Lajta Béla

Lajta Béla (Óbuda 1873 – Budapest 1920)

Lajta Béla Óbudán született 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének az évében, ugyanabban az évben, mint Budapest. Munkásságának maradandó értékei is a nagyvárosi Budapesthez kapcsolódnak.

Európai minták

1896-ban, a millennium évében, szerezte meg építészmérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen, ezután három évig tartó külföldi tanulmányútra indult. Utazásai során csaknem egész Európát bejárta. A Hauszmann-féle ösztöndíj révén beutazta Itáliát, majd Németországot, Angliát, a skandináv országokat, Franciaországot és átruccant Észak-Afrikába is. Berlinben Alfred Messel irodájában dolgozott, aki azokban az években építette a konvencionális historizmustól eltávolodó, híressé vált Wertheim áruházat. Angliában a családi ház építészet gyakorolt rá hatást, és megfordult Richard Norman Shaw, az angol domestic building egyik vezető egyéniségének az irodájában. Hazatérve a felvidéki és erdélyi építészetet és népművészetet is tanulmányozta. A nagyvilágban tett bolyongásaiból ő is azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy az építészetnek a historizmus zsákutcájából új utakra kell térnie.

A Westminster Cathedral mintájára tervezett zsinagóga

Első sikerét a lipótvárosi zsinagóga 1899. évi tervpályázatán aratta, ahol ismeretlen kezdőként elnyerte a harmadik díjat. A tervet 1898–1899 fordulóján, londoni tartózkodásának első hónapjaiban dolgozta ki. A tervezési feladat valóban nem volt szerény: a pesti zsidó hitközség a Markó utcai nagy telektömbön monumentális, szabadon álló, 3600 férőhelyes épületet, az emancipált zsidóság öntudatát az akkor még bérházak közé szorított Dohány utcai zsinagógánál hatásosabban hirdető istentiszteleti helyet kívánt emelni. A zsinagóga városképi érvényesülését és a szakrális jelleget szinte minden pályázó hatalmas kupolával vélte biztosíthatónak. Lajta más utat választott, ő lapos, tambur nélküli, bizáncias kupolát tervezett „lapidáris, archaisztikus” stílusban, amelyhez a John Francis Bentley tervei nyomán ekkor épülő londoni Westminster Cathedral nyújthatott mintát.

Lajta Béla, A lipótvárosi zsinagóga pályaterve, távlati kép, 1899, Kép: Budapest, 2010 szeptember

Gellért a természetben

A következő próbálkozás, ha nem aratott is a zsinagógatervhez hasonló sikert, megint csak karakteres alkotást és némi szakmai sikert eredményezett – közvetve pedig máig hatóan befolyásolta Budapest városképét. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1900. év elején az Erzsébet-híd tengelyébe helyezendő Szent Gellért-szobor környezetének kialakítására és a hegyre vezető gyalogutak megtervezésére hirdetett pályázatot. Lajta kivételével a pályázat összes résztvevője elfogadta ezek feladat-meghatározását: architektonikus kiképzést kívántak adni a Gellérthegy alsó részének; tornyok, loggiák, gloriettek keretébe helyezték a szent alakját, s csak a felső részre terveztek parkot. Lajta Béla csak leírásokból ismert terve ellenben munkatársa, Málnai Béla szerint „monumentumot képzelt architektúra nélkül, fákat, erdőt, csobogó vízeséseket, misztikus borongós hangulatot”, tehát természeti környezetbe helyezte a szobrot, nem tervezett neki monumentális építészeti keretet, hanem a hegy lábáig vezette le a parkosítást. Egyéni megoldása csak megvételt nyert, a pályadíjakat az előbbi felfogást képviselő tervek kapták.

E grandiózus pályatervek készítésének idején, a század legelső éveiben az építész valós megbízásai még igen szerény léptékűek voltak: boltberendezés, bővítési és átalakítási munkák, jórészt családtagok részére. Legelső megvalósult alkotása Bárd Ferenc és Mór zeneműkiadók és kereskedők új üzlethelyiségének a kialakítása volt a Kossuth Lajos utca 4. szám alatti, újonnan kibővített Dreher-palota földszintjén.

A Lechner-hatás

A kortárs hazai építészetben Lechner Ödön művei tették rá a legnagyobb hatást, amely 1902 és 1903 között készült korai munkáin, például a zentai tűzoltószertár megformálásán jól érzékelhető. A korai művek közül a Lechnerrel közösen tervezett szirmai Klein-villa és a Róth Miksa közreműködésével épült Schmidl-sírbolt emelkedik ki kék Zsolnay-kerámia-borításával és aranymozaikkal kirakott belsejével.

1903-ban lezárult Lajta Béla pályájának első – a sok-sok pályaterv és a néhány szerény, alkalmi megbízás által jellemzett szakasza. Ezt követően egyre jelentősebb megbízásokhoz jutott, előbb vidéken, majd 1905-től a fővárosban is. Ezzel párhuzamosan pályázati szereplései igen megritkulnak: a legfontosabb országos tervpályázatok mellett szinte csak ott indult el, ahol azután győzni is tudott. 1903-tól a zsidó szentegylet, a Chevra Kadisa műszaki tanácsosaként ő felelt Pest zsidó temetőinek építési ügyeiért – ettől talán nem függetlenül kezdték őt megtalálni a monumentális síremlékek tervezésére szóló felkérések is.

Saját utakon

Első nagyobb és már önálló jegyeket mutató munkája a 1905-1908 között épült Wechselmann-féle Vakok Intézete a Mexikói úton. Szintén 1905-ben kezdte építeni a neves művészeti író, Malonyay Dezső villáját Budapesten, a XIV. kerületben, az Izsó utcában. 1906-1907 között készült el az Amerikai úton a pesti Chevra Kadisa izraelita szeretetháza. 1908-ban tervezte a Paulay Ede utcában álló egykori Parisiana mulató, a mai Új Színház épületét.

A Parisiana mulató, a mai Új Színház épülete, Kép: wikipedia.org

Ezeket a főbb műveket a székesfővárosi VIII. kerületi Vas utcai községi felsőkereskedelmi fiúiskola, a jelenlegi Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola épületének tervezése követte. Az első világháború előtti hazai premodern építészet kiemelkedő alkotása 1911-1913 között valósult meg.

A Vas utcai Községi Felsőkereskedelmi Fiúiskola épülete, Kép: wikipedia.org

A Vas utcai iskolával egy időben készült el az egykori Erzsébetvárosi Bank Rákóczi úti székháza, a Szervita téri Leitersdorfer-üzletház (és a benne található Rózsavölgyi Zeneműbolt), valamint a Népszínház utcai Harsányi-bérház. Az említett Leitersdorfer-ház horizontális tagolt homlokzatával és arányaival már egyértelműen a modernizmus előfutárának tekinthető, míg az Erzsébetvárosi Bank székháza az expresszionista építészettel mutat rokonságot.

A Népszínház utcai Harsányi-bérház, kép: Művészet 12. évfolyam, 1913

A Salgótarjáni és Kozma utcai izraelita temetőkben Budapesten számos általa tervezett síremlék és sírbolt található. Utolsó nagy megbízása a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet terveinek elkészítése volt. A rendkívül átgondolt és nagyvonalú terv megvalósítását az első világháború kitörése, majd az építész 1920-ban bekövetkezett tragikus halála hiúsította meg.

Felhasznált irodalom

Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre, Ritoók Pál: Magyar építészet, A szépítő bizottmánytól napjainkig (1808-tól napjainkig), Kossuth Kiadó, 2017.

Csáki Tamás: Mozaikok Lajta Béla pályakezdéséről, Budapest, 2010. (33. évfolyam) 9. szám szeptember

Rév Ilona, Élvonalban —dogmák nélkül, Lajta Béla munkásságáról Világosság, 1980. július-december (21. évfolyam, 7-12. szám)