Jövő év végére akár már hárommilliárd köbméter csapadékot vissza lehet majd tartani az öntözésre szerte az országban.

A már jelenleg is futó és tervezett fejlesztéseknek köszönhetően a jelenlegi 200 millió köbméter helyett egy év múlva már másfél milliárd, jövő év végére pedig akár hárommilliárd köbméter csapadékot is vissza lehet tartani és fel lehet használni öntözésre Magyarországon – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az M1 reggeli műsorában.
Hubai Imre közölte, hogy
az aszály elleni védekezés leghatékonyabb módszere Magyarországon a víz visszatartása,
így ennek fokozására helyez hangsúlyt a kormányzat, és különféle támogatásokkal segítik a gazdákat, agrárközösségeket.

Az öntözhető területeket 400-500 ezer hektárra növelnék
A kormányzati támogatások révén a következő időszakban – még idén – jelentősen emelkedni fog azoknak a termőterületeknek a mérete, amelyeket öntözni lehet, két-három éven belül pedig körülbelül 400-500 ezer hektáron biztosítható a mesterséges vízutánpótlás a kabinet céljai szerint.
Jelenleg mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre, s évente 80-90 ezer hektárt ténylegesen meg is öntöznek a gazdálkodók,
de a futó és következő években zajló fejlesztéseknek köszönhetően ennek sokszorosán történhet vízpótlás, öntözés
– mondta az államtitkár.
A vízvisszatartást szolgáló művek felújítását, áteresztő kapacitásuk növelését, csatornakotrásokat, -bővítéseket, új vízkivételi pontok és új vízellátási útvonalak létrehozását szolgálják azok a pályázatok, amelyekre a kormányzat forrást biztosít az agrárium számára – tette hozzá.

Hatékonyabb és fenntarthatóbb ez a fajta gazdálkodás
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy már az elmúlt években elkezdődtek az agráriumot érintően a vízmegtartással, vízkivétellel kapcsolatos fejlesztések, így sok helyütt a technikai eszközöket korszerűsítették, árapasztó tározókat hoztak létre, ennek köszönhetően idén már mintegy 200 millió köbméter csapadékot tudnak visszatartani és felhasználni Magyarországon.
Egy év múlva ez a szám már másfél milliárd köbméter lesz és
a jövő év végére elérheti a hárommilliárd köbmétert, ami másfél balatonnyi vízmennyiségnek felel meg,
s amelyet az aszállyal leginkább sújtott 1,2 millió hektáron lehet visszatartani majd – emelte ki az államtitkár.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák együttműködését is szeretnék ösztönözni, ugyanis a víz megtartásához, az öntözéshez kapcsolódó költségek megosztásával hatékonyabb és fenntarthatóbb ez a fajta gazdálkodási mód.
A napraforgó és a kukorica sorsa el is dőlhet
Arra a kérdésre, hogy a milyen komoly aszálykárokra lehet számítani idén, illetve, hogy megismétlődhetnek-e a 2022-es szárazságból eredő károk, az államtitkár azt mondta, hogy jelenleg némileg jobb a helyzet, mint két éve. Az árpát, a repcét már aratják, s hamarosan az őszi búzát is betakarítják, így
az ország kenyérgabonája nincs veszélyben
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ugyanakkor a napraforgó és a kukorica kifejezetten veszélyeztetett állapotban van, ahogy a gyümölcsösökben is nagy szükség van vízre. Közölte, hogy a nem öntözött területeken a napraforgó és a kukorica sorsa a következő napokban el is dőlhet, gyér termés várható az aszállyal sújtott területeken.
Hubai Imre a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendégeként arról beszélt, hogy a közelmúltban aszályvédelmi gyakorlatot tartottak az Alföldön, amely azt mutatta, hogy a magyar vízügy a szóba jöhető területeken felkészült a vízhiány pótlására a felszíni vízfolyásokból.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány szándékai szerint
az ország öntözési, vízpótlási potenciáljának növelésében egyre inkább partnerek nemcsak a gazdák, hanem a társadalom is,
a hiányzó víz pótlásához pedig megvannak a technológiák és az országon keresztülhaladó folyókkal pedig a természet nyújtotta lehetőség is.
Forrás: MTI
Fotó: MTI, Máthé Zoltán