Kéttornyú sárga templom, előtte tó, mellette a tőle elválaszthatatlan gimnázium. A látvány minimum a XI. kerületben élőknek emblematikus. Még akkor is, ha a Wälder Gyula által megálmodott budai ciszterci épületegyüttes valójában torzóban marad. Mi nem épült fel az eredeti elképzelésből, és miért hallani olyan keveset a tervezőről?
Wälder Gyula kétségkívül a két világháború közötti időszak egyik legtermékenyebb és legtehetségesebb építésze volt. Az általa képviselt és máig vitatott neobarokk stílusirányzat miatt mégsem említik egy lapon a legnagyobbakkal.
Pedig nem csak neobarokk stílusú épületek tervezett. Pályája elején hatott rá a szecesszió, majd az 1930-as években a modernizmus felé is nyitott. Munkájával ráadásul
olyan városok képére volt nagy hatással, mint Budapest, Eger vagy Balassagyarmat.
Rendház helyett villa
Sokszínű életműve ellenére leghíresebb munkája mégis egy neobarokk mű, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumból és a szomszédos Szent Imre-templomból álló, torzóban maradt, ennek ellenére az egész XI. kerület identitását meghatározó épületegyüttes, melynek ma már része az egykori Wälder-villa is.
Wälder a gimnáziumból, templomból és a plébániát is magába foglaló rendházból álló épületegyüttes első terveit 1926-ban készítette a ciszterci rend megbízásából. Az épületek közül csak a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és a Szent Imre-templom valósult meg. Utóbbi az első terveknél szigorúbb, klasszicizáló, de látványos formában.
A fel nem épült rendház és plébánia pótlására a ciszterci rend 1944-ben, az építész halála után megvásárolta a közeli Wälder-villát, mely így nemcsak stílusában, hanem funkciójában is az épületegyüttes szerves részévé vált.
Mind Wälder korai tervein, mind a megvalósult épületegyüttesen érződik eredeti barokk emlékek, főleg a jászói premontrei prépostság hatása, mely szintén középen magasodó, kéttornyú templomból és egy-egy szomszédos, tömbszerű épületrészből áll.
A gimnázium 1929-ben befejezett épülete robosztus kialakításának köszönhetően monumentális látvány. Oktatási funkciójához képest szokatlanul díszes. Az iskola Wälder Gyula érett munkái közé sorolható, rápillantva azonnal nyilvánvaló, kinek a gondolatait tükrözi.
Mint ahogy az építésztől megszokhattuk, a falsíkok viszonylag díszítetlenek, a dekoráció a nyílások köré rendeződik. Természetesen mind közül a legdíszesebb a főhomlokzat, melyen a burjánzó barokkos műkő elemek mellett a kovácsoltvas rácsok is nagy szerephez jutnak. Különösen szép a főbejárat hármas kapuzata, illetve a fölötte látható, tekergőző kőkorlátos erkély, melyek a szomszédos templom főhomlokzatán is megjelennek, jelezve a két épület összetartozását.
A gimnázium enteriőrje a külsejéhez hasonlóan nagyszabású. A belsőben ismét megtalálunk mindent, ami Wälder épületeire jellemző. A több színre komponált, burjánzó gipszstukkós díszítést, a bonyolult mintázatú műkő korlátokat és az üvegezett lengőajtókat.
Az épület díszterme és kápolnája különösen szép,
előbbi barokk színházakéra emlékeztető „doboz” színpadot kapott, utóbbiba pedig Szent Imre herceget ábrázoló oltárkép került. A gimnázium épületén is felfedezhetjük eredeti barokk épületek hatását, a külsőleg leginkább az egri érseki palotára, belülről pedig az egri Líceumra hasonlít.
A szomszédos templom a gazdasági világválság miatt csak majdnem egy évtizeddel később, 1938-ban épült fel.
Stílusa szintén neobarokk, ám az építész kezdeti koncepciójához képest több változást is láthatunk. Az első terven egy a Wälder által restaurált egri minorita templomra hasonlító, domború homlokzatú és áttört tornyú épület rajzolódik ki, míg a megvalósult épület sokkal inkább emlékeztet a klasszicizáló későbarokk szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházra, melyet Wälder példaképe, Hefele Menyhért tervezett. A jelenlegi templom hosszháza még a homlokzat által sejtetettnél is sokkal szigorúbb, az itáliai modern építészet, a novecento hatása érződik rajta. De mi lehetett a változtatás oka?
A gimnázium és a templom építése között eltelt közel tíz évben a korábban divatos neobarokk sokat vesztett népszerűségéből, míg a radikálisan újító modernizmus egyre nagyobb teret nyert.
Wälder valószínűleg a szigorúbb és visszafogottabb, ám még mindig határozottan neobarokk stílussal egyszerre kívánt alkalmazkodni a gimnázium már álló épületéhez és a legújabb építészeti irányzatokhoz.
A belsőben is ez a kettősség köszön vissza. A hatalmas, háromhajós tér falai viszonylag díszítetlenek, míg a bútorzat az építésztől megszokott burjánzó elemekkel készült. Különösen szép a Szent Imrét Szent Gellért társaságában ábrázoló zöld és aranyozott főoltár, amelyen Árpád-házi szentek életnagyságú szobrai állnak, valamint a kazettás, virágos festéssel díszített mennyezet. Utóbbi szokatlan látványt nyújt egy neobarokk templomban, ám az építész ennek segítségével tudta a vasbeton keretszerkezet által adott kazettákat harmonikusan a templom belső képébe foglalni.
Bár az épület a számos tervmódosulásnak köszönhetően kevésbé egységes, mint Wälder más munkái, összességében mégis hangulatos és szerethető.
A háború közbeszólt
Mint említettük, az épületegyüttesnek része lett volna egy rendház is,ez azonban a második világháború kitörése miatt nem épült fel. A terveken egy négyszögletes udvar köré rendeződő épületet láthatunk, melynek főhomlokzata mind elosztásában, mind dekorációjában teljesen megegyezett volna a gimnáziuméval.
Különösen díszes kialakítású lett volna a belső udvar is, melybe kovácsoltvas szerkezettel ellátott, barokkos kutat, valamint látványos kétkarú lépcsőt tervezett az építész. A belsőről sajnos nem maradtak fenn tervek, de tudjuk, hogy a plébánia és klauzúra helyiségei mellett nagyszabású könyvtár és kápolna is része volt a koncepciónak.
Bár nem a ciszterci komplexum részeként épült, ma már az épületegyüttes elválaszthatatlan részét képezi az építész saját lakóháza, a Wälder-villa is.
Ezt az épületét Wälder Gyula egyfajta referenciamunkaként is használta.
A pompás neobarokk villa enteriőrjében, különösen a földszinti előcsarnokban és a lépcsőházakban visszaköszönnek a gimnáziumból ismert elemek. Az első emeleten elegáns ebédlőt és dísztermet alakított ki Wälder, ahol barokk bútorgyűjteménye is helyet kapott, a látogatóktól elzárt második emeleten azonban csak magának és feleségének kedvezett: a hálószobákat és a dolgozószobát már a szívéhez valóban közel álló, bájos parasztbarokk stílusban alakította ki. Az épület második világháború utáni hányattatott sorsa miatt a belsőben sajnos kevés eredeti részlet maradt fenn.
Igazán megható, hogy a gyermektelen házaspár villáját ma a szomszédos együttest megrendelő ciszterci rend Szent Imre Plébániaként működteti és gondozza, így kapcsolva elválaszthatatlanul össze a házat Wälder Gyula főművével, a Villányi úti ciszterci épületegyüttessel.
A cikk Paár Eszter Szilvia művészettörténész, egykori „szentimrés” diák Wälder Gyula építészete a budai ciszterciek szolgálatában című tanulmánya alapján készült. A teljes írás a 100 éves a Budai Szent Imre Plébánia című tanulmánykötetben jelent meg, mely a Villányi úti Szent Imre-templomban beszerezhető.
Nyitókép: Bartók Színpad (később Budai Parkszínpad) a Feneketlen-tó mellett. Szemben a József Attila (később Budai Ciszterci Szent Imre) Gimnázium és a Szent Imre-templom. 1963. Forrás: Fortepan/Fábián József