Hely&Szellem

Antik festményekkel sétáló alakok, titokzatos, elrejtett kémény, Zsolnay csempékkel tarkított, szecessziós, luxus paloták és persze Columbo meg a halott mókus rejtélye. Ez mind a Falk Miksa utca. Utcakép sorozatunk legújabb részében a rövid, de közel sem elhanyagolható Falk Miksa utcán barangolunk.

Pályaudvarokat bemutató sorozatunk első részének főszereplője későmodern építészetünk egyik legkarakteresebb épületegyüttese: a Déli pályaudvar.

A debreceni Magyarország legforgalmasabb vidéki pályaudvara, ám a vonatról leszállva talán nem mindenkinek ez jut eszébe. A vasútállomás átalakulása egymást követő korok építészeti szokásairól és egy város növekvő igényeiről is tanúskodik. Most, hogy hamarosan új fejezet nyílhat a történetében, tekintsük át, hogyan jutottunk el a szerény kezdetektől a közismert Nagyállomásig.

Bizánc szelleme egyedülálló keveréke a keleti és nyugati kulturális és vallási elemeknek, ami elsősorban a kereszténység, a hellén idealizmus és a keleti misztika együttélését jelenti. Hamvas Béla szerint Bizánc magyar megfelelője Erdély. Sorozatunk utolsó része ennek a régiónak az építészeti örökségével foglalkozik.

A Felföldről Mikszáth juthat eszünkbe, míg az Alföldről Móricz Zsigmond. A palócok világa hiedelmekben gazdag, ártatlan, már-már naiv természetközeliség. Az Alföld ezzel szemben az átalakulás világa. A magyar tájról és hagyományos építészetről szóló sorozatunk harmadik részét is Hamvas Béla ihlette…

Ki ne ismerné az Adria sziklás partjait, a hűvös tenger mellett felhevült kőteraszokat? Más ez, mint amit Buda patinás rendje, Sopron polgárházai vagy Pozsony feszesre húzott utcái kínálnak. A magyar táj és építészet jellegzetességeiről, Dél és Nyugat szelleméről Hamvas Béla nyomán gondolkozunk…

Hogyan maradhat élő a múlt építészete? Köllő Miklós Öreg házak új élete című könyve a székelyföldi építészeti örökség újragondolására és éltetésére kínál gyakorlati megoldásokat.

A kor legnagyobb vasszerkezetes épülete volt, itt tesztelték először a Kandó-féle villanymozdonyokat és ez volt az első klasszikus értelemben vett pályaudvar. Közben számtalanszor meg akarták szüntetni, egy alkalommal életveszélyessé nyilvánítottak, sőt egyszer egy csaló eladta a tetőszerkezetét is. Cikkünkben felidézzük a Nyugati pályaudvar történetének legjelentősebb mérföldköveit.

1990-ben a Váci úton sétáló elefántok kisebb szenzációt keltettek – de nem ők voltak az elsők, akik így közlekedtek a fővárosban.

A Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi-palota, Ybl Miklós évtizedekig méltatlanul raktárnak használt mesterműve a Pázmány Campus építése kapcsán végre megújul. Bejártuk az épületet, ahonnan még elveszettnek hitt Lotz-freskók is előkerültek.

Szeged közel 5 milliárd forintos beruházása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében valósult meg. Megvizsgáljuk, mi valósult meg, és milyen lehetőségek maradtak ki az irodaházból.

Grandiózus. Súlyos. Erős. A brutalista filmnek hasonlóan monumentális, mint építészeti stílusnak.