A szlovák fővárost érintő változásokról Magda Ďurdíková, a munkálatokat vezető Pozsonyi Városi Intézet egyik munkatársa nyilatkozott az ASB-nek.
Miközben a lakásépítési kedv meredeken csökkent az elmúlt évekhez képest Pozsonyban, a szakemberek új városrendezési terven dolgoznak. Magda Ďurdíková a Területi Koncepciók és Elemzések Tanszékét vezeti a Pozsonyi Városi Intézetben (MIB), így egyik legfontosabb mozgatórugója a munkálatoknak.
Az ASB szlovák szaklap podcastjében elmondta: a munkának ugyan csak az elmúlt hónapokban kezdtek neki, ám már most konkrét határidőket tűztek ki a projektre.
Kassa városának a rendezési terve nemrég lett kész, annak az előkészületei nagyjából 10 évet vettek igénybe, ám Pozsony esetében
a kész terveket már 2028-ban szeretnék bemutatni, annak megvitatása pedig a következő évben kezdődhet meg.
Szlovákiában április 1-jétől lesz érvényben az új építési szabályzat, melynek célja az eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, így az új rendezési terv különösen időszerű. Az előzőt még 2007-ben vezették be, de azóta Pozsony jelentős fejlődésen ment keresztül. Az érintett, 38,500 hektáros terület 54 százaléka, beleértve a Dunát és az erdős részeket, beépítésre alkalmatlan, míg 9,800 hektáron ugyan létesítettek már valamilyen konstrukciót, ám van még tér további fejlesztésekre.
Egy korábban elkészített demográfiai forgatókönyv szerint Pozsony lakossága 2050-re a legextrémebb esetben is csak 100 ezer fővel fog nőni, ami meghatározza az új rendezési terv léptékét.
Ami viszont már jelenleg is kihívást jelent, az a számtalan ingázó akadálytalan közlekedésének megoldása – ebben a kérdéskörben több mint 100 környező település önkormányzatával kell majd együttműködnie az intézet munkatársainak.
Ďurdíková elmondta, az intézetben öt alapelv mentén folyik a munka:
a városnak kompaktnak, policentrikusnak, könnyen elérhetőnek és zöldnek kell lennie, valamint rendelkeznie kell minőségi közterületekkel.
A környezetbarát városrendezést hivatott elősegíteni az intézeten belül kifejlesztett Ekoindex, amely segít értékelni a városi zöldterületeket azok minőségének és lehetséges felhasználási módjának értékelésével.
A folyamat során nem elképzelhetetlen, hogy egy adott terület fő funkciója teljesen megváltozik. A tervezési folyamatra azonban a közvéleménynek is lesz hatása: „Azt szeretnénk, ha a lehető legjobban, a lehető leghamarabb és a lehető leghatékonyabban tájékoztatnánk a lakosságot.”
A rozsdaövezetek revitalizálása szintén az új rendezési terv egyik legfőbb feladata. Az intézet egy 150 hektáros, az Istrochem ipari vállalathoz tartozó, szinte teljesen használaton kívüli telek újraálmodásával mutatta be a városban rejlő lehetőségeket. Az MIB szerint itt 60 ezer lakást lehetne létesíteni.
A területrendezési tervekre vonatkozó reményekkel kapcsolatban a tanszékvezető elmondta: „Egy új területrendezési terv mindig előfeltétel. Az új területek esetében, legyen szó lakásépítésről, iparról, sportról vagy logisztikáról, mindig előfeltétele az új építkezésnek, az új beruházásoknak.”
Pozsony új városrendezési tervének első verziója tehát 2028-ra készülhet el.
(Nyitókép: Peter Lukáč | Wikimedia Commons)
