Hely&Szellem

Hatvan évvel ezelőtt az űrépítészet még egy szűk űrkabin emberibbé tételét jelentette, ma pedig már teljes marsi városok tervezéséről gondolkodunk. De hogyan jutottunk el az első élhető űrkabintól az interplanetáris építészetig?

Ha Budán sétálunk, egészen biztosan nem az az első gondolatunk, hogy a világűr ott van karnyújtásnyira tőlünk. Pedig van egy ház, ahol ez a mondat valóban igazzá válik.

Rövidesen újra magyar ember megy az űrbe, az űr azonban már jó párszor sokkal közelebb volt hozzánk, mint gondolnánk. Legalábbis a filmes univerzumban. A sci-fi rendezők előszeretettel választják hazánkat földöntúli tájak, holdbázisok vagy épp űrközpontok díszletéül. Összegyűjtöttük, mikor és mely filmekben játszott Magyarország a világűrt vagy hasonló, holdbéli vidéket.

Június 8-án történelmi pillanatnak lehetünk tanúi: Kapu Tibor, a HUNOR keretében a világűrbe indul, ezzel új fejezetet nyitva hazánk űrkutatásában. De vajon hogyan kapcsolódik mindehhez az Édenkert?

Hátborzongató térélményt nyújtott a közelmúltig a most már víz alá került parajdi sóbánya, amely egy 3000 méter vastag sórétegben hozott létre utánozhatatlan világot a föld alatt.

Békés vármegyében járunk, közel a román határhoz, itt találjuk Mezőhegyest, a lótenyésztésről híres, Világörökség-várólistás ménesbirtokot. Folytatódik E-Örökség cikksorozatunk!

A polgári hangulatú alföldi városka egyik szépen őrzött értéke Erkel Ferenc szülőháza.

Talán senkinek nem kell bemutatni az egri minaretet vagy a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámiját, mint a török kor leghíresebb, ma is fennmaradt épületeit Magyarországon. De vajon milyen emlékeket találunk Budapesten a több mint 150 éves oszmán hódoltság idejéből? Sétáljunk együtt és fedezzük fel azokat a fürdőket, kerteket és egyéb épületeket a fővárosban, amelyek ma is őrzik a török kultúra lenyomatát!

Az egész ország Hunyadi lázban ég – olvasóink és a saját szórakoztatásunkra összegyűjtöttük a sorozat forgatási helyszíneit!

Hogy vált az Üllői út a magyar sporttörténelem egyik legnagyobb katasztrófájának helyszínévé? Megépítésekor az első FTC-stadion Európa legmodernebbjének számított, ám már a 20-as évek végén érzékelhető volt az amortizáció. Cikkünkben a strukturális leépülés mellett a pályával kapcsolatos pénzügyi viaskodásokat is felidézzük.

Szegvár Csongrád-Csanád vármegye második legnagyobb községe, itt áll a Kurca folyó partján, a szegvári vár romjai fölött a Károlyi-kastély. Folytatódik az E-Örökség tartalmait bemutató cikksorozatunk!

Nem mindig az Üllői úton játszott a Fradi. Cikkünkben az FTC első otthonának, a Soroksári úti pályának a történetét idézzük fel.