A National Geographic Society új múzeuma, a Museum of Exploration, röviden MOE Június 26-án nyílt meg Washingtonban. A több mint 100 ezer négyzetméteres, mintegy 300 millió dolláros fejlesztés a National Geographic közel 140 éves történetét, felfedezőinek munkáját és a kortárs technológiákat kapcsolja össze. A múzeum tervezői egy olyan intézményt képzeltek el, ahol a látogató a történetek, a fényképek, a tárgyak és az immerzív installációk segítségével közelebb kerülhet a felfedezés valódi folyamatához.
A National Geographic washingtoni központjának nagyszabású átalakítása a szervezet történetének legnagyobb fejlesztése. A beruházás jelentősen kibővítette a korábbi, mintegy 20 ezer négyzetméteres látogatói teret.
Az új Museum of Exploration középpontjában a National Geographic felfedezői állnak:
kutatók, fotográfusok, természetvédők és tudósok, akik a Föld legnehezebben megközelíthető helyein dolgoztak.
A múzeum alapgondolata szerint a felfedezés kíváncsisággal kezdődik. A látogatók azt is megismerhetik, milyen kérdések vezették az egyes kutatókat, milyen eszközöket használtak, és hogyan alakult egy-egy expedíció során a világról alkotott képük.
140 év története egy helyen
A National Geographic vizuális öröksége kiemelt szerepet kapott a múzeumban. Az In Focus: Photographs of National Geographic című kiállítás a szervezet legismertebb fényképeiből válogat, miközben a fotográfia történetének fontos állomásait is felidézi.
A látogatók többek között George Shiras úttörő éjszakai természetfotóival és kortárs National Geographic-fotográfusok munkáival találkozhatnak. A képek mellett azt is megtudhatja a betérő, milyen körülmények között készültek a felvételek.
The Archives a National Geographic múltjába vezet.
A digitális installációk segítségével a magazin közel 140 évének borítói és fontosabb történetei böngészhetők.
A kiállítás azt követi végig, hogyan változott a vizuális történetmesélés az első lapszámoktól a digitális korszakig.
A legizgalmasabb tárgyak
A MOE egyik érdekes sajátossága, hogy a felfedezés történetét konkrét eszközökön keresztül is bemutatja.
Sylvia Earle 1979-ben egy különleges, merev falú búvárruhában merült Oʻahu partjainál. A „Jim” névre keresztelt szerkezet egyfajta viselhető tengeralattjáróként működött. Earle több mint két órát töltött a tengerfenéken, mintegy 381 méteres mélységben. A múzeumban a merüléshez használt ruha másolata látható.
Ugyanez a helyzet az Explorer II gondolájával. 1935-ben Albert Stevens és Orvil Anderson egy héliummal töltött ballon segítségével több mint 21 kilométeres magasságba emelkedett. A kutatók a kozmikus sugárzást és a napsugárzást vizsgálták, miközben az expedíció során a Föld görbületét is megörökítették.
A tornádók kutatásának egyik fontos eszköze a Tim Samaras által használt Tinman kameraház, amely szintén látható a múzeumban. Az áramvonalas, páncélozott szerkezetet arra tervezték, hogy a szélsőséges szélviszonyok között is a talajon maradjon, és közben adatokat rögzítsen. Samaras 2003-ban Dél-Dakotában az addig mért egyik legnagyobb légnyomásesést dokumentálta.
A kiállított tárgyak között egy átalakított terepjáró is szerepel. Sandesh Kadur indiai természetfotós egy 1997-es Maruti Suzuki Gypsyt épített át saját igényei szerint. A tető egy részét eltávolította, kamerarendszert és stabilizáló szerkezeteket épített a járműbe, így mozgás közben is követhette a vadon élő állatokat.
A terepjárót daruval emelték be a múzeum épületébe.
Amikor a technológia háttérbe húzódik
A Museum of Exploration egyik fontos tervezési elve az úgynevezett „láthatatlan technológia”. A digitális eszközöknek a történeteket kell erősíteniük, miközben lekötik a látogató figyelmét.
Az esti Wonders of Our World: Ocean installáció során a múzeum homlokzata hatalmas vetítési felületté változik. Projection mapping, interaktív padló, dinamikus világítás, térhangzás, hatalmas LED-fal és okosüveg alakítja át az udvart óceáni élménnyé.
A Jack and Laura Dangermond | Esri Geoverse kiállítótérben 270 fokos vetítések és interaktív tartalmak segítségével lehet megismerni a felfedezők földrajzi munkáját.
A látogatók virtuálisan olyan tájakra kerülhetnek, mint Peru felhőerdei vagy az Okavango vidéke.
A múzeum udvara nappal is különleges látványt nyújt. Hat különböző ökoszisztémát idéző növénykazettát alakítottak itt ki, amelyeket természetes hangok, állati nyomok és életnagyságú bronzszobrok egészítenek ki.
A természetvédelem története képekben
Az első időszaki kiállítás Joel Sartore National Geographic Explorer Photo Ark projektjét mutatja be. Sartore közel két évtizede dokumentálja a világ állatfajait. Munkája a veszélyeztetett fajok helyzetére és a biodiverzitás csökkenésére hívja fel a figyelmet.
A Photo Ark nagyméretű vetítésekkel és interaktív elemekkel mutatja be az állatokat.
A projekt eddig több mint 18 ezer fajt dokumentált.
Sartore képeinek egyik jellemzője, hogy az állatokat letisztult háttér előtt, szinte portréként ábrázolja. A módszer a figyelmet magára az egyedre irányítja, és személyesebb kapcsolatot alakít ki a látogató és a bemutatott faj között.
Tanulás és felfedezés
A múzeum az oktatásnak is komoly szerepet szán. A National Geographic Learning Launchpad elsősorban iskolai csoportok számára készült. A térben interaktív feladatokon keresztül ismerkedhetnek a gyerekek a földrajzi gondolkodással, a problémamegoldással és a kutatás módszereivel.
Fenntarthatósági szempontok
A múzeumban a fenntarthatóság a fejlesztés több pontján megjelenik az anyaghasználattól kezdve a vízgazdálkodásig.
Bizonyos belső faburkolatokhoz például olyan New England-i kőrist használtak, amelyet az invazív kőrisrontó bogár miatt egyébként is ki kellett volna vágni.
A történeti épület homlokzatáról korábban eltávolított márvány egy része szintén visszakerült az épületbe, a Rolex Explorers Landing területén kapott új funkciót.
Az esővíz kezelésére egy mintegy 45 ezer gallonos, csaknem 170 ezer literes ciszterna szolgál. A gyűjtött vizet a növények öntözésére és a campus vécéinek öblítésére is felhasználják.
Akadálymentes élmény
Az akadálymentesítés már a tervezés korai szakaszában fontos szempont volt. A múzeumban Braille-feliratok, tapintható térképek és képek, hangzó képleírások, feliratozott tartalmak és amerikai jelnyelvi tolmácsolás segíti a látogatókat.
A kiállítások angol és spanyol nyelven érhetők el. A szenzoros érzékenységgel élők számára csendes tereket, szenzoros csomagokat, valamint az interaktív képernyők fényerejének, hangerejének és színeinek szabályozását is biztosítják.
A National Geographic Museum of Exploration a szervezet múltját és jövőjét egyetlen látogatói útvonalon kapcsolja össze.
A történeti archívum, az ikonikus fényképek, a kutatók személyes tárgyai, az oktatási programok és a digitális installációk mind ugyanahhoz a gondolathoz vezetnek vissza: a felfedezés mindig egy kérdéssel kezdődik.
Forrás: National Geographic, Nyitókép: National Geographic / YouTube
