Letették a sepsiszentgyörgyi Sapientia új campusának alapkövét.
A székelyföldi Sepsiszentgyörgy árkosi határában letették a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem campusának alapkövét. A beruházás 10 hektáron valósul meg. A campuson mintegy 400-500 agrármérnöki, erdőmérnöki, valamint sport és képzőművészeti szakra járó egyetemistáknak biztosítanak korszerű oktatási és lakhatási körülményeket.
„A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) évtizedek óta biztosítja az anyanyelvi oktatás lehetőségét az erdélyi magyarság számára, és a nemzeti megmaradás szolgálója és eszköze” – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az alapkő letételekor.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy
az erdélyi magyarság története „az állandó újrakezdés története”,
a közösségnek 1918 óta számtalanszor kellett „a semmiből” újrakezdenie, új intézményrendszert építenie. Tonk Márton rektor pedig az egyetemi építkezések előtti állapotokat idézte fel az egyes városokban, közölve, hogy viszonylag rövid idő, 25 év alatt épült ki az intézményrendszer.
Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke arról beszélt: az építkezések során az egyetem a városok központjából ezek szélére szorult, de építkezik. Kifejtette:
a bolthajtásos épületeknek két fontos pontja van: az alapkő és a szegletkő, az egyik tartja, a másik összetartja az épületet,
és ha ezeket jól választják ki az építők, viharálló lesz a ház.
„Omladozó, széteső félben lévő világunknak szegletkőre van szüksége” – mondta a püspök a megfelelő fundamentum kiválasztásának fontosságára is figyelmeztetve. Kifejtette: a legerősebb fundamentum az ember maga, és ha az erdélyi magyarság arra építi a jövőt, hogy gyerekeket neveljen, a legnagyobb pusztulás idején is megmarad, és újra tudja kezdeni az életet.
A Sepsi OSK stadionjával átellenben lévő területen az ünnepség zárásaként megtörtént az alapkőletétel, amely alá az alapító okiratot és egy időkapszulát is elhelyeztek.
