„Agóra”
témájú cikkek

Hét helyszín Pestről és Budáról, a Kiskörúton belülről és a Hungárián túlról.

Ha azt gondoltuk, hogy a piramisokkal, a Macchu Picchuval vagy a Stonehenge titkával végére is értünk az építészeti rejtélyeknek, akkor tévedtünk.

Csináld magad, egészséges ház, ráadásul nagyobb is, mint a szabályozás által engedett? A Helyzet legújabb adásában a természetes építőanyagok kerültek a középpontba, különös tekintettel a vályogra. Lánszki Regő országos főépítész vendége ezúttal Bihari Ádám építész, a Naturarch Stúdió alapítója és Müller Péter Sziámi Kossuth-díjas magyar költő, dalszerző, énekes volt.

A budapesti Mathias Corvinus Collegium a „Régi–új harmónia felé – Klasszikus szépség az építészetben” címmel rendhagyó építészeti konferenciát tartott. Az esemény fénypontja Thomas Albrecht előadása volt, aki gyakorlati tervezési tanácsokkal is szolgált a fiatal tervezőknek.

Ha kicsi a büdzsé, érdemes szétnézni az alsóbb szinteken is, és itt most nem az állapotra vagy a komfortfokozatra gondoltunk. Persze, itt is akadnak kivételek. Előkerítettük a „föld alól” Budapest legdrágább pincelakásait.

Június 13-án ünnepeljük a magyar feltalálók napját. Ha az összes magyar kötődésű innovációról szót szeretnénk ejteni, cikk helyett talán könyvet kellene írnunk, így ezúttal koncentráljunk arra, ami a századforduló magyar szecessziós építészet oly jelentős mértékben meghatározta. Ez a pirogránit.

Igazi mérnöki bravúrnak lehetünk tanúi: Kínában sorra épülnek a rekordhidak a Jangce folyó fölött.

Ma már a Mars felszínére terveznek városokat a világ vezető építészei, miközben magyar űrhajós készül a Nemzetközi Űrállomásra. De vajon az utca embere kész lenne kiköltözni az űrbe, ha már adott lenne rá a lehetőség?

A lakhatási válságra értelmezhető választ tudnak adni a bérlői lakásszövetkezetek? Cikksorozatunkban hazai és nemzetközi példákon keresztül keressük a választ a kérdésre.

Mi teszi az élő városokat élhetővé, és mitől válik egy tér idegenné vagy rideggé? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Nikos Salingaros „Egy elmélet az építészetről” című könyve.

A Tudásépítő lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy a valóságról, a valóságban tanuljanak, miközben a szakképzés presztízsének újjáépítésén is fáradozik.

Hogyan formálja újra az építőipari szakképzés jövőjét egy több mint 140 éves iskola? Miként válik egy középiskola a szakma meghatározó utánpótlásbázisává? Kaczur Andrást, a Schulek Frigyes Építőipari Technikum igazgatóját kérdeztük.