Évente egyszer minden temető fényárba borul, amikor régi barátok, rokonok látogatnak el szeretteik sírjaihoz, hogy meggyújtsák az emlékezés gyertyáit. A temetőkről legtöbb esetben olyan fogalmakra asszociálunk, mint a végső nyughely, a búcsú, az eltávozás, a tisztelet, a hit és a megemlékezés. Mostanra azonban a mindennapokban is sokan választják a temetőket a hétvégi séták vagy éppen a kikapcsolódás, futás helyszínéül. Néhány temetőbe pedig már szervezett programok során is betekinthetünk. Vajon helyes megnyitni a temetők kapuit más jellegű tevékenységekhez? Érdemes ezeket a területeket más fókuszpontból szemlélni? Összegyűjtöttük, mikor és hol lesz még idén lehetőség csatlakozni temetősétákhoz.
Őszi táj, sárguló falevelek, nyugalom, borostyánnal borított sírkövek, híres magyarok és lenyűgöző emlékhelyek, mauzóleumok. A színes lombú fák között járva olyan emberek történeteit idézhetjük fel, mint Ady Endre, Jókai Mór, Csinszka, Bartók Béla vagy éppen Gobbi Hilda. Talán furcsán hangzik, de gyönyörű természeti környezetben a főváros legnagyobb temetői jó célpontjai lehetnek egy őszi sétának.
Manapság már a szakemberek szerint sem csak az emlékezés helyei a temetők, hanem a városszövet szerves részei, aktívan használt parkjai is lehetnek.
Ezt a szemléletet támogatva például a Bécsi Központi Temetőben 2019 óta kijelölt futópálya is található és Párizsban az sem ritka, ha tollasoznak vagy éppen piknikeznek a parkos temetőkben. Budapesten legfeljebb még csak biciklizők, futók vagy sétálni induló társaságok láthatók Budapest legjelentősebb temetőjében a Fiumei Úti Sírkertben és a tartalmasabb programokra továbbra is a Városligetet vagy a Margit-szigetet választják általában a lakók. Pedig az 56 hektáros temető területéből 25 hektár parkosított, így a város egyik legnagyobb „parkjának” számít.
Ahol a legnagyobbak nyugszanak: a Fiumei Úti Sírkert
Korábban a városban több kisebb temető volt, ám ezek az évek során megteltek, így a felszámolásukat követően városszéli helyszíneken nyitottak helyettük nagyobb, bővítésre alkalmas temetőket. A Fiumei Úti Sírkertet 1849-ben nyitották meg akkor még Kerepesi úti temető néven. A sírkert ekkor Pest köztemetőjeként funkcionált, de elég hamar,
már a század végére Magyarország legfontosabb kegyeleti helyévé vált,
egyfajta dísztemetőként. Itt található többek között Deák Ferenc, Kossuth Lajos és Batthyány Lajos mauzóleuma, ebben a temetőben nyugszanak a magyar történelem és kultúra nagyjai.
A sírkertben külön parcellát kaptak például a művészek, a jakubinusok és az 1848-as vagy 1956-os forradalmak hősei. A síremlékek között több művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása. Ilyen Deák Ferenc hófehér Zsolnay csempével borított mauzóleuma, amelyet Gerster Kálmán tervezett vagy az Ady Endre sírját őrző Csorba Géza szobor. A temető egyik szimbólumának számító 1908-ban elkészült árkádsor kiemelkedő építészeti alkotása a sírkertnek. Tervezői Gerle Lajos és Hegedüs Ármin voltak. A temetőbe szervezett séták dátumait a Sírkert hivatalos oldalán követhetjük nyomon, de érdemes időben jelentkezni, mert a helyek nagyon hamar betelnek.
Makovecz nyomában: a Farkasréti temető
Talán kevesen tudják, de annak ellenére, hogy a Fiumei úti Sírkertben fekszenek a nemzet legnagyobb alakjai, a legtöbb híres magyar nem itt, hanem a Farkasréti temetőben találta meg végső nyughelyét.
Tóth Vilmos a temető múltját bemutató tanulmányában 8-10 ezer főre becsüli a hírességek létszámát,
akik között vannak sportolók, politikusok, művészek és tudósok is. A Farkasréti temető valamivel később nyílt meg, mint a Fiumei úti. 1894-ben elsősorban azzal a céllal hozták létre, hogy a zsúfolt budai temetőket tehermentesítse. Leghíresebb részletei a főbejáratnál álló Griffmadár című alkotás, amely Veres Kálmán munkája, illetve a Makovecz Imre tervei alapján, a 80-as években újraépített ravatalozó. A tervező egyébként szintén a Farkasréti temetőben nyugszik.
A híres sírok felkutatása egyedül nem egyszerű feladat, mivel a legtöbb fellelhető névsor, térkép hiányos. A temetőben található Bartók Béla, Örkény István, Zelk Zoltán, Bánki Donát, Árkay Aladár sírja is, a Művészparcellában pedig rábukkanhatunk Szécsi Pál, Bárdos Lajos, Bubik István, Honthy Hanna, valamint Várkonyi Zoltán nyughelyére.
Ha szeretnénk a lehető legtöbbet megtudni a Farkasréti temetőről akkor célszerű az idegenvezető által tartott séták közül válogatni, amelyeket a Budapesti Temetkezési Intézet szakembere tart és a Program turizmus oldalán nézhetjük meg a dátumokat. A temetőbe a Sétaműhely csapata is szervez sétákat, legközelebb például november 9-én és 17-én.
Séta a múltban: a Salgótarjáni utcai zsidó temető
Az említett két temető már ahhoz a korszakhoz köthető, amikor a régi idők sírhelyei elkezdtek megtelni. A Salgótarjáni utcai zsidó temető azonban még egy korábbi időszak emlékeit őrzi. A temető közvetlenül a városegyesítés után nyitotta meg kapuit. A közel öthektáros terület elég hamar zsúfolttá vált, hiszen évente ezreket temettek ide.
A kor leggazdagabb zsidó családjai, az akkori elit temetkezett itt.
Jellemzőek a nagy családi kripták, mauzóleumok, amelyek a századforduló leghíresebb építészeinek munkái.
Az egykori temető még jelenlegi állapotában is egyedülálló látványt nyújt, a romos állapotú kriptákkal, borostyán szőtte sírkövekkel. A mauzóleumok jó részét Fellner Sándor és Quittner Zsigmond tervezte. Több zsidó szimbólummal, népi motívumokkal díszített síremlék és a szertartási, illetve kapuépület pedig Lajta Béla munkája. A 2002-ben teljes egészében műemlékké nyilvánított temető 2016-ban került a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésébe. A vezetett sétákról a temető oldalán szerezhetünk információkat és a Hosszúlépés is szervez látogatásokat a sírkertbe, legközelebb november 3-án és 17-én.