Több mint 17 millió lejes beruházással kezdődik meg az ebesfalvi Apafi-kastély nagyszabású helyreállítása. A Nagy-Küküllő völgyében álló, több mint 470 éves épületegyüttes I. Apafi Mihály idején fejedelmi rezidencia és az erdélyi politika egyik fontos központja volt. Hanyatlása már a 19. század közepén megkezdődött, 1864-ben pedig már romos kastélyként írtak róla. A most elindított első felújítási ütemet 2029 őszére fejezhetik be.
A ma Romániához tartozó, Szeben megyei Erzsébetvárosban – román nevén Dumbrăveniben – álló Apafi-kastély Erdély egyik olyan műemléke, amelynek falai között nemcsak főúri élet zajlott, hanem a fejedelemség történetének fontos politikai eseményei is történtek. Az épület azonban az elmúlt másfél évszázadban fokozatosan elveszítette egykori formájának jelentős részét.
Most fordulat jöhet a kastély történetében: Erzsébetváros önkormányzata támogatást nyert a műemlékegyüttes helyreállításának első ütemére. A projekt összértéke 17 270 356 lej, a munkák tervezett befejezése 2029 októbere.
Reneszánsz várkastélyból lett fejedelmi rezidencia
Az Apafi család a 16. század elején szerezte meg az akkor még Ebesfalvának nevezett település környéki birtokokat. A kastély reneszánsz magját Apafi Gergely építtette a 16. század közepén; a források szerint a jelentős építkezések az 1550-es években kezdődtek, majd az 1562-es támadás után 1563 és 1567 között helyreállítások és erődítési munkák következtek.
Az együttes később többször átépült. Falak, tornyok és vízzel feltöltött védőárkok vették körül, a kastélyba felvonóhídon keresztül lehetett bejutni. A fejedelmi korszakban barokk átalakításokkal, árkádsorral és óratoronnyal is bővült.
Ebesfalva az Apafi család uradalmi központja volt, jelentősége pedig különösen I. Apafi Mihály idején nőtt meg. A későbbi fejedelem itt élt, miután visszatért a tatár fogságból, és 1661-ben innen indult el a marosvásárhelyi fejedelemválasztásra.
A kastély 1660 és 1696 között fejedelmi rezidenciaként szolgált, így Erzsébetváros az Apafi-korszakban az erdélyi fejedelmi udvar egyik fontos központjává vált.
Erdély történelmének fontos döntései is kötődnek a kastélyhoz
Az Apafi-kastély jelentősége messze túlmutatott egy főúri család lakóhelyének szerepén. Az épületben politikai tárgyalásokat is folytattak, és a 17. század végének Habsburg–erdélyi hatalmi átrendeződéséhez kapcsolódó események helyszíne volt.
1687-ben itt folytak tárgyalások Lotaringiai Károly császári hadvezér és Teleki Mihály között a későbbi balázsfalvi egyezmény előkészítéséről.
A kastély később neves vendégeket is fogadott. II. József 1773-ban, Petőfi Sándor pedig 1848-ban járt itt.
Már 1864-ben romos kastélyként írtak róla
A fénykor után az épület sorsa gyökeresen megváltozott. A hanyatlás kezdete a 19. század közepére tehető. Egy, a kastély helyreállítását előkészítő dokumentáció szerint 1848 után indult meg a fokozatos pusztulás, miközben az együttes eredeti funkcióját is elveszítette.
1857 után az osztrák kincstár használta, és többek között városi hivatal, bíróság, ügyészség, telekkönyvi hivatal és rendőrségi fogda is működött benne.
Hogy milyen gyors volt a romlás, jól mutatja Hunfalvy János 1864-es leírása: az utazó és földrajztudós ekkor már omladozó kastélyról, megrongálódott vastag falakról, megcsonkított oszlopokról és az udvaron heverő faragványokról számolt be.
Vagyis már nagyjából 150 éves pusztulásról beszélünk, aminek most remélhetőleg vége szakad.
1871-ben a kastély egy részét egyszerűen lebontották
A folyamat egyik legnagyobb vesztesége 1871-ben következett be. Ekkor elbontották az együttes déli szárnyának jelentős részét és a hozzá tartozó gazdasági épületeket. Az innen kinyert építőanyag egy részét később az 1899-ben felépített magyar állami Mária Terézia Líceum építésénél használták fel.
1875-től a korábban a kastélyban működő intézmények egy része új épületekbe költözött, ami tovább gyorsította az együttes pusztulását, mivel egyre kevesebb gondot fordítottak a fenntartására.
A 20. században ismét oktatási célokat szolgált: leányiskola, majd mezőgazdasági líceum működött falai között. 2009-ben néhány helyiséget helyreállítottak, a tetőszerkezeten is beavatkozásokat végeztek, és a kastélyban kapott helyet az erdélyi örmények múzeumi gyűjteménye.
Több mint 17 millió lejből kezdődik a helyreállítás
A mostani beruházás fontos különbsége, hogy nem egyszerű állagmegóvásról van szó, hanem az együttes történeti karakterének részleges visszaállításáról.
A „Reabilitare Castel Apafi – etapa I”, vagyis az Apafi-kastély rehabilitációjának első üteme 17,27 millió lejbe kerül. Ebből 13,26 millió lejt az Európai Regionális Fejlesztési Alap, több mint 2 millió lejt pedig a román állami költségvetés biztosít. A projekt megvalósítási időszaka 2026. augusztus 31-től 2029. október 31-ig tart.
Fontos ugyanakkor, hogy 2029-re még nem a teljes kastélyegyüttes minden épületének rekonstrukciója készül el. A jelenlegi program az első ütem: a 8925 négyzetméteres területen álló nyolc önálló építmény közül öt területet érintenek közvetlenül a munkák.
A bástya és a reneszánsz falmaradványok is megmenekülnek
Az egyik legfontosabb beavatkozás a fennmaradt bástya megerősítése lesz. A tetőszerkezet faanyagát megtisztítják és kezelik, a sérült részeket pótolják, a tetőt pedig közelebb állítják az eredeti állapotához. A történelmi őrjárati út fedésénél lehetőség szerint a megmaradt régi cserepeket is újra felhasználják.
A homlokzatokról eltávolítják a műemléki szempontból nem megfelelő vakolatokat, miközben az eredeti felületeket megőrzik. A helyreállított bástyában később kiállításokat is rendezhetnek.
Helyreállítják a boltozott pincét, és konzerválják a nyugati épületszárny romját is, amelyben máig fennmaradtak reneszánsz ajtó- és ablakkeretek. A modern kiszolgálóhelyiségeket részben a föld alá rejtik, a lépcsőt és a liftet pedig úgy helyezik el, hogy minél kevésbé zavarják a történelmi látványt.
Visszaidézik az egykori kastélyudvart
A helyreállítás egyik leglátványosabb része várhatóan a belső udvar újjáalakítása lesz.
Eltávolítják a ma látható betonburkolatokat, és a terepszintet visszasüllyesztik a történeti járószint közelébe. Az egykor állt, de azóta elpusztult épületszárnyak alaprajzi körvonalait a burkolaton jelölik majd, így a látogatók akkor is érzékelhetik az eredeti kastély méretét, ha az eltűnt épületeket nem építik újjá.
Rekonstruálják a történelmi kutat, valamint rendezvények számára használható területet is kialakítanak.
2029-re újra turisztikai célpont lehet az Apafi-kastély
Az erzsébetvárosi beruházás célja tehát nem az, hogy az Apafi-kastélyból történelmileg bizonytalan „új kastélyt” építsenek, hanem hogy a fennmaradt reneszánsz és barokk részleteket megőrizzék, az elveszett épületeket pedig az udvar kialakításával tegyék értelmezhetővé.
Ez különösen fontos egy olyan épület esetében, amely több mint 470 éve áll, egykor fejedelmi rezidenciaként működött, de már az 1860-as években romként írtak róla.
Ha a jelenlegi ütemtervet sikerül tartani, 2029 októberére lezárulhat az Apafi-kastély helyreállításának első nagy üteme. Másfél évszázadnyi folyamatos átalakítás, bontás és pusztulás után így ismét esély nyílik arra, hogy Ebesfalva egykori fejedelmi rezidenciája Erdély egyik jelentős kulturális és építészeti célpontjává váljon.
