Megújult Nagyenyed református vártemploma

Megújult Nagyenyed református vártemploma

hely.hu
Olvasási idő: 2 perc

Régi országgyűlések és zsinatok helyszíne volt az ősi templom.

Az Európai Unió és a magyar kormány támogatásával újították fel az erdélyi Nagyenyed középkori eredetű vártemplomát, amely Erdély történelmének fontos helyszíne volt az évszázadok során, országgyűléseket és zsinatokat is tartottak a falai között.

A nagyenyedi templom egyúttal az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye is volt. Mint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a hálaadó istentiszteleten fogalmazott: az egész egyházkerület ünnepel, mivel hamarosan befejeződik mintegy ötszáz templomuk és egyházi ingatlanuk felújítása. „Hálaadásra sereglett össze Nagyenyed reformátussága is, hogy megköszönje azt a sok-sok támogatást, amit itthonról, Európából, az anyaországból kapott a vártemplom felújításához” – tette hozzá a püspök.

„Mit is adunk cserébe ezért a támogatásért? Nincs egyéb, mint az a hűség, mint amivel évszázadokon keresztül őriztük a hitet, hagyományt, kultúrát, és teljesítettük a kötelességünket azok felé, akikkel egy közösség tartozunk” – folytatta Kató Béla.

A Krónika tudósításában idézi Brendus Rékát, a Nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetőjét: nehéz szívvel áll a gyülekezet elé a minden magyar közösség sorsát szívén viselő, közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János helyett, ugyanakkor – egykori nagyenyedi diákként – emelkedett lélekkel tért vissza az erdélyi református egyház bölcsőjének számító városba. Úgy értékelte:

a vártemplom teljes felújítása tisztelgés a történelem és a jelenkor hősei előtt.

Lőrincz Helga leköszönő alpolgármester kiemelte: Nagyenyeden, Erdély nagy múltú iskolavárosa és egyházi központjában az évszázadok folyamán volt már szász és magyar többség, most pedig a románság alkot többséget. Kijelentette, valóságos csoda, hogy néhány éve a Bethlen Gábor Kollégiumot, most pedig a református vártemplomot egy olyan időszakban sikerült felújítani, amikor a magyarság a város alig 13 százalékát teszi ki. „Minden, ami érték, minden ami magyar, a helyén áll, és felújítva” – összegezte Lőrincz Helga.

Forrás

Fotó: Erdélyi Református Egyházkerület / Kiss Gábor