Agóra

1849-ben az osztrák hadsereg robbanóanyaggal megrakott, személyzet nélküli ballonokat küldött Velence fölé. A hadtörténet egyik első légitámadásaként számon tartott akció katonailag alig ért el valamit, mégis egy új korszak jelképévé vált: megmutatta, hogy a modern hadviselés Európa évszázados városait és pótolhatatlan épített örökségét is elérheti. Nem ekkor született meg a műemlékvédelem, de Velence ostroma komoly lökést adott annak a gondolkodásnak, amelyből a modern műemlékvédelem kialakult. A történet pedig John Ruskintól és Viollet-le-Ductől egészen a Velencei Chartán át a mai német rekonstrukciókig vezet.

Fiatal lovag vagy idős, szakállas uralkodó – hogyan alakult első királyunk ábrázolása az évszázadok során? És melyik róla a leghitelesebb arckép? Ennek jártunk utána.

Restaurálás, rekonstrukció, rehabilitáció – a hétköznapokban gyakran felcseréljük ezeket a fogalmakat, melyek között úgy tűnhet, csak hangsúlybeli különbségek vannak, mégis eltérő szemléletet és beavatkozási módokat jelölnek. A különbségek megértése nem csak szakmai kérdés. Befolyásolja azt is, hogyan bánunk múltunk épített örökségével, és milyen jövőt kívánunk ezeknek.

Mintha Európának nem lenne világszerte csodált építészeti öröksége: az Európai Központi Bank döntős terveinek egyikén uniós hivatalok modern székházai, a másikon pedig kitalált iskolák, könyvtárak, múzeumok és közterek jelenhetnek meg.

Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy Európa legismertebb terei a gyalogosoké. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt még egészen más látvány fogadta az utazókat. Végignéztük, mely ikonikus európai helyszínek alakultak át a leglátványosabban az elmúlt évtizedekben.

Száz éve, 1926. július 31-én hunyt el Hauszmann Alajos, a magyar építészet meghatározó alakja. Az évforduló alkalmából a mester tíz épületét mutatjuk be. Ezek között van ismert és kevésbé ismert, ma is álló és elpusztult, valamint olyan, ami papíron maradt.

A döntés vitákat váltott ki helyben és az UNESCO-nál is, mutatjuk képeken is.

A nyári időszakban mindig előtérbe kerül a zöldfelületek helyzete. Sajnos ezen a téren rengeteg a tennivaló, így Budapest nagyparkjai is felújításért kiáltanak.

Miként válhat egy Sümeg közeli százéves parasztház a természetes anyagokkal történő felújítása után szerethető, egészséges és értékőrző otthonná? Domonkos Klára története választ ad a kérdésre.

Azt is elolvashatod mi köti össze az Iparművészeti Múzeumot a Fradival és a Zsolnay-csempéket a Ferencvárossal.

Dübörög a nyár, a többség nyaralni, rokonokat látogatni indul, keresztbe-kasul járva az országot. De vajon ki mennyire ismeri a helyeket, ahol áthalad?

Ma este lesz a tér hivatalos átadása, de néhány képet már mutatunk.