Hely&Szellem

A szakma szereti, a lakosságot megosztja – bárhogyan is vélekedjünk róla, az Orczy Fórum mindenképpen feldobja a VIII. kerület ezen hányattatott sorsú negyedét. Kévés György születésének 90. évfordulóján emlékezzünk meg az egyedi épületegyüttesről, ami összeköti a bérházakat a gyártelepekkel.

Pogány Frigyes a huszadik századi magyar építészet egyik meghatározó alakja, akinek útleírásai ma is iránytűként szolgálhatnak egy kulturális felfedezőút megtervezéséhez. Cikkünket Pogány velencei fotói kísérik.

Pályaudvarokat bemutató sorozatunk első részének főszereplője későmodern építészetünk egyik legkarakteresebb épületegyüttese: a Déli pályaudvar.

A debreceni Magyarország legforgalmasabb vidéki pályaudvara, ám a vonatról leszállva talán nem mindenkinek ez jut eszébe. A vasútállomás átalakulása egymást követő korok építészeti szokásairól és egy város növekvő igényeiről is tanúskodik. Most, hogy hamarosan új fejezet nyílhat a történetében, tekintsük át, hogyan jutottunk el a szerény kezdetektől a közismert Nagyállomásig.

Bizánc szelleme egyedülálló keveréke a keleti és nyugati kulturális és vallási elemeknek, ami elsősorban a kereszténység, a hellén idealizmus és a keleti misztika együttélését jelenti. Hamvas Béla szerint Bizánc magyar megfelelője Erdély. Sorozatunk utolsó része ennek a régiónak az építészeti örökségével foglalkozik.

A Felföldről Mikszáth juthat eszünkbe, míg az Alföldről Móricz Zsigmond. A palócok világa hiedelmekben gazdag, ártatlan, már-már naiv természetközeliség. Az Alföld ezzel szemben az átalakulás világa. A magyar tájról és hagyományos építészetről szóló sorozatunk harmadik részét is Hamvas Béla ihlette…

Ki ne ismerné az Adria sziklás partjait, a hűvös tenger mellett felhevült kőteraszokat? Más ez, mint amit Buda patinás rendje, Sopron polgárházai vagy Pozsony feszesre húzott utcái kínálnak. A magyar táj és építészet jellegzetességeiről, Dél és Nyugat szelleméről Hamvas Béla nyomán gondolkozunk…

Hogyan maradhat élő a múlt építészete? Köllő Miklós Öreg házak új élete című könyve a székelyföldi építészeti örökség újragondolására és éltetésére kínál gyakorlati megoldásokat.

A kor legnagyobb vasszerkezetes épülete volt, itt tesztelték először a Kandó-féle villanymozdonyokat és ez volt az első klasszikus értelemben vett pályaudvar. Közben számtalanszor meg akarták szüntetni, egy alkalommal életveszélyessé nyilvánítottak, sőt egyszer egy csaló eladta a tetőszerkezetét is. Cikkünkben felidézzük a Nyugati pályaudvar történetének legjelentősebb mérföldköveit.

1990-ben a Váci úton sétáló elefántok kisebb szenzációt keltettek – de nem ők voltak az elsők, akik így közlekedtek a fővárosban.

A Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi-palota, Ybl Miklós évtizedekig méltatlanul raktárnak használt mesterműve a Pázmány Campus építése kapcsán végre megújul. Bejártuk az épületet, ahonnan még elveszettnek hitt Lotz-freskók is előkerültek.

Szeged közel 5 milliárd forintos beruházása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében valósult meg. Megvizsgáljuk, mi valósult meg, és milyen lehetőségek maradtak ki az irodaházból.