Keszthely-Fenékpuszta, Festetics-majorság

Az évtizedeken át méltatlanul pusztuló majorságot épp egy éve adták át. Az együttes több szempontból is különleges, hiszen egyike a híres magyar ménesbirtokoknak Bábolna, Mezőhegyes, Kisbér és a felvidéki Kopcsány mellett, valamint a Festeticsek országépítő-fejlesztő tevékenységének szinte teljes komplexitásában fennmaradt építészeti lenyomata.

Már a rómaiak által is lakott Fenékpusztára több irányból is értékes fasorok vezetnek be, az együttes egy központi kastélyszerű épületből, több tiszttartói kúriából, valamint istállók és gazdasági épületek egész sorából áll. Az épületek egységes stílusúak, mindegyik a magyar klasszicizmus puritánul elegáns formavilágát mutatja. A fejlesztés Keszthely és az egész balatoni térség számára kiemelt jelentőségű, egy „többórás” látnivaló várja itt a turistákat.

Az épületekben kiállítás mutatja be a magyar, ezen belül a fenékpusztai lótenyésztés történetét, de a tervek szerint a majorság hosszú távon ismét a lónemesítés és a lovasturizmus fellegvárává válhat. A kastély és a puszta közötti utat például lóháton vagy kocsival is megtehetik majd a látogatók – a nevezetes fenyőfasoron át.

Népi Építészeti Program

A Teleki László Alapítvány által összefogott program 2017 óta nyújt szakmai és anyagi támogatást a népi műemlékek pályázó tulajdonosainak értékőrző munkájukhoz.

Az elmúlt hét évben magánházak, kis vendégházak, tájházak százai menekültek meg, ráadásul szakértők keze által. A szerencsés épületek köre teljesen változatos, a tolnai sváb nagygazdák városias hatású házaitól kezdve a szegényebb vidékek archaikusan egyszerű hajlékjaiig, illetve a magánmúzeumoktól a nyaralónak használt egykori lakóházakig. A példaként szereplő tiszakürti ház egy visszafogott és szerény épület, oszlopai viszont arról árulkodnak, hogy az egykori építtetők a közeli kúriákról, templomokról merítették az ihletet lakóhelyük díszítéséhez. Ráadásul a program folytatódik, várják az elkötelezett tulajdonosok pályázatait!

Magyarremete, református templom

A Teleki Alapítvány másik programja, a Rómer Flóris szintén már majdnem egy évtizede végzi a trianoni határon túli, főleg egyházi műemlékek mentését. Bár a 2023-as év „rekordját”, mikor csak egy októberi napon öt felújított templom készült el, nem sikerült túlszárnyalni, de azért a tavalyi év sem múlt el jelentős eredmények nélkül. Ezek közé tartozik a bihari Belényesi-medencében található Magyarremete temploma, ahol az egyedülálló, 12 apostolt ábrázoló falképsorozatot is sikerült restaurálni, bemutatni. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy

ezek a felújított templomok sosem csak önmagukban fontosak, mindegyikhez egy-egy magyar közösség is tartozik, akiket a közös tervezés, építkezés, majd az átadás öröme mindig megerősít.

Budapest, Roheim-villa (Tisza-villa)

A Városliget mellett álló épület a magyar villaépítészet egyik kifejezetten pompás és nagypolgári példája. A ház mégsem erről nevezetes, hanem arról, hogy itt volt Tisza István utolsó lakhelye, és – máig ismeretlen tettesek – itt is követték el ellene a halálos merényletet 1918. október 31-én.

Az 1909-ben épült magyar viszonylatban kiemelkedően pompás villa, ahol Tisza egyébként csak bérlő volt, az elmúlt század eléggé megviselte: ÁVH-s kiképzőközpont, aztán nevelőotthon működött itt, majd a ház évtizedeken át üresen állt. Végül 2015-ben kapta meg az államtól a jelenlegi tulajdonos, a Magyar Corvin-lánc Testület, amelyik a felújítás megbízója volt. Az épület kertje, homlokzatai mellett a különleges belső terek restaurátori munkáit is elvégezték, így

ismét eredeti szépségükben pompáznak az építtető extravagáns ízlését mutató keleties enteriőrök.

Abony és Dabas kúriái

Abony és Dabas két, klasszicista kúriákban különösen gazdag városunk. Ráadásul

előbbi településen még egy szintén ebben a stílusban épült impozáns zsinagóga is található, sajnos egyelőre méltó hasznosításra várva.

De a kúriák közül egyre több nyeri vissza régi fényét, köszönhetően annak, hogy hosszú mellőzés után mindkét város vezetése tudatosan foglalkozik az épített örökség kezelésével.

Egy ilyen összetett épületállomány kezelése természetesen több éves folyamat, így szinte minden évből lehet találni valamilyen eredményt. A legfontosabb, hogy ezeknek az épületeknek méltó és egyben műszakilag is jól elhelyezhető funkciót találjanak. A dabasi Halász Jenő-kúriában – a városban csak a Halász-családnak öt kúriája áll, ezért szükésges a keresztnévvel való megkülönböztetés – például az idén bölcsőde nyílt. Bujdosó Géza, Ligetvári István és kollégáik ezt az új funkciót nagy odafigyeléssel és sok szellemes ötlettel helyezték el. Erre legjobb példa a gyerekeket védő, kedves motívumokkal díszített korlát a portikuszon, amit a műemléki értékű oszlopok bolygatása nélkül rögzítettek.

Jáki templom és környezete

A jáki templom a teljes történelmi Magyarországot tekintve is az egyik, ha nem a legjelentősebb középkori emlékünk. A több éven át tartó munka rendkívül összetett volt, ugyanis nem csak a Ják-nemzetség által alapított templom, hanem az azzal szomszédos szintén román kori, de értékes barokk belsővel rendelkező Szent Jakab-kápolnát is helyreállították a Szombathelyi Egyházmegye, illetve annak főépítésze, Sarkadi Márton koordinálásával. Végre sor került a teljes környezet egységes koncepció szerinti rendezésére is a Korzó Studió tervei szerint, valamint külső körítőfalat őrző, későreneszánsz Folnay-kaput is restaurálták.

Fontos eredmény, hogy sikerült stabilizálni az északnyugati oldalon lecsúszással fenyegető terepszakszt is. Ezen kívül a festő-és kőrestaurátoroknak is sikerült konzerválniuk, helyreállítaniuk a templom faragványait, falfestéseit, így a korábbinál jóval derűsebb, színesebb templombelső fogadja a látogatókat. A területet érintő munka folytatódik, a következő ütemben az apáti majorság épületeinek felújítása, valamint egy új látogatóközpont kiépítése szerepel.

Nyitókép: Kaiser Ákos