„Agóra”
témájú cikkek

Ha tervezésről, építésről beszélünk, akkor épületeket képzelünk magunk elé. Ha veszünk, bérlünk vagy eladunk, már ingatlanoknak nevezzük ugyanezeket a házakat. Mikor változik ingatlanná egy épület? Interjú az ingatlan.com vezető elemzőjével.

Üresen álló lakásokról, kompakt városokról, energiaközösségekről, újrahasznosításról és örökségvédelemről szólt az este a Jövőtervező.BME előadásának minapi rendezvényén, ahol az Építészmérnöki Karé volt a főszerep.

Nem tudod, mit adj az építész szerettednek? Ennek a hét dolognak minden művész, történész, tervező, urbanisztikai szakember vagy városrajongó örülni fog!

Érdekes megoldással állt elő a Louis Vuitton. Felújítás alatt álló New York-i üzletét a megszokott épülethálók helyett bőröndökkel borította be. Magyarországon is láthattunk már szokatlan megoldásokat, például aranyba csomagolt házakat, de a megdöbbenés vagy éppen a csodálat után mindig felvetődik a kérdés: vajon mi történik a lepel alatt?

Szinte mindenki tapasztalta, hogy az elmúlt években Magyarországon példátlan áremelkedés volt az ingatlanpiacon. Budapesten az új lakások négyzetméterára elérte a 1,5 millió forintot, a használt lakások árai a 2015-ös szinthez képest közel háromszorosára növekedtek. Mi áll a kiugróan magas magyar lakásár-emelkedés mögött?

A népszerű, utazással foglalkozó magazin, a Condé Nast Traveller évek óta állít össze listákat és díjazza a legjobb városokat, úti célokat. Idén a 6. helyen Budapest szerepel. A magyar főváros az olvasók szerint előzi Barcelonát, Prágát és Firenzét is.

Közel rekord számú induló volt a FIABCI Ingatlanfejlesztési Nívódíj idei Pályázatán. Az atlétikai stadion, a Liget Budapest Projekt és a volt balettintézet is a győztesek között.

A történelmi épületektől kezdve a megdőlt, megsüllyedt vagy eltolódott házakon át a gondosan megmunkált modern remekművekig számos szokatlan struktúrát láthatunk, amelyek közül többnél csoda, hogy egyáltalán még állnak.

Az ovikert átadásával segíti a józsefvárosi önkormányzat egy társasház felépítését. Fotóink cáfolják állításukat, hogy játékok és homokozó nem került az építési területre. Az ovikert megtermett fái még rosszabbul jártak: a kilátást akadályozó összes fát letarolta a beruházó. Tette mindezt önkormányzati hozzájárulással.

Egy józsefvárosi óvoda kertjéből több méteres sávot választott le a szomszédban építkező vállalkozó. A sok méter mély, kibetonozott teknőt csak egy kordon választja el a túloldalán játszó ovisoktól. Mi történik a Tisztviselőtelep Katica óvodája melletti telken?

A koszos, piros, kis helyiségek sokszor hiányosak, nem működnek vagy éppen teljesen lelakottak. Szinte elképzelhetetlen, hogy ma hívást indítsunk belőlük. De akkor mi legyen a sorsuk? Bontsák el az összeset vagy kapjanak új funkciót? Tájsebek vagy értéket képviselnek? Mit kezdhetünk a telefonfülkékkel a mobiltelefonok korában?

A müncheni EXPO REAL legfőbb tanulsága magyar építészek számára.