XIV. Leó pápa, aki 2025. május 8-án lépett a katolikus egyház élére, hosszú éveken keresztül működött Peruban, ahol missziós papként még templomépítkezéseket is irányított. Cikkünkben olyan épületeket mutatunk be, amelyek különböző módon kötődnek a pápa életéhez és vallási küldetéséhez.
XIV. Leó pápa, születési nevén Robert Francis Prevost, amerikai ágostonrendi szerzetes, missziós pap és perui püspök 2025. május 8-án lett a katolikus egyház 267. pápája.
Élete során elkötelezetten dolgozott a latin-amerikai közösségek szolgálatában, különösen Peruban, ahol püspökként és lelkipásztorként is ápolta a helyi vallási és kulturális örökségben.
Cikkünkben a pápa perui építkezéseire és azokra a templomokra fókuszálunk, amelyek különleges szerepet játszottak az ő és a helyi közösség életében.
Robert Prevostot 1985-ben a perui ágostonrendi misszióba küldték, és 1986-ig a chulucanasi egyházmegye kancellárjaként, valamint a Názáreti Szent Család-székesegyház plébánosaként szolgált. A város főterén álló Catedral Sagrada Familiát 1965-ben kezdték építeni, és 1970-ben szentelték fel. A későmodern, észak-amerikai stílusjegyeket viselő épület egy 1820-ban vályogtéglából emelt templom helyét vette át, amelyet a térség földrengései súlyosan megrongáltak.
Az új székesegyház jellegzetes főhomlokzata trapéz alakú, felső részén háromszög formájú ablakkal, mely a Szentháromságot jelképezi.
A templom tömegformálása egy körülbelül 15 méter magas toronyszerű szerkezetet idéz, amelynek közepén három harang, a tetején pedig egy 3 méteres kereszt áll. A csarnokszerű, egyszerű belső tér XIX–XX. századi festményeket és szobrokat rejt, valamint egy életnagyságú szobrot II. János Pál pápáról, amely a főoltár közelében kapott helyet. A tetőszerkezetet hullámlemez és fém tartószerkezet alkotja.
Az atya néhányévnyi római tartózkodás után 1988-ban visszatért Peruba, ezúttal Trujillóba, ahol az Ágoston rendi szeminárium igazgatójaként dolgozott és két plébániát is alapított.
A Parroquia Santa Rita de Cascia, vagyis Casciai Szent Rita Plébánia, és az Iglesia Nuestra Señora De Montserrat, vagyis Montserrati Miasszonyunk-templom még az említett katedrálisnál is visszafogottabb épületek, megvalósításuk a 20. századi latin-amerikai templomokéra jellemző. Falaik téglából épültek, tetejük hullámbádog, megjelenésüket a funkció és geometrizáló formák határozzák meg.
A leglátványosabb perui épület, mely XIV. Leó pápához köthető kétségkívül a chiclayói Szűz Mária-székesegyház, vagyis a Catedral Santa María, ahol 2014-ben Sufar püspökévé szentelték. A klasszicista és koloniál barokk elemeket felvonultató székesegyház a város főterén áll, építkezésének kezdete 1869-re datálható. A nagy lendülettel indult építkezés hosszú évtizedekig szünetelt, így a munka csak 1939-ben fejeződött be.
A templomot az építészóriás Gustave Eiffel tervezte, aki az épület monumentalitásával, a szigorú szimmetriával és a díszítés visszafogottságával a görög és római építészet nagy műveit idézte.
A templom homlokzata kétszintes, az alsó szinten nyíló hármas kapuzatot dór oszlopok keretezik, míg a felső szinten korinthoszi fejezetes oszlopok támasztják alá a hatalmas timpanont – csakúgy, mint az antik épületeken. A homlokzat két oldalán harangtorony magasodik, sisakjuk a spanyol templomépítészet bevált formuláját követi. Az épület háromhajós, monumentális belső terében különösen szép a kupola mennyezete, valamint a híres limai műhelyben készült, Mária életét ábrázoló üvegablakok.
XIV. Leó pápa missziós munkája, ágostonrendi tanárként, papként és püspökként végzett szolgálata, valamint a perui egyházban betöltött vezetői szerepe nemcsak az egyház, hanem az emberek életét is formálta. A templomok és vallási intézmények, amelyekhez kapcsolódott, nem csupán építészeti érdekességek, hanem a helyi közösségek vallási és kulturális életében is kulcsfontosságú szerepet töltenek be, és pápává választása okán már egyháztörténeti jelentőséggel is bírnak.
