbbet foglalkoztatott építésze volt, akinek oktatói és közéleti tevékenysége is figyelemre méltó. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az építész naplót vezetett életéről, így élete fő állomásait első kézből tudjuk bemutatni.
Naplója, amelyet a mérnökember lényegretörő, egyenes stílusa jellemez, egy tisztességes polgár életének és egy nyugodt, termékeny korszaknak hű tükörképe. A szerző a napló első, terjedelmesebb részében tanulmányairól, pályakezdéséről és munkáiról tudósít, fel-felvillantva közben a családi élet és a baráti kapcsolatok alakulását. Hauszmann jómódú polgári családban született 1847-ben Budán.
A kamasz zseni
,,Atyám kereskedőnek szánt, de Szkalnitzky Antal építész - aki házunkhoz bejáratos volt, egy alkalommal rajzaimat és néhány olajfestményemet is megtekintvén rábeszélte édesatyámat, hogy a reáliskolai tanulmányok elvégzése után a műegyetemet látogassam és építészi pályára lépjek. Megkívánta azonban, hogy mindenekelőtt a kőmíves mesterséget sajátítsam el. Rögtön fel is vétetett Diescher József építő-mesternél kőmívestanoncnak az Akadémia építéséhez. Az iskola látogatása mellett tanultam falazni, boltozni stb., és három esztendő múltán 1864-ben kőmíves legénnyé avattak.”
Egyenes út vezetett a katedrára
A 16 éves korában megkezdett műegyetemi tanulmányait befejezve, 1866-ban a berlini akadémiára iratkozott be, ahol többek között Lechner Ödönnel és Pártos (Punczmann) Gyulával tanult együtt. Későbbi feleségével is ebben a városban ismerkedett meg. A berlini Bauakademie elvégzése után 1868-ban Szkalnitzky Antal ismert építész, a műegyetem tanára hazahívta asszisztensének. Ugyanitt lett 1872-ben a „száraz és díszépítési tanszék” nyilvános tanára, királyi kinevezéssel. Ettől kezdve több mint negyven évig építészek generációit oktatta nagy elhivatottsággal és eredménnyel. A tanítás mellett tekintélyes építészirodát tartott fenn, és jeles épületek egész sorát építette meg.
Az Igazságügyi Palota épülete, Kép: FSZEK
Hauszmann, a befutott építész
Hauszmann pályázaton nyerte el első jelentős munkáját, a Szent István Kórház tervezését, amelynek során a pavilonos rendszer meghonosítójaként jelentkezett. Az Országház pályázatán Steindl Imrével megosztva első díjat kapott. 1890-ben meghívásos pályázaton ítélték neki az amerikai New York életbiztosító társaság palotájának tervezését, amelynek külső, de főleg igényes belső kávéházi megoldása nagy feltűnést keltett. 1891-ben kapott megbízást a Kúria (ma Néprajzi Múzeum) épületére, amely a millenniumra készült el. Ugyancsak ez idő tájt tervezte a fiumei kormányzósági palotát.
A New York Kávéház épülete napjainkban, Kép: Both Balázs/pestbuda.hu
„Az első nagyobb összegű honorárium lehetővé tette Olaszország reneszánsz műemlékeinek tanulmányozását. A régi romok sűrű látogatása mellett főleg a 15. és 16. század építészetének remek alkotásai ragadták meg érdeklődésemet. 1870 májusában készítettem néhány bérház tervezetet, többek között a Tüköry palotát. A terveim alapján épített „Erzsébettéri Kioszk” nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy nevem ismertté lett. 1872-ben neveztettem ki a Királyi József Műegyetem középítéstani és műépítészeti tanszékére nyilvános rendes tanárnak.”
Várpalota, Műegyetem
Legnagyobb munkája a budai királyi várpalota átépítése volt, amelyet még Ybl Miklós kezdett el, de halála miatt Hauszmann Alajos fejezte be. A monumentális épületben 304 m hosszú teremsort alakított ki, gazdag belső kiképzéssel, amelynél céltudatosan arra törekedett, hogy mindent magyar iparosok készítsenek. Jelentős megbízása volt még a Műegyetem új főépülete a Dunaparton, amelyet 1909-ben a király avatott fel. A felsorolt, legjelentősebbnek tekinthető alkotásai mellett még számos épületet tervezett. Külön emlékezik meg a szombathelyi munkáiról, mint pl. a városháza és színház, a megyeháza átalakítása, Éhen Gyula és Károlyi Antal lakóháza, Gothárd Jenő kastélya, a lovassági laktanya tervei stb. valamint a várostól kapott díszpolgárságáról, amellyel itteni tevékenységét ismerték el.
Kép: pestbuda.hu
Aktív időskor
A napló második része a szerző nyugdíjas éveiről szól, egészen 1926-ban bekövetkezett haláláig. Hauszmann nyugdíjasként is élénk közéleti tevékenységet folytatott, tisztséget töltött be az Országos Középítési Tanácsban, a Magyar Országos Központi Takarékpénztárban, a Fővárosi Közmunkák Tanácsában, a Képzőművészeti Társulatban, sőt az MTA is tiszteletbeli tagjává választotta. Időközben át kellett élnie az I. világháborút, az összeomlást, a kommünt és mindezek szomorú következményeit. Minderről érdekesen és tömören ír a naplóban. Külön említést érdemel az a tisztesség, ahogy kortársairól, Ney Béláról, Lechner Ödönről, Pártos Gyuláról, Nagy Virgilről vagy Pecz Samuról megemlékezik. Senkiről nincs egy rossz szava, pedig szakmai vetélytársai voltak, s nem egy pályázaton megelőzték. A napló soraiból példás családi életéről, takarékos életviteléről és utazásairól is hű képet kaphatunk. Végül betegségéről olvashatunk szűkszavú feljegyzéseket.
A Műegyetem épülete, Kép: pestbuda.hu
Gazdag életmű
Az életrajzszerű írás után két rövid fejezet következik. Az egyikben az ötvenéves működése alatt tervezett és megvalósult építkezéseit veszi számba Hauszmann, amelyeknek száma mintegy 80-ra rúg, pedig nem is szól a megvalósítatlan tervekről és pályázatokról. A másik fejezet kitüntetéseit sorolja fel, amelyeket hosszú és tevékeny munkássága alatt kapott, többek közt az angol Royal Institute of British Architects tiszteletbeli tagságát, Szombathely díszpolgárságát, vagy az 1900. évi Párizsi Világkiállítás Grand Prix-ét.
A naplóról még annyit tudni kell, hogy Hauszmannnem nem naponta vezette, hanem részben utólag, feltehetően 1895 táján kezdte írni.
Hauszmann Alajos 1926-ban, Velencei birtokán hunyt el.
Felhasznált irodalom
Komor Marcel: Hauszmann Alajos, Művészet, 1914.
Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre, Ritoók Pál: Magyar építészet, A szépítő bizottmánytól napjainkig (1808-tól napjainkig), Kossuth Kiadó, 2017.