Az Andrássy útról nyíló keskeny fővárosi utca elsőre szinte észrevehetetlen. Az Operaház árnyékában megbújó Hajós utcáról pedig sok mindent lehet mondani, de azt, hogy jelentéktelen vagy unalmas egészen biztosan nem. Utcakép sorozatunk legújabb részében az Andrássy út legrégibb keresztutcájának épületeit és történeteit mutatjuk be.
Még Kossuth Lajos álmodta meg a parkos, fasorokkal árnyalt szakaszt, amely egészen a Városligetig (Városerdőig) vezeti a sétálókat. Végül 1876-ban adták át az Andrássy utat, vagyis akkori nevén a Sugárutat. A mostanra autóforgalommal erősen terhelt Andrássy a nagyszámú jármű ellenére továbbra is elegánsnak hat.
A Hősök terével és az alatta futó Földalattival pedig 2002 óta a világörökség része.
A Párizst idéző úton sétálva egykori paloták egész sorát csodálhatjuk meg, míg egészen más hangulatot mutatnak az Andrássyt keresztező kisebb utcák. Az Operánál fekvő Hajós utca az Andrássy út egyik leghíresebb keresztutcája.
Az évtizedekig inkább romos állapotukról ismert épületei mostanra jórészt megújultak, a múlt eseményeiről már csak néhány ház homlokzatán árulkodnak a lövedéknyomok.
A hajósok zugkocsmáitól a színházi elitig
A Hajós utca története a jókedvű, kocsmázó hajósokig, kétes hírű bárokig és az egykor a területen álló „A hajóshoz” sörházig vezet vissza. A századforduló előtt az Opera helyén egy ócskapiac működött, a művészetkedvelő közönség helyett bohém hajósemberek járták az utcában álló kocsmákat.
Az egykori sörházi miliőnek az Operaház és az utcaképet meghatározó szecessziós bérházak megépülése vetett véget. A város rohamos fejlődésével az utca szerepe átalakult, és a hajósok helyére tehetős polgárok, a kocsmák, bárok helyére pedig éttermek, kávézok és bisztrók költöztek.
Napóleon látogatása, Szerb Antal barátja és az Opera
Az Operaház épülete mellett nem lehet anélkül elsétálni, hogy a neoreneszánsz palota részleteit ne néznénk meg alaposabban. A meghívásos tervpályázatot követően Ybl Miklós munkája alapján megépült Operaház építési engedélyét 1875-ben adták ki, a megnyitó előadást azonban csak kilenc évvel később, 1884-ben tartották. A premiert hatalmas érdeklődés övezte, mindenki látni akarta az arannyal, freskókkal és márvánnyal díszített épületet, amely már kívülről szemlélve is lenyűgözte a nagyközönséget.
A Hajós utca első érdekes épülete az Operaház mögött található Napóleon-udvar, vagyis a Hajós és a Zichy Jenő utca sarkán álló bérház.
A ház 1906-ban Fodor Gyula tervei alapján épült, Pollák Ignác és nejének megrendelésére. Érdekesség, hogy az eredeti terveken nem szerepelt még a Hajós utca irányába álló oromfal, amelyen az udvar nevét ihlető Napóleon szobor is van. Szerencsére végül a homlokzat a szoborral megépült és így
Budapest egyetlen I. Bonaparte Napóleont ábrázoló szobra is elkészülhetett.
A történet szerint ez is egy véletlennek köszönhető, mivel a Hajós utca 25. építtetője nem tudta, hogy az akkoriban ott működő Café Napóleon névadója a Magyarországra is ellátogató III. Napóleon volt.
A hatalmas lakóházat 1944-ben csillagos háznak jelölték ki, múltjáról a máig is látható golyónyomok árulkodnak. A korszak legjobb mestereinek munkáit dicsérő ház évek óta felújításra vár. A homlokzat legfelső szintjét, tetőzetét, saroktornyait évek óta lepel borítja.
A lövésnyomokat elhagyva fehér fal, díszes indák, állati motívumok, virágok fogadják a járókelőket a Hajós utca 32. homlokzatát figyelve. Az ingatlant 1903-ban Szegő Gáspár és felesége vásárolta meg. Az 1904-ben épült házat Román Miklós és Málnai Béla tervezte. Ez volt a fiatal tervezők első pesti munkája.
A díszes lakó- és üzletház Róth Miksa ablakaival épült, legfelső emeletén egy műteremlakás kapott helyet. A házhoz kapcsolódik egy érdekes anekdota is, miszerint a Szegő házaspár itt lakó fiáról, Szegő Dénes Mihályról mintázta Szerb Antal Pater Servinus alakját az Utas és Holdvilágban.
A sétálóutca épületei között még rossz állapotában is feltűnt a Hajós utca 16. homlokzata, a felújítás óta pedig gyakorlatilag visszanyerte régi pompáját. Az 1911-ben elkészült házat Holndonner Nándor festékgyáros építtette Freund Dezső építész terve alapján. A bérházat közel 100 évvel később, 2014-ben újították fel.
Az opera kiszolgálói
Az Opera Értékesítési Centrumnak otthont adó Hajós utca 13-15. szám alatti négyemeletes lakóházba nem csak a jegyek miatt érdemes ellátogatni. Az 1898-ban megépült Jahn József tervezte ház szerencsésen átvészelte a háborút, találat nélkül, ezért a látványos részletek fennmaradhattak az utókornak. A kapualj mennyezetét Lotz Károly freskói díszítik, az udvarba lépve pedig elénk tárulnak a gazdagon díszített, oszlopos folyosók.
Az eddig bemutatott utcaképbe szokatlan elemként ékelődik be a Hajós utca 11., vagyis a Simándy-épület. Az Operaház művészbejárójával szemközt álló, csaknem ötezer négyzetméteres épület Siklós Mária tervei alapján épült az Operaház 1980-1984-es felújításának előzményeként.
Az üzemházként funkcionáló Hajós utca 11. a 2010-es évekre korszerűtlenné vált, ezért az Operaház 2017-2022-es rekonstrukciójával megújulhattak a tizenhárom szintes ház belső terei. A többek között az adminisztráció, gazdasági, jogi, pénzügyi részlegek otthonaként szolgáló épület Magyarország egyik legjelentősebb operaénekese előtt tisztelegve kapta a Simándy nevet.
Nyitókép: Kaiser Ákos
