Idén 15. alkalommal rendezték meg az Infotér Konferenciát, melyen minden évben az informatikai szektor, a kormányzat és a civil szféra képviselői a digitalizációs fejlődés legaktuálisabb kérdéseit vitatják meg. 2024-ben először az esemény kezdőnapján megrendezett Contech Konferencián az építőipar is képviseltette magát az eszmecserén.
Mint azt az Infotér Egyesület elnöke, Soltész Attila elmondta, a digitalizáció a versenyképesség záloga, ezért szeretnék felhívni mind az építési ágazat képviselői, mind a kormányzat figyelmét a digitalizációban rejlő lehetőségekre. Az esemény első előadója az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, Lánszki Regő volt, aki előadásában a minisztérium megalakulása óta eltelt utóbbi két és fél év munkáját ismertette. Az október 1-én életbe lépett A magyar építészetről szóló törvény legfontosabb elemeként a zöldterületek védelmét, a barnamezős területek hasznosítását és az építészeti minőség emelését hangsúlyozta.
A digitalizáció jelentőségét a hatóságok működésében Románia korábbi fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere, Cseke Attila ismertette. Mint elmondta, a Romániában az utóbbi években lezajlott fejlesztéseknek hála az építőipari szektor egyre nagyobb bizalommal fordul az állam és a közberuházások felé, ami különösen a műemlékek hasznosítása terén érzékelhető, továbbá a digitalizáció nagy segítséget jelent az ország egyik kiemelkedő problémája, az illegálisan emelt épületek elleni harcban is.
A konferencián előadott Koji László, az ÉVOSZ elnöke is, aki az építőipari vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezőkről beszélt. Mint elmondta, a szektor egyik legnagyobb problémája a képzett munkaerő hiánya, ami véleménye szerint részben a szakképzés és a szakma igényei között feszülő ellentétnek tudható be. Pedig a szakembernek nemcsak magában az építésben van szerepe, hanem a minőség terén is felelősséggel tartozik, hiszen az ő feladata a megrendelőt a minőség felé irányítani.
Robotika és együttműködés
A délelőtti előadók között a TDG elnöke és vezérigazgatója, Paul Doherty is, felszólalt. Mint elmondta, az új idők elvárása egyesíti a legújabb trendeket és fejlesztéseket: a mesterséges intelligenciát, a BIM-et a fenntarthatósági elvekkel és az emberközpontú megközelítéssel, és javaslatot is tett ezen új szemlélet Magyarországi hasznosítására. A konferencián a robotika elismert szakértője, a Technische Universität München oktatója, Dr. Thomas Bock is előadott. Az építési infrastruktúra automatizálásával kapcsolatban elmondta, hogy a minél jobb eredmény érdekében nem egyéni teljesítményre, hanem a különböző érintett iparágak, a minisztériumok, az oktatási intézmények és a fejlesztők szoros együttműködésére van szükség. Magyarország számára új standardok és új szabályozás bevezetésében látja a siker kulcsát.
Az utolsó plenáris előadást Dr. Budai Gergő, a Vantage Towers Magyarország Zrt. mobil infrastruktúra szolgáltató vezérigazgatója és igazgatóságának elnöke tartotta. Mint elmondta, a toronyvállalatok elsőre nem tűnhetnek az építőipar fontos szereplőinek, pedig a térerő nemcsak az építőanyagokkal, hanem az épület későbbi hasznosíthatóságával is szorosan összefügg, manapság pedig a jó lefedettség már minden szektorban elengedhetetlen.
A Contech Konferencia plenáris előadásai után kerekasztal beszélgetések következtek, melyek egyszerre három helyszínen zajlottak. Az Építészet és építőipar mint országstratégiai kérdés című beszélgetésben a Paulinyi and Partners elnök-vezérigazgatója, Paulinyi Gergely moderálása mellett Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója, Fejérdy Tamás ICOMOS Piero Gazzola díjas építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, valamint Lánszki Regő építészeti államtitkár és országos főépítész járta körül a témát. Mint a beszélgetésben Lánszki Regő elmondta, az, hogy ma mit építünk, nagyban meghatározza azt, hogyan fogunk élni 50 vagy 100 év múlva, ezért nem csak magunknak építünk. Minden kihat az utánunk következő generációk életminőségére, a településképeinkre, de még a turizmusra, sőt, nemzeti identitásunkra is, ezért fontos előtérbe helyeznünk az építészeti minőséget, valamint ezért kell társadalmasítanunk az építészetet, hiszen mindnyájunkat érint.
Böszörményi-Nagy Gergely szerint a magyar építészetet leginkább a homogenizáció fenyegeti. Az AI előretörésével egyre inkább kérdéssé válik, hogyan tud egy olyan kis építészeti kultúra, mint a miénk, anyanyelvű maradni. Fejérdy Tamás kifejtette, hogy erre a kérdésre többek között a történelmi épületállományban kereshetjük a választ, véleménye szerint ugyanis a műemlék nem a probléma, hanem a megoldás része. Történelmi épületeinktől nem annyira stílus, mint inkább telepítés, tervezői hozzáállás és minőség tekintetében sokat tanulhatunk.
Vita az új építészeti törvényről
A kerekasztal beszélgetések között is nagy szerephez jutott A magyar építészetről szóló törvény, melynek gazdasági hatásait Határ Renáta, az ÉKM építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára ismertette. Az ezt követő, magyar építéspolitikáról szóló kerekasztal beszélgetésben a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, Gyurkovics Zoltán, a Magyar Építész Kamara elnöke, Hajnóczi Péter, a MÉSZ városépítészeti delegáltja, Fernezelyi Gergely, és szintén az ÉKM építési szabályozásért felelős helyettes államtitkára, Gombos Márk vett részt. A moderátor, Reith András provokatív kérdéssel indította a beszélgetést, miszerint szükség volt-e az új törvényre. Gombos Márk véleménye szerint a szabályozás számos kérdésben annyira elavult volt, hogy a változást már nem lehetett tovább halogatni, de a szakmát úgyis a változások viszik előre. Az új szabályozásnak pedig fontos eleme a rugalmasság, hogy a hatóságok ne a technológiai fejlődés után kullogjanak. Gyurkovics Zoltán egyetértett az új szabályozás szükségességével, azonban sajnálatosnak tartotta, hogy a kiemelkedő szerephez jutó főépítészek mellett nem jutott ekkora szerep a főmérnököknek is. Fernezelyi Gergely azonban nem csak helyesli a főépítészi szakma megnövekedett súlyát, hanem korábbi gyakorlóként úgy gondolja, az igazán jó végeredmény érdekében minden tervezőnek minden feladatnál kicsit főépítészként kellene eljárnia.
A több órán keresztül zajló kerekasztal beszélgetések után fogadóóra keretében az építésügyi területen dolgozó közigazgatási tisztviselőkkel és a piac legnagyobb szereplőivel közvetlen 5-10 perces kapcsolatteremtésre nyílt lehetőség, a programot pedig az Építőipari női kiválóság díj és az Építőipari fiatal kiválósági díj átadása zárta.
