A történelmi környezethez méltó külsőt kap a Fehérvári kapu, közölték a Nemzeti Hauszmann Program részéről.

A 19. század végi állapotához hasonló formában születik újjá a Fehérvári kapu a Nemzeti Hauszmann Program részeként. A Palota út felett átívelő, mára elavult gyalogos átjárót a szocializmus idején építették, hogy összekösse a Fehérvári rondellát a Tóth Árpád sétánnyal. A budai Vár megújuló bejárata az eddigi egynyílású, a történelmi környezetbe kevéssé illeszkedő híd helyén valósul meg: két gyalogos, valamint középen kocsiáthajtóval rendelkező,
valódi várkaput építenek a Nemzeti Hauszmann Program bejelentése szerint.
A Fehérvári kapu története több száz évre tekint vissza. Eleinte a területen élő izraelita közösség miatt Zsidó-kapunak, míg az oszmán-török hódoltság idején Ova kapuszinak, azaz Mezei kapunak nevezték. A 17. század végétől viseli a Fehérvári kapu nevet, amelyet a Székesfehérvár felé vezető országútról kapott, mivel az innen indult.

Mostantól a kapuval együtt rekonstruálják a Fehérvári rondellát is, melynek tetején ismét felállítják Görgei Artúr lovasszobrát. Rendbe teszik a bástya tetején húzódó sétányt, ahová zöld növényzetet telepítenek, valamint a környezethez illő utcabútorokat helyeznek el.
Újjászületik a József főhercegi palota egykori istállóépülete is,
amelyet csekély sérülései ellenére a II. világháborút követően bontottak el. Az épület az eredeti funkciója mellett közösségi helyiségeknek, multifunkciós rendezvényteremnek és kávézónak is otthont ad majd. A tetőterasz a József-kert felől egy lenyűgöző szépségű, dupla karos lépcsőn közelíthető meg.
Az épületet eredeti külsővel, ugyanakkor a 21. századi elvárásoknak megfelelő építőanyagok és technológia felhasználásával rekonstruálják, közölték a Nemzeti Hauszmann Program részéről.
Látványképek: Nemzeti Hausztmann Program