Ilyen mélységben még egy hazai plébániáról sem született tanulmánykötet.
„100 éves a Budai Szent Imre Plébánia” címmel átfogó kötet születt a XI. kerületi, szentimrevárosi katolikus közösség legfontosabb intézményéről. A több mint 300 oldalas kötetben szerzők sora írt különböző szempontok alapján tanulmányt. A plébánia születésének korszakától az építészeti örökségen át a kommunista korszakig, majd a rendszerváltás utáni évtizedekig számos téma mentén mutatják be a könyvben a plébánia történetét.
Paár Eszter Szilvia Wälder Gyula építész munkásságára fókuszált. Mint a kötetben írta, a két világháború közötti időszak a magyar építészet lenyűgöző korszaka, amikor párhuzamosan léteztek egymás mellett különböző stílusok. Jelen volt még a szecesszió, ám közben már megvetette a lábát a modernizmus is. De a korszak legnépszerűbb irányzata a neobarokk volt. Ezt egyesek a Horthy-korszak konzervativizmusának tudják be, de ennél összetettebb a téma. Wälder Gyula a neobarokk egyik legfontosabb hazai alkotója volt, de szecessziós és modernista épületeket is tervezett. Az általa megálmodott szentimrevárosi épületekről olvashatunk Paár tanulmányában.
A kötetről a minap kerekasztal-beszélgetést tartottak. Az eseményt Szerdahelyi Csongor újságíró moderálta, s a szerkesztő és szerző Cúthné Gyóni Eszter történész, a társszerkesztő és szerző Wirthné Diera Bernadett történész, valamint Szkaliczki Örs atya plébános beszélgettek.
Örs atya a kötet alapötletéről elmondta: először egy szerzőben gondolkodott, de hamar kiderült, hogy több területet ölel fel a téma, így több közreműködő kell. Cúthné Gyóni Eszter a ciszterci rend 20. századi történetét kutatja, így ő volt az első, akit felkért, ő fogta össze és kereste fel a szerzőket, akik közül többen is kapcsolódnak valamilyen szinten a ciszterci rendhez: Gyóni Eszter fehérvári ciszterci diák volt, Diera Bernadett a szakdolgozata miatt kötődik a témához, Paár Eszter budai ciszterci diák volt, Gianone András pedig a Szent Imrében tanít.
Ilyen mélységű történeti feldolgozás még egy magyarországi plébániával kapcsolatban sem született, így ezt a kötetet egyfajta mintának is szánják hasonló kiadványokhoz.
A szerzők között van történész, művészettörténész és szociológus is, így a tanulmányok megközelítése eltérő, ettől izgalmas az összkép.
Nagy hangsúly került az állambiztonsági anyagok vizsgálatára: ezt a közösséget a kommunizmus alatt végig nagyon figyelték.
A tavaly novemberi konferenciát, amelyhez ez a kötet kapcsolódik, valamint a kötetbemutatót is nagy érdeklődés övezte. Sok helyi lakos jött el, mert ez a kötet róluk is szól, hiszen a plébánia egyidős a Szentimrevárossal. A helyiek, a plébánia és a városrész múltja egy történetté fonódik.
