Az utóbbi évek egyik legbékésebb hangulatú, leginkább természetközeli szakrális épülete az alsószentiváni Fátimai Szűzanya zarándokhelye. A Szűz Mária portugáliai szobrának másolatát őrző klasszicista Szluha-kúria és a benne található meghitt kápolna 2017-ben, a fátimai Mária-jelenések 100. évfordulója alkalmából újult meg a Robert Gutowski Architects tervei alapján. A számtalan idelátogató zarándok kedvéért kialakított szabadtéri misézőhely szintén Gutowski Robert tervei alapján épült.
Alsószentiván alig ismert, körülbelül ötszáz lelket számláló település Fejér vármegyében, katolikus hívek azonban előszeretettel látogatják. Ennek oka Szűz Mária híres fátimai szobrának másolata, melynek köszönhetően a településen a kommunista diktatúra legsötétebb időszakában, az 1950-es években is élénk hitélet zajlott. Alsószentiván 1931-ig nem rendelkezett saját plébániával, így templommal sem. Az egyházközség megalakulása után az iskolában tartották a miséket.

1945-ben érkezett a településre Kovács Géza atya, aki a zarándokhely történetében igen fontos szereplő, mivel az ő ötlete volt a fátimai szobormásolat beszerzése búcsújáróhely kialakítása céljával. Ő azonban hiába próbálkozott évekig, nem járt sikerrel, mígnem egy helyi hívőn keresztül felvette a kapcsolatot Dobos Ilona misszionáriusnővel, aki a következőket írta a leiriai püspöknek címzett levelében: „Én magyar nő létemre 30 éven át teljesítettem portugál gyarmaton missziós szolgálatot. Ezért a munkáért semmilyen fizetést, vagy emberi elismerést nem kívántam, s most sem kívánok. De ha a püspök úr értékelné ezt a 30 éves missziós munkát, akkor küldene a magyar népnek egy Fátimai Szűzanya szobrot.” A püspök el is készítette a szobrot, mely 1950-ben érkezett meg Bécsen keresztül Alsószentivánra. A szobor számára az évek óta üresen álló Szluha-kúriában alakítottak ki kápolnát, mely hamar elkezdte vonzani a katolikus hívőket távolabbi településekről is. Ez hamar szemet szúrt azonban, olyannyira, hogy a településen megalakult az Istentelenek Szövetsége, mely vallásellenes gyűléseket tartott és éveken keresztül támadta a közösséget és a szobrot. A zarándokhely ennek ellenére egyre népszerűbb lett, ami máig kitart. A kápolna leromlott állapota miatt 2017-ben már nem volt alkalmas a hívek fogadására, az idő közben kialakított kültéri miséző helyszín pedig nem volt méltó a zarándokhelyhez.

Kép: Kaiser Ákos
2017-ben, a fátimai jelenés századik évfordulója alkalmából kerülhetett sor a megújításra, mely a Szluha-kúria helyreállításával kezdődött. Az 1861-ben emelt épület nem kiemelkedő alkotás, de késői klasszicista építészetünk szép példája, ezért a felújítást tervező Robert Gutowski Architects munkatársai nagy tisztelettel nyúltak hozzá. A téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület szép eleme a timpanonnal lezárt portikusz, mely alatt a főbejárat nyílik. A leglátványosabb elem azonban az udvar felé forduló homlokzat szintén timpanonnal lezárt középrizaltja, melyet korintoszi fejezetes pilaszterek és félköríves záródású ablakok díszítenek. A klasszicista hagyományokhoz jól illeszkedik az épület számára választott törtfehér, sima vakolat és a penészzöld zsalugáterek. Az igazi szépség azonban a belsőben várja a látogatót, a kápolna megkapó látványt nyújt, melyben egyszerre érvényesül a kortárs építészet és design letisztultsága, valamint a hagyományos katolikus képzőművészet burjánzó, kifejező stílusa. A Szűzanya szobrát sugárkoszorús, aranyozott keretben láthatjuk, melyet liliomot tartó angyalfreskók vesznek körül. Ellentétesnek hangozhat, ezt a képet azonban gyönyörűen kiegészíti a visszafogott kelheimi kő padlóburkolat, a minimalista tölgyfa padok és a díszítetlen, szögletes oltár. A közösség kommunizmus felett aratott végső győzelmeként is felfogható, hogy az oltár egy ledöntött sztálinista emlékmű talapzatából készült.

Kép: Kaiser Ákos
A népszerű zarándokhely egy korszerű, mégis spirituális elmélyülésre alkalmas kültéri misézőhelyet is kapott, mely szintén Gutowski Robert tervei szerint készült el. A számos hívő befogadására alkalmas hely a jól bevált, többek között Fátimában, Međjugorjéban, vagy Lourdes-ban alkalmazott felépítést követi, ám a körülötte elterülő fás területnek köszönhetően sokkal természetközelibb, építészeti minősége miatt pedig sokkal hatásosabb. A minden ízében kortárs építmények formaviláguk és fa anyaguk által elütnek a kúriától, mégis harmonikus egységet alkotnak vele. Az oltárt védő építmény a ház archetipikus formáját használja, ezáltal jól érthető, a harangláb pedig bonyolult formájának köszönhetően nagyon izgalmas. A misézőhely nagy előnye, hogy a padok között is fák állnak, így nyáron is árnyas, ami megkülönbözteti előbb említett, „nagyüzemi” társaitól. A természetközeli hangulat továbbá az elmélyülést is segíti.

Kép: Kaiser Ákos
A Fátimai Szűzanya zarándokhelyének megújítása két évet vett igénybe, 2019-ben fejeződött be. A kiváló építészeti minőségnek hála valószínűleg az eddiginél is több hívőt fog vonzani.
Dr. Paár Eszter Szilvia
Felhasznált irodalom:
Alsószentiván – Wikipédia
Kovács Dániel: Körbeértünk. A Fátimai Szűz alsószentiváni zarándokhelye. Építészfórum
robertgutowskiarchitects.hu