Az elmúlt hetekben szinte futótűzként terjed a hír Linkedinen, hogy Hollandiában „lélegző” téglákat fejlesztettek. Az új találmány egy csettintéssel írja felül azt, amit eddig a moháról gondoltunk.
Az értesülés szerint az új zöld technológia élő falakká alakítja a hétköznapi épületeket olyan speciális, biológiailag aktív téglák, blokkok felhasználásával, amelyeken könnyedén nő a moha. A mohabarát téglák nem igényelnek plusz talajt, karbantartást, csak a megfelelő időjárási körülményeket. A moha önellátó, az eső és a páratartalom táplálja.
Felmerül a kérdés, hogy miért is akarnánk, hogy moha növekedjen a falainkon, amikor néhány évtizede még elkerülendő rosszként beszéltünk a mohásodásról? Egyre nagyobb trend a „zöldítés” és az elvárosiasodott, betondzsungel jelzővel illetett utcákon évről évre erősebben érezzük a növények hiányát. Egy olyan innováció, ahol az építés és a növények gyarapodása kéz a kézben járhat, gyakorlatilag instant sikernek tűnik. Még akkor is, ha moha.
A moha nem is „szitokszó”?
Fontos megjegyezni, hogy a házak függőleges falain nem minden növény élné túl. Ebben az esetben egy olyan struktúrát hoztak létre, amivel zöldellő területeket alakíthatnak ki azokon az „extrémnek tűnő” felületeken, amely eddig kihasználatlan volt a városok zöldítése szempontjából.
A holland Respyre elképzelése, hogy az újrahasznosított, bioreceptív beton és mohabevonat fejlesztésével bármilyen függőleges felület növényesítése lehetséges legyen és könnyebbé váljon a zöld homlokzatok építése. Ehhez egyébként megoldást kínálnak azoknak is, akik a már meglévő falaikat szeretnék mohás blokkokkal ellátni és olyanoknak, akik új, élő szerkezetet építenének.
A mohás falaknak így nemcsak esztétikai célja van, azaz hogy zöldebbnek lássuk a várost, hanem környezeti előnyökkel is jár a telepítésük. A moha eltávolítja a nitrogén-dioxidot, megköti a részecskéket és elnyeli a széndioxidot, ezzel tisztítva és hűtve a levegőt.
A vizsgálatok szerint ezek a téglák nyáron 5–7 fokkal csökkentik a falak hőmérsékletét, különösen a sűrűn beépített városi területeken.
A startup még további pozitívumokat is említ, mint például a biodiverzitás támogatását, a természetes élőhelyek jó hatását a mentális egészségre, illetve arról is írnak, hogy a mohafal egyébként kifejezetten jó szigetelőanyag is, mivel képes megkötni a nedvességet és a levegőt, ezzel lassítva a falak hőátadását.
Hogyan működik?
A téglák külső rétege mikropórusokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek elősegítik a moha növekedését, miközben ellenállnak a káros gombáknak. A beépítés után felszívják a levegő nedvességét, aktiválva a mohát és elindítva a természetes szűrőfolyamatot.
Felépítés:
- Konstruktív elem / meglévő fal: A hordozó, alátámasztó szerkezet, amelyre a betonréteg is felvihető. Bármely homlokzat alkalmas lehet kiindulásnak.
- Tapadó híd: A meglévő réteg érdességétől függően tapadóhídra lesz szükség a bioreceptív beton rögzítéséhez.
- Biobeton / bioreceptív burkolat: A speciális betont 15-25 milliméteres vastagságban viszik fel egy kifejezetten porózus, textúrált felületet létrehozva, amely ideális táptalajt biztosít a mohák növekedéséhez. Fontos, hogy összetételét tekintve hozzáadott tápanyagokat is tartalmaz.
- (Moha bevonat: A biogél segít, hogy a mohaspórák a felülethez tapadjanak, miközben tápanyagot, vizet és menedéket biztosít számukra. Rhizoidok: Gyökerek helyett a gombák rhizoidokkal rendelkeznek, amelyek apró szőrszálakként tapadnak a felülethez.)
- Moharéteg: Ez a végső réteg, ahol a moha növekedik és körülbelül egy év alatt sűrű, zöld, összefüggő növényzetté válik a homlokzaton.
Mohás falat mindenkinek?
A városi hőmérséklet folyamatosan emelkedik. Ez a tendencia pedig komoly kihívásokat jelent a közegészségügy, az épületek integritása és a városi infrastruktúra szempontjából is. A startup ezekre a kihívásokra tervez megoldást nyújtani a bioreceptív betonnal az épületek utólagos fejlesztésére vagy az új terveknél való beépítésre. Úgy fogalmaznak, hogy a rendszer használatával a városok jelentős lépést tehetnek a fenntarthatóbb környezet felé.
Hamarosan meg is figyelhetjük a mohás betonnal kapcsolatos első tapasztalatokat, hiszen Leiden városában az iskolákat és a buszmegállókat mohával borítják be, így a középületek és a megállók falai levegőtisztító, hőmérsékletet csökkentő ökoszisztémákká alakulnak.
