A nyári hőségben nincs is kellemesebb, mint egy hűvös helyiségben pihenni – ezt már a 18. században is tudták!
A Sala terrena, mint neve is mutatja, itáliai találmány. A szó szerint „földszinti terem” kifejezést a magyar szakirodalom néha hűsölő vagy hűsölőterem formában használja, ami szinte jobban is kifejezi funkcióját, mint az eredeti olasz szóösszetétel (nem ritka ez a magyar nyelvben).
De mi is a Sala terrena tulajdonképpen?
Egy tágas, hűvös, fedett-nyitott földszinti helyiség, ami közvetlenül a kertre nyílik, így a szabad teret szinte bevezeti az épületbe. Ezzel egyidejűleg egyesíti az épület komfortját a kert kellemességével.
A Sala terrenaban természetesen növényeket is elhelyeztek, de ezek a termek nem télikertek, sőt, tulajdonképpen azok ellentétei, hiszen itt a hűvös viszonyok, az árnyékolás volt a legfontosabb cél. Gyakran alkalmaztak márványt és egyéb köveket, melyek árasztották a hűvösséget, általában az egész teret barlangszerűen képezték ki (Olaszországban ezeket a tereket gyakran a grotto, vagyis barlang néven említik).
Ennek egyik legszebb példája épp az első magyarországi Sala terrena.
A felvidéki Vöröskő zordon erődjét a tulajdonos Pálffy-család több ütemben tette lakályossá a 17. század közepén. Ekkor készült el a borítóképen is látható különleges terem, ahol a falakat kagylók és kövek borítják, egy hűs barlang hangulatát becsempészve a vár földszintjére.
A Sala terrenák belsőépítészeti megoldásai már vizualitásában is a hűsölést szolgálják: a már említett barlangszerű kialakítás mellett gyakori a lugasok, kerti pihenők imitálása.
Ennek egyik legszebb példája a Heves vármegyei Noszvaj kastélyának Sala terrenája. A falfestés szinte élethű lugast mutat, ráadásul a lécek között a Versailles-i kastélyt is felfedezhetjük. Ebben minden bizonnyal a honvágy is közrejátszott, a kastély átépítője ugyanis de la Motte Antal, egy francia származású gróf volt.
Hazánk legismertebb és legnagyobb Sala terrenája Fertődön, az egykori Eszterházán található.
A kastély kettős díszterme alatti földszinti részt teljes egészében elfoglalja a hatalmas terem, amihez egy nyári ebédlő is csatlakozik. A terem könnyed lugast idéz, a hűs hatást a fehér falfelületek és a megmaradt fehérmárvány padló adták.
A kellemes hatást fokozták a falba épített szökőkutak. Ez is a Sala terrenák elmaradhatatalan eleme.
Az eddig bemutatot Sala terrenák épületek földszintén helyezkednek el, ezáltal biztosítva a hűvös, árnyékos klímát. Az egyik leghíresebb Sala terrena ezektől kissé eltér, ugyanis egy önálló épületrészt alkot. Ez a prágai Waldstein-palota híres kertében található, és a háttérben álló várral a cseh főváros egyik kedvelt látványossága
Prágában forgatták Miloš Forman legendás, nyolc Oscar-díjat nyert filmjét az Amadeust. Az egyik jelenet épp itt, a Sala terrena előtt játszódik, így bepillantást nyerhetünk, hogyan használták ezeket a tereket annak idején.
A Prágai vár oldalában, a Kisoldal városrészben szinte egymást érik a barokk paloták, illetve ezek kertjei. Természetesen mindegyikhez kapcsolódik Sala terrena, a nyári napok elviseléséhez.
A Sala terrena jellegénél fogva a könnyed, frivol időtöltés színhelye volt. Néha azonban másként hozta az élet, egy ilyen hűsölőben nyílt meg hazánk első nyilvános múzeuma. Szombathely első püspöke, Szily János nagyszabású és következetesen végigvitt program mentén építette ki székhelyét, ezáltal hatalmas lökést adva az addigi kisvárosnak. A püspöki palota földszintjén kiépítette a korban szinte kötelező hűsülőtermet, de
falait nem a szokásos módon, hanem az ókori Rómát és Savariát idézve festette ki Dorffmeister István.
Szily püspök itt gyűjtötte össze a hatalmas építkezések során fellelt római leleteket, amit 1784-ben a nagyközönség előtt is megnyitott.
Így vált a szombathelyi Sala terrena hazánk első múzeumává.
