A somogyi Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kezdődött kiemelt víz- és élőhely-rekonstrukciós program, melynek keretében visszakanyarítják a folyót, hogy vízhez jusson a homokvidék és növeljék a jellegzetes vizes és vízi élőhelyeket.
Mintegy négyszázmillió forintból kezdi meg a Duna-Dráva Nemzeti Park a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet rekonstrukcióját Somogy vármegyében. A projekt célja a víz- és élőhely-rekonstrukció, a belső-somogyi homokvidék vízfolyásainak és vizes élőhelyeinek rehabilitációja, a terület vízvisszatartásának javítása.
Ezt a területet az egykori Ős-Duna medréből hátramaradt futóhomok borítja, amik az idők folyamán észak-déli irányú buckarendszerré módosultak. A Balaton vízgyűjtő területéhez tartozó vidék legnagyobb vízfolyása a Boronka-patak.
Itt él többek között a vöröshasú unka, a vérfű-hangyaboglárka, a piszedenevér, a vidra és a harántfogú törpecsiga, amiket a nemzeti park területei kiemelten védenek.
Az itteni vízfolyást azonban a 19. század folyamán kiegyenesítették, majd halastavakat is létesítettek.
Ezek az átalakítások és az éghajlatváltozás kedvezőtlen folyamatokat indítottak el a vidéken, kiszáradásnak indult a környék talaja.
A mostani beruházás célja, hogy csökkentsék a villámárvizek pusztító hatásait és megerősítsék az aszály elleni védekezést.
Nagybajom város határában, a Boronka- és Aranyos-patak mentén helyreállítják és fejlesztik a vizes élőhelyeket, annak érdekében, hogy javuljon a terület ökológiai állapota és megőrizzék, illetve növeljék a jellegzetes vizes és vízi élőhelyek kiterjedését, valamint biztosítsák az erdők vízellátását.
Az elmúlt században végrehajtott vízrendezési munkálatok következtében a Boronka- és Aranyos-patakok egyre inkább eltűntek, a homokhátságok kiszáradtak, a víz pedig a szűk, egyenes medrekben gyorsan elfolyt. A következő időszakban
a korábban egyenesre mélyített vízfolyásokat visszakanyarítják, a mesterséges árkokat lezárják, így a víz újra szétterülhet a tájban, és a talajba is visszakerülhet.
A rekonstrukcióval csökkenteni akarják az egyre hosszabb aszályos időszakok során bekövetkező kiszáradás mértékét illetve mérsékelhetik az időnként hirtelen nagy mennyiségű csapadék okozta árvizek romboló hatását.
A talajvízszint emelésétől, illetve a csapadékvizek visszatartásától a gyepterületek ökológiai állapotának javulását várják. Elősegítik a vízvisszatartásokkal szomszédos erdőterületek vízháztartásának javulását is. Ezzel megállíthatják egyes erdőterületek szárazodását, amellyel csökkenthető az inváziós és/vagy adventív növényfajok térhódítása. Az őshonos erdőtársulások állandó és megbízható fészkelőhelyet biztosíthatnak számos természetvédelmi szempontból értékes madárfajnak.
Az elveszett vadvízország – Ahogy még nem láttuk a magyar tájat
Milyen volt a magyar táj a folyószabályozások előtt? Erre a kérdésre ad választ az alábbi tájrekonstrukciós videó.
További fejlesztéseket is terveznek a Duna-Dráva Nemzeti Parkban: 800 millió forintot fordítanak ökoturisztikai és környezeti nevelési célú beruházásokra, további 800 millió forintot pedig modern, környezetkímélő állattartási infrastruktúra kialakítására. A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére szintén 800 millió forintot különítenek el.
Fotók: Agrárminisztérium
