Koronázás, robbantás és a tűzijáték. Nézzük meg, hogyan fotózták meg 175 éves Lánchíd legfontosabb pillanatait.
Koronázás 1867-ben
Még 20 éve sem állt, amikor a magyar történelem egyik legjelentősebb pillanatának helyszínéül szolgált a Lánchíd. Ferenc Józsefet 1867. június 8-án koronázták magyar királlyá, Magát a koronázást a budavári plébániatemplomban ejtették meg, ezután a budai helyőrségi templomban avatták az aranysarkantyús vitézeket, majd következett a Belvárosi templom előtti téren az eskütétel. A ceremónia utolsó felvonásaként Ferenc József a Lánchíd pesti hídfőjénél emelt koronázási dombhoz lovagolt, ahol kardjával a négy égtáj felé sújtva tett ígéretet az ország védelmére.
A híd bástyái: a vámszedőházak
Manapság természetesnek vesszük, de nem kelhettünk át mindig ingyenesen a budapesti hidakon. A Lánchíd sem volt kivétel, eleinte egy személy egy krajcár ellenében mehetett át, az összeget pedig a képen is látható vámszedőházakban kérték el. Utoljára 1918. november 30-án volt érvényben ez a rendszer, de a házikók a II. világháború végéig helyükön maradtak, majd a felújításkor elbontották őket.
Jég a híd alatt
Bezzeg az én időmben – az elmúlt évekkel ellentétben a Lánchíd életének legnagyobb részében épp a télen befagyott Duna látványa volt a természetes. Tervezője, William Tierney Clark ezt is figyelembe vette, amikor elképzelései mellett érvelt, és rajzzal ábrázolta, hogy a kő és vas alternatíváinál kevesebb lábon is megálló háromnyílású lánchíd e tulajdonsága miatt csökkentené a jegesedés okozta árvíz veszélyét.
Az 1914-15-ös felújítás
A megnövekedett forgalom miatt 1914-re elkerülhetetlenné vált a híd strukturális átalakítása. A vasszerkezetet az ikonikus külső megőrzésével megerősítették, a láncok húzóerejét megnövelték, a hídfők tömbjeit pedig ellenállóbba tették. A híd ekkor kicserélt elemei közül több a mai napig a költözés előtt álló Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményét gyarapítja.
Eucharisztikus Világkongresszus 1938-ban
Budapestet érte az a megtiszteltetés, hogy – 2021-hez hasonlóan – 1938-ban megrendezhette a 34. Eucharisztikus Világkongresszust. Ennek apropóján igen látványosan díszítették fel a Lánchidat, melyre 4400 darab 40 wattos lámpa került, míg a híd oldalain neoncsövekből kialakítva a kongresszusi jelkép, tehát az Oltáriszentség szimbóluma, a kehely és az ostya, illetve az IHS betűk voltak láthatók.
Hídrobbantás a német megszállás alatt
A Budapest ostroma során 1945. január 18-án egyik utolsó hídként, a Szabadsághíddal párban robbantották fel a Lánchidat a német csapatok. Bár a budai oldalon szerencsére nem volt hibátlan a pusztítás kivitelezése, a pesti oldalon a láncok le-, míg a függesztőrudak elszakadtak, a keserves látványt nyújtó híd pedig így a német pusztítás egyik legfőbb szimbólumává vált.
A híd újjáépítése
Az újjáépítési munkálatok a bombázás után két évvel kezdődtek meg és 1949-re teljesen be is fejeződtek. Az autóforgalom megnövekedése miatt kiszélesítették a pillérek kapuzatait, aluljárókat létesítettek a hídfőkben, Pesten átvezették a villamossíneket. Az eredeti felavatás 100. évfordulójára időzített újranyitást nagy ünnepség kísérte, amelyen részt vettek az az ország legfelső vezetői, így Vas Zoltán, Dobi István, Gerő Ernő, Bebrits Lajos, Kádár János és Rákosi Mátyás is.
Vörös csillag a híd fölött
Bár szigorúan véve nem a hídon volt, mégis afelé magasodott az Alagút tetejére elhelyezett hatalmas vörös csillag. Magán a hídon egyébként még 1919-ben tűntek fel hasonló motívumok. A Tanácsköztársaság a május 1-jei ünnepségek alkalmából díszítette fel saját ízlése szerint, a budai hídfőnél Marx és Engels szobrai is helyet kaptak.
1956
Nem kell magyarázni annak a felvonulásnak a jelentőségét, amely 1956. október 23-án fél három után indult a Műegyetemről. Az útvonal részét képezte a Lánchíd utca, így szemtanúja volt az aznapi eseményeknek maga a híd is, amelyen később T34-es tankok is megfordultak. Kárt szerencsére nem okoztak benne.
Augusztus 20-ai tűzijátékok
A legelső augusztus 20-ai tűzijátékot 1829-ben rendezték, de nem vált azonnal szokássá, sokáig nem is a mai helyszínén bonyolították le. Később azonban a Gellérthegyről kilőtt rakéták látványából – a megfelelő helyről nézve – természetesen a Lánchíd sem maradhatott ki. Bár 1956 és 1965 között nem volt tűzijáték, azóta évről évre egyre impozánsabb, és mióta egyre nagyobb részben indítják a Dunáról, a 2022-ben felújított Lánchíd is sokkal központibb elemévé vált a látványosságnak.
Ha még többet szeretnél tudni, 6+1 érdekes tényért a Lánchíd 175 éves történelméből, kattints IDE!