Bár Magyarországon még alig hallani, hogy valaki kenderből építkezne, Nyugat-Európában ez már egyáltalán nem ritka. De mennyibe kerül egy kenderház felhúzása, lehet hitelt felvenni rá, és milyen előnyökkel vagy hátrányokkal számolhat az, aki a természetes alapanyag mellett teszi le a voksát? Erről beszélgettünk Horesnyi Béla kenderház szakértővel, aki egy évtizede hozta be hazánkba ezt a technológiát, és azóta is azon dolgozik, hogy minél többen megismerjék annak előnyeit.
Milyen múltra tekint vissza a kenderházépítés?
Nagyon régire. A kutatások kiderítették, hogy Kínában például már kétezer éve is használtak kendert az építkezések során. Konkrétan egy olyan épületet vizsgáltak a kutatók, amelynek belső bevonata készült mész és kender keverékéből.
Japánban található az egyik legrégebbi ismert kenderből épült ház is, amely több mint 300 éve, 1698-ban készült el.
Az épület Nagano prefektúrában helyezkedik el, és egykor Nakamura úr, a helyi közösség vezetőjének otthona volt. Ma már a japán nemzeti örökség része és múzeumként működik, ahol a látogatók megismerhetik a kenderépítészet időtállóságát. A ház tetejét kenderkóró borítja, míg a szerkezet egyes elemeinek rögzítéséhez kenderrostot használtak – ezek az anyagok a hosszú évszázadok alatt is kiváló állapotban maradtak.
Magyarországon mégis újdonságként hat, hogy ilyesmi létezik.
A közelmúltban, nagyjából harminc éve a franciák fedezték fel újra a kenderépítészetet, és dolgozták ki annak modern technológiáit. Én tíz évvel ezelőtt már Olaszországban tanulmányoztam a kenderépítészetet és hoztam be Magyarországra ezt a technológiát. Napjainkban világszerte, szinte mindenhol építenek kenderből, és a jövőben remélhetőleg egyre többen megismerik, milyen előnyei vannak az ilyen típusú épületeknek.
Ön melyeket emelné ki?
Elsődlegesen azt, hogy egy szén-dioxid-negatív építőanyagról beszélünk. Egy hektárnyi kender, míg érik, különböző számítások szerint 8–22 tonna szén-dioxidot képes megkötni. Ezután az építészeti felhasználásakor a növényt mésszel keverjük, ami szintén ilyen tulajdonsággal bír, így a már felépült épület is folyamatosan, még évekig képes széndioxidot megkötni. Ez nemcsak a környezetvédelem miatt fontos, egészen közvetlen haszna is van mindennek:
egyszerűen egészségesebb természetes anyagból épült házban lakni, mint egy modern építőanyagokból épültben.
A betegépület-szindróma egyre kutatottabb, egyre többet tudunk arról, miképp betegítenek meg bennünket a falakból párolgó vegyi anyagok, a rossz beltéri levegő. Sajnos Magyarországon erről még keveset hallani, pedig légúti betegségektől az autoimmun zavarokig sokféle elváltozás hátterében ez áll. Mivel a kenderből épült házakba természetes anyagokat építünk, a vegyi anyagoktól nem kell tartanunk, ráadásul bizonyított az is, hogy egy kenderházban a falak vírus- és baktériumölő hatással bírnak, tehát gyakorlatilag tisztítják a beltéri levegőt.
Mi pontosan a kendertégla?
A készítéséhez kendert keverünk el mész alapú kötőanyaggal, majd a keveréket megszárítjuk. Csak nevében tégla ez az anyag – formája és felhasználási módja miatt.
A kendert mely tulajdonságai teszik alkalmassá arra, hogy kenderfal készüljön belőle?
Elsősorban az, hogy nagyon ellenálló növény, a rágcsálók nem kedvelik és nehezen penészedik – egyébként ezért nem kell a kenderházban penészedéstől sem tartani. A mésszel keverés és szárítás után pedig olyan kemény falazatot akár téglát is lehet belőle készíteni.
Ráadásul szigetelni sem kell, mert önmagában erős szigetelőanyag,
tehát a kendertégla falazat felhúzása után csak egy külső-belső mészvakolatra, meszfestékre van szükség. A kész házakon mi általában mészfestékkel, mész- vagy vályogvakolattal dolgozunk, ránézésre senki nem mondja meg, hogy nem szokványos építőanyagból épült a ház.
Az építkezések során minden területen van lehetőségünk természetes építőanyagokat választani?
Igen, szinte mindent meg tudunk valósítani természetes anyagokból. Nemcsak a falazatot, de utólagos szigetelést is csinálhatunk kenderből, ebben az esetben a kender belső részét, a kenderpozdorját keverjük el egy mészalapú kötőanyaggal. Ezt használhatjuk a falak, az aljzat, de még a tető szigetelésére is. A kender rostját is lehet használni, hőszigetelő paplan készülhet belőle, amivel az üveg- és ásványgyapotot használatát ki lehetne váltani – Nyugat-Európában ez már bevett gyakorlat. Még a befújható üveggyapotot, cellulózt is tudjuk pótolni kenderes megoldással. A kender alkalmas továbbá az épületek utólagos homlokzati szigetelésére is, tehát a polisztirol helyett is használhatnánk.
Amerikában már azzal kísérleteznek, hogy a fát miképp helyettesíthetjük vele:
kenderből préselés által épületfát készítettek. Az egyetlen, amit nem tudunk kiváltani, az a beton: ha valaki betonalapot akar, azt még nem tudjuk helyettesíteni.
Van arra mód, hogy a már felépült, „hagyományos” házakba kenderes megoldásokkal eszközöljünk változásokat?
Igen. Bizonyos esetben, például, ha egy vályogházat újítanánk fel, kifejezetten javasolt kenderes megoldásokat keresni, mert azzal nem tesszük tönkre az épületet, míg a modernebb, mesterséges anyagokat használó szigetelések komoly bajokat okozhatnak.
A nehézség az, hogy hazánkban nincsen kendertermesztés és feldolgozás,
tehát az anyagok beszerzése nem feltétlenül egyszerű.
Várható ebben változás?
70-es évek előtt a Kárpát-medencében nagyjából 80 ezer hektáron termeltek kendert, tehát tudjuk, hogy a növény jól érzi itt magát. Ehhez képest tavaly csupán 100 hektáron termett Magyarországon, így olyan sok alapanyagunk jelenleg nincsen. Illetve, ahogy mondtam, a hazai feldolgozóipar is hiányzik, azt a rendszerváltáskor számolták fel. Mi szeretnénk ezen változtatni,
azon dolgozunk, hogy minél több, hazánkban termelt kendert tudjunk idehaza építőanyaggá alakítani.
Az így előállított termék várhatóan olcsóbb nem lesz, mint a külföldről behozott alapanyag, de nagy érték volna abban, hogy helyben, helyi munkaerő segítségével, helyi alapanyagokból tudnánk építkezni.
Számítanak rá, hogy a jövőben nőni fog a kender iránti kereslet?
Szabályozások rögzítik, hogy 2030-tól minden újonnan felhúzott épületnek karbonsemlegesnek kell lennie. A tervezőknek akkortól úgy kell összeválogatni az anyagokat, hogy ha használnak is karbon pozitív megoldásokat, például kerámia téglát, számolniuk kell valamilyen karbon negatív anyaggal is, hogy kijöjjenek nullára. Tehát igen, reménykedünk, hogy a jövőben egyre több épület alapanyagai között ott lesz majd a kender.
Anyagilag hogy számoljon, aki érdeklődik a kenderes megoldások iránt?
Ha nulláról kezdjük az építkezést, nem drágább ez a megoldás, sőt valamivel olcsóbb is, mint egy téglaházat felhúzni. De ha utólagos hőszigetelést csinálnánk kenderből, az sajnos jóval drágábbra jön ki, mint a bevett, mesterséges úton előállított anyagok használata.
Mennyire specifikus a terület, szükséges a kivitelezőknek, külön a kenderházépítészetről tanulni?
Egyszerű technikáról van szó, bármelyik kivitelező tudja használni a kenderalapú megoldásokat. De ha valaki bizonytalan, megkereshet bennünket. A cégünk edukációval is foglalkozik, hívásra szívesen megyünk terepre, megmutatjuk az érdeklődőknek, hogy működnek az általunk használt anyagok, technikák. Ugyanígy a tervezőknek is szívesen segítünk, ha megküldik az épülő ház terveit, tudjuk azt véleményezni, javaslatot tenni az anyaghasználatra. Örülünk is, ha keresnek bennünket, mert
azt szeretnénk, hogy minél több egészséges otthon épüljön Magyarországon.
Ma mennyire elterjedt Magyarországon ez a technika?
Éves szinten 10-20 kenderház épül – nekünk nincs lehetőségünk reklámkampányokba kezdeni, és egyelőre a legtöbb, építkezés előtt álló ember nem is tudja, hogy léteznek kenderházak. Azok, akik megismerik az ilyen épületeket és azok előnyeit, 80-90 százalékban választják a kenderes megoldásokat. Nyugat-Európában, a franciáknál vagy az olaszoknál éves szinten százas nagyságrendben épülnek már a házak, és egy belga kendertégla-gyár évi egymilliónál is több téglát termel, aminek mind lesz gazdája. Tehát a nemzetközi trendek bizakodásra adnak okot.
Van itthon valamilyen szabályozás, ami befolyásolja, hogy hol épülhet kenderház, vagy milyen ház épülhet kenderből?
Nincsen.
A bankok ugyanúgy hiteleznek ezekre is, mint a többi házra,
az alapanyagok pedig a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, európai műszaki értékeléssel bírnak. Jóformán bárki, bármit építhet kenderből.
Volt rá példa idehaza, hogy nem családi házat építettek belőle?
Igen, készült már egy Waldorf óvoda Nemesvámoson. De Olaszországban voltam például 61 lakásos társasházban, ami betonpillér vázzal készült. Tehát ilyen léptékben is működik az anyag. Ha van egy pillérvázas tartószerkezet, akár fából, acélból vagy betonból, ahol a kender csak mint szigetelőanyag, vázkitöltő anyag szerepel, akkor szinte bármekkora épületet, építményt felhúzhatunk belőle.
Van-e valamilyen hátránya a kenderház építésnek?
Az egyetlen negatívum, hogy hosszú száradási időkkel kell számolni.
Az általunk használt technológiánál 5-6 hónapot vesz igénybe, hogy a falak tökéletesen kiszáradjanak. Viszont ha ezt megvárjuk, később semmilyen hátránnyal nem kell számolnunk. Ha kendertéglát használunk, akkor már a száradás sem gond. Még az ára lehet hátrány, de ezt kompenzáljuk azzal, hogy kevesebb munkadíjat kérünk el.
Így, hogy csak természetes anyagok vannak a házban, csökken az élettartama?
Nem. A korábban említett japán épület is bizonyítja, hogy több száz évig is állhat egy kenderház. De ha belegondolunk, a fa is természetes anyag, és jól tudjuk, hogy akár hatszáz évet is bír a belőle épült építmény – Erdélyben például felkereshetünk jó pár ilyet. Természetesen az élettartamot jelentősen lerövidíti, ha az épület vizesedik, vagy ha a szükséges állagmegóvási munkálatok elmaradnak. De ha odafigyelünk az alapokra, és értő módon bánunk a házban található természetes anyagokkal, nincs okunk aggodalomra.
Találkozik olyan tévhitekkel a kenderházak kapcsán, amit jó lenne eloszlatni?
A leggyakoribb reakció, amikor valaki kenderházakról hall, az, hogy vicceskedve megkérdezi, el lehet-e szívni.
Ilyenkor mindig elmondjuk, hogy ezek az épületek ipari kenderből készülnek, így az alapanyagok THC-mentesek. Nem azért érezzük jól magunkat egy kenderházban, mert bekábulunk, hanem mert ott egészséges környezetben élhetünk.
Ön hogy került kapcsolatba a kenderépítészettel?
több mint 20 éve építkeztünk szokásos alapanyagokkal. 10 évvel ezelőtt gondolkodtam, hogy váltani kellene, ekkor olvastam a betegépület-szindrómáról és az építőiparban sokat használt anyagok veszélyeiről. A témába elmerülve alternatívákat kerestem, így találkoztam a kenderházakkal. Olaszországban kitanultam az építésének jellemzőit, és később ezzel a tudással felvértezve építettük meg Domaszéken az első kenderházat. Azt egyébként egy Németországból hazatelepülő magyar család vette meg – ők már ismerték a technikát, és nem voltak ellenérzéseik a kenderrel szemben. Azóta sok kenderházat építettünk, illetve más kivitelező cég is Magyarországon. Egyet többek között magunknak is, ahová át is fogunk költözni.
Nyitókép: Horesnyi Béla a domaszéki kenderházban, Kaiser Ákos
