A világ számos pontján találkozhatunk különleges építészeti alkotásokkal, amelyek nem csupán technikai bravúrok, hanem legendákkal is gazdagítják az adott hely kultúráját. Az egyik ilyen rejtélyes és lenyűgöző építmény az Új-Mexikóban található Loretto-kápolna híres Csodalépcsője.
Francia ihlet, amerikai megvalósulás
A történet 1873-ban kezdődött, amikor a Lorettói Nővérek, a francia eredetű katolikus apácarend saját leányiskolájuk, a Loretto Akadémia számára egy kápolna építését rendelte meg. A munkálatokért Jean-Baptiste Lamy érsek felelt, aki Új-Mexikó első érseke volt, és aki a franciaországi gótikus stílust szerette volna meghonosítani Santa Fében. A kápolna építésével a francia származású építészpárost, Antoine Mouly-t és fiát, Projectus Mouly-t bízták meg, akik ekkoriban a szintén az érsek felügyelete alatt épülő, közeli Assisi Szent Ferenc-bazilikán dolgoztak.
Ám míg a bazilika Szent Ferenc kultuszához illeszkedő, itáliai román elemekkel díszített, a Loretto-kápolna terveit a párizsi Sainte-Chapelle inspirálta. Csipkeszerű támpillérek, elegáns fiatornyok, valamint Franciaországból importált ólomüveg ablakok tették igazán különlegessé. Az építkezés öt éven át tartott, az elkészült kápolnát 1878-ban szentelték fel. A Lorettói Nővérek és a diákok az iskola 1968-as bezárásáig naponta használták a kápolnát, akkor azonban az épületet magántulajdonba adták, és múzeummá alakították.
A hiányzó lépcső, a kilenced és Szent József
Bár a kápolna szinte teljesen elkészült, a kóruskarzatra vezető lépcső hiányzott. Projectus Mouly 1879-es váratlan halálával nehéz helyzet állt elő: a rend nem ismerte az építész terveit, a szűk hely miatt pedig egy hagyományos lépcső kivitelezhetetlennek bizonyult. A nővérek tanácstalanok voltak, ezért úgy döntöttek,
kilenc napon át imádkoznak Szent Józsefhez – ez az úgynevezett kilenced, vagy latinul novena –, az ácsok és asztalosok védőszentjéhez, hogy segítsen megoldani a problémát.
A kilenced befejeztével a legenda szerint egy idegen jelent meg a kápolna kapujában. Az ismeretlen férfi, aki egyszerű kéziszerszámokat vitt magával, felajánlotta, hogy megépíti a lépcsőt. Egyedül dolgozott – a történet egyes változatai szerint egy éjjelen, más verziókban hónapokon át –, majd a munka befejeztével nyom nélkül eltűnt. Anélkül, hogy fizetséget kért volna vagy elárulta volna a nevét. A nővérek meggyőződése volt, hogy a titokzatos ács maga Szent József volt, aki válaszként érkezett az imájukra.
A Csodalépcső: Mítosz és műszaki rejtély
Az elkészült lépcső valóban csodálatos alkotás. 6,1 méter magas, és két teljes fordulatot tesz meg spirálisan, hogy elérje a kóruskarzatot. A szerkezet különlegessége, hogy nincs orsója, vagyis központi tartóoszlopa, amely a hagyományos csigalépcsők stabilitását biztosítja. Az építmény kizárólag facsapokkal van összeillesztve, mindenféle szög, ragasztó vagy fémmerevítés nélkül.
A lépcső 33 fokból áll, amely szám Jézus életkorára utal, amikor kereszthalált halt.
A lépcsőfokok tökéletesen illeszkednek, és a faanyag – amelyről kiderült, hogy egy ismeretlen lucfenyőfajta – nem őshonos Új-Mexikóban, és máig sem sikerült azonosítani, honnan származik.
Hogyan maradhat stabil a lépcső?
Bár első pillantásra a lépcső a fizika törvényeinek ellentmondani látszik, a szakértők idővel magyarázatot találtak a stabilitására. A belső ív nagyon szűk sugarú, ezéltal úgy működik, mint egy orsó. A facsapok alkalmazása megakadályozza az illesztések kilazulását, valamint a faanyag vetemedését – a szöggel összeillesztett lépcsőknél erre nagyobb az esély –, a faanyag gondos rétegzése pedig olyan erőt kölcsönöz a szerkezetnek, amely meghaladja az egyes faelemek önálló szilárdságát.
Tehát van magyarázat arra, hogyan is áll meg a lépcső, de kivitelezése ettől függetlenül bravúros, emellett hihetetlen kreativitást és műszaki tudást igényelt.
A korlátok és későbbi módosítások
Az eredeti lépcső korlát nélkül készült – erre utalnak a lépcsőfokok oldalán látható, hullámmotívumos faragványok, melyeket eltakar a mai korlát –, ami különösen veszélyessé tette a használatát.
Egyes beszámolók szerint a nővérek és diákok négykézláb másztak fel a lépcsőn, hogy elkerüljék a balesetet. Végül 1887-ben Phillip August Hesch mesterember készített hozzá korlátokat, és később egy vasmerevítést is hozzáadtak, hogy csökkentsék a lépcső kilengését, így ma már jóval biztonságosabb.
A Csodalépcső kulturális hatása
A Loretto-kápolna Csodalépcsője nem csupán építészeti kuriózum, hanem spirituális és kulturális szimbólum is. A történetet számos könyvben, cikkben és dokumentumfilmben feldolgozták. A helyszín ma Santa Fe egyik legismertebb turisztikai látványossága, ahol évente több ezer látogató és zarándok csodálja meg a titokzatos, legendák övezte lépcsőt. Mivel a város nevének spanyol jelentése Szent Hit, ezen nincs is mit csodálkozni.
Bár az utóbbi 146 évben nem derült fény a zseniális ács kilétére, és a lépcső statikai titka is megoldódott, ez semmit nem von le a különleges szerkezet értékeiből.
Az emberek szeretnek hinni a csodában – karácsony környékén különösen – higgyük hát mi is, hogy maga Szent József készítette!
Borítókép: A Loretto-kápolna híres Csodalépcsője - The Loretto Chapel Facebook
lorettochapel.com
newmexico.org
catholiccompany.com
