Többek között Lázár Antal, Mezei Gábor és Ferenczfy-Kovács Attila is megkapta az elismerést.
A legrangosabbnak számító hazai művészeti elismerésben részesült nyolc alkotó: a Nemzet Művésze díjat november 5-én vehették át a Pesti Vigadóban.
„Önök, tisztelt nemzet művészei, a legkiválóbb minőségben képviselik azt, amit mi, magyarok sok-sok évszázada építünk napról napra. Kultúránkat, művészetünket, patriotizmusunkat, azaz a magyar nemzeti eszmét” – mondta díjátadó beszédében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, aki szerint a két szó, nemzet és művészet nincsen meg egymás nélkül, kölcsönösen feltételezik egymást.
Turi Attila, az MMA elnöke köszöntőjében emlékeztetett a díjátadó jubileumára, mint mondta, az alapítást követően éppen tíz éve, hogy az első díjazottak átvehették az elismerést november 5-én, a köztestület születésnapján. Megjegyezte, a kiválóság felismerése jelen időben nem olyan egyszerű, mint múlt időben beszélni róla. „De nekünk az a dolgunk, hogy még időben mutassuk fel a nemzetnek, kik a példaképeik” – mondta.
Az idei díjazottak:
Berecz András népdalénekes, mesemondó, az MMA rendes tagja;
Ferenczfy-Kovács Attila építész, belsőépítész, látványtervező, az MMA levelező tagja;
Kende János operatőr;
Lázár Antal építész;
Mezei Gábor belsőépítész, bútortervező, az MMA rendes tagja;
Tamás Menyhért költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja;
Temesi Ferenc író, az MMA rendes tagja; valamint
Uhrik Teodóra táncművész, táncpedagógus.
A nyolc díjazott közül hárman is az építészettel foglalkoznak.
Ferenczfy-Kovács Attila (Pécs, 1951. július 26.) Kossuth-díjas építészmérnök, iparművész, díszlettervező, látványtervező, vizuális művész. 1969 és 1974 között felsőfokú tanulmányokat folytatott a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán. Szabó István filmrendező egyik állandó munkatársa. Két évig a torinói operaházban a Wagner-tetralógia díszleteit tervezte, emellett tervezett operadíszleteket Lipcsében, Bécsben is. Közgyűjtemények őrzik alkotásait, köztük a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum és a lyoni M. St. Pierre Gyűjtemény. A legtöbb elismerést filmekhez készített díszleteiért kapta.
Lázár Antal (Győr, 1941. szeptember 30. Kossuth- és Ybl-díjas magyar építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) főtitkára, majd elnökhelyettese, a Műegyetem építészmérnöki karának dékánja, a kortárs magyar építészet meghatározó alakja. 1966-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen; ettől az évtől az Ipartervben dolgozott. Első megépült munkái Reimholz Péterrel készültek: a budapesti és a székesfehérvári DOMUS-áruházak. Lázár Antal 1988-tól az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervező Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 18 éven keresztül. 2000-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram Építőművész Kollégiumának elnöke, 2002–2006 között a Műegyetem Építészmérnöki Karának dékánja volt. Lázár Antalt 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „három és fél évtizedes sokoldalú építészeti, építőművészeti alkotómunkásságáért, oktatói tevékenységéért”.
Mezei Gábor (Budapest, 1935. november 29.) Kossuth– és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész, bútortervező és szakíró. Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Iparművészeti Főiskolán (1955-1960) folytatott. Diplomamunkáját színházi berendezésből írta. Az 1960-as évek közepén a SZÖTERV tervezőjeként ismerkedett meg Makovecz Imre építésszel, kinek stílusszemlélete mély benyomást gyakorolt rá. Társalkotóként leggyakrabban a Makovecz Imre által épített középületek belsőépítésze lett. Szürreális bútorlényeivel szinte nemcsak berendezte, hanem benépesítette, mintegy dramatizálta a belső tereket. Leggyakrabban használt kompozíciós elemei az ősi körforma, az életfa, a szárny.
