A középkor óta tudjuk, hogy ahol „egyház” van a falu nevében, ott van templom is. Derekegyházon mégsem volt. Illetve volt… még az Árpád-korban. De 1241-ben, a tatárjárás során elpusztult. A helyi katolikus közösségnek 777 évet kellett várnia, hogy ismét saját temploma lehessen. A 777 pedig nem más, mint a Szentháromság száma. Innen ered a kis templom neve, mely az utóbbi évek magyar építészetének egyik legjobb alkotása. Az épületet a Váncza Művek jegyzi.
Az egyensúly temploma
Derekegyház Csongrád–Csanád vármegyében, buja, erdős területekkel, szántóföldekkel és halastavakkal körülvett tájon fekszik. A 2022-ben emelt új templom is egy ligetes területen, magas fák ölelésében áll, ami igen szerencsés, hiszen így már maga a környezet is fennkölt hangulatot áraszt.
A hófehér, szögletes tömegalakítású, egytornyos épület hasábszerű tornyával és magas oromzatával elsőre szigorúnak is hathatna, ám a körülötte lévő táj, a nyeregtetőt fedő zsindely, valamint a szokatlan pozícióban elhelyezett ablakok és toronyóra szépen oldják a ridegséget.
A templomba lépve még barátságosabb látvány fogadja a hívőket. Hófehér az enteriőr is: a fehér falakat világos mészkő padlóburkolat és famennyezet egészíti ki. A szentély S-vonalban ívelt fala ismét oldottságot kölcsönöz a térnek, míg a mellékhajó tejüveg ablakain beszűrődő sejtelmes fény spirituális hangulatot áraszt.
A fehér falak hidegségét jól ellensúlyozza a bútorzat melegsége.
Az egyszerű formavilágú padok, az oltár, a szószék és a falba mélyesztett tabernákulum ajtaja mind fenyőből készültek.
Érdemes itt megjegyezni, hogy noha manapság a fenyő elcsépeltnek számít, kiváló választás. A divatos új anyagok öregedéséről és helyreállításáról keveset tudunk, a fenyővel kapcsolatban azonban az a tapasztalat, hogy csiszolással és lakkozással könnyen javítható, így mindenképpen helye van egy kis költségvetéssel épült templomban.
Terek és korok összekapcsolása
Első ránézésre talán nem egyértelmű, a Szentháromság-templomon mégis érződik az Árpád-kori kőtemplomok hatása. Visszafogott méret. Hosszanti elrendezés. Félköríves szentélyzáródás. A szentély falán nyíló keskeny, lőrésszerű ablak. Ezek mind olyan jegyek, melyek a középkori falusi templomokon, így valószínűleg az 1241-ben lerombolt elődön is megfigyelhetők.
Nem csak a román kori építészet hatott azonban a tervezőkre. Bár a templom határozottan közép-európai jellegű, azon belül is leginkább cseh és szlovén példákkal rokonítható, felfedezhető rajta a skandináv építészet hatása is. Nedeczky Zsolt szerint a legszembetűnőbb előkép a Gunnar Asplund által tervezett, a stockholmi Skogskyrkogården temetőben álló ravatalozó, mely nemcsak fák közötti elhelyezésével és zsindelyes tetejével, de tömegalakításával és színeivel is inspirálta a tervezőket, hogy egy hasonlóan földöntúli élményt nyújtó épületet hozzanak létre. Az enteriőr kialakításában Jørn Utzon bagsværdi temploma köszön vissza, erősítve a letisztult skandináv hatást.
Ahogy Zubreczki Dávid is mondta a 2022-es MÉD-gálán – ahol a Szentháromság-templom a legjobb épület díját nyerte –, a rendszerváltás utáni magyar templomépítészetben alapvetően három vonulat figyelhető meg: a nagyszabású és látványos, a visszafogott és közösségközpontú, valamint az erdélyi motívumokat felhasználó megközelítés.
Váncza László, Ferenczy Kinga és Ránki Soma műve ennek a három felfogásnak a lehető legjobb ötvözetét adja.
Spirituális hangulatának köszönhetően egyfajta fennköltséget áraszt, míg méreteinél és egyszerűségénél fogva sallangmentes,
ráadásul a zsindelytető Derekegyház erdélyi testvérfalujából ajándékként érkezett, így közvetve még az erdélyi építészeti hagyományokat is megjeleníti. Olyan templomot kaphatott a falu, amire megérte ennyit várni.
