Ma elhanyagoltan áll a régi épület.
A magyar-török kulturális évadért felelős kormánybiztos, Hoppál Péter a Magyar Nemzetnek adott interjút a két ország közötti kulturális kapcsolatok alakulásáról.
A történelmi visszatekintés kapcsán Hoppál arról is beszélt: az 1600-as években az Erdélyi Fejedelemség követségének épülete Isztambul legnívósabb negyedében helyezkedett el. Az épület még ma is áll, igaz, egyre leromlottabb állapotban.
Hoppál Péter azonban jó hírt jelentett be: a feltárás megtörtént, és a kulturális évad végére összeáll egy olyan koncepció, amely hosszú távon megoldhatná az épület hasznosítását.
„Mi, magyarok erősen kötődünk hozzá, hiszen a XVII. században, az Erdélyi Fejedelemség svájci típusú virágzásának időszakában intenzív együttműködések jöttek létre a törökökkel. Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György uralkodása a magyar történelem és kultúra fénypontja” – jegyezte meg a kormánybiztos.
Egy török-magyar emlékekről szóló portálon olvashatunk az isztambuli épület sorsáról. Eszerint Szapolyai János magyar király 1527 óta folyamatosan kapcsolatban állt a Fényes Portával, s a Habsburg-párttal szembeni küzdelmeit török támogatással vívta. Ez örökségül maradt fiára, János Zsigmondra és párthíveire, akik Buda 1541. évi török hódítása után visszaszorultak a Magyar Királyság keleti részére, amelyet 1570-től Erdélyi Fejedelemségnek nevezünk.
Az erdélyiek az 1550-es évektől tartottak fenn követségi épületet Isztambulban, a Balat városrészben.
A ház Erdély Habsburg uralom alá kerülését követően a száműzött Thököly Imre kurucainak, majd a Rákóczi-emigráció tagjainak kezében volt. A 18. század második felében azonban tulajdonosai már isztambuliak voltak.
A 19. század végén még megvolt az eredeti ház,
erről több magyar utazó is megemlékezett. A követség telkén jelenleg romok találhatóak, mellette pedig egy teázó áll. Az oda vezető lépcsőszerű út is az egykori magyar/erdélyi vonatkozásokra emlékezet: Macarlar Yokuşu/Magyar lépcső – olvasható a portálon.
