A Szentháromság Derekegyházon

A középkor óta tudjuk, hogy ahol „egyház” van a falu nevében, ott van templom is. Derekegyházon mégsem volt. Illetve volt, még az Árpád-korban, de az a templom elpusztult 1241-ben, a tatárjárás során. A helyi katolikus közösségnek 777 évet kellett várnia, hogy ismét saját temploma lehessen, a 777 pedig nem más, mint a Szentháromság száma. Innen ered a kis templom neve, mely az utóbbi évek magyar építészetének egyik legjobb alkotása. Az épületet a Váncza Művek jegyzi.

Derekegyház Csongrád-Csanád vármegyében, buja, erdős területekkel, szántóföldekkel és halastavakkal körülvett tájon fekszik. A 2022-ben emelt új templom is egy ligetes területen, magas fák ölelésében áll, ami igen szerencsés, hiszen így már maga a környezet is rendelkezik egyfajta szent atmoszférával. A hófehér, szögletes tömegalakítású, egytornyos épület hasábszerű tornyával és magas oromzatával elsőre szigorúan is hathatna, ám a körülötte lévő táj, a nyeregtetőt fedő zsindely, valamint a szokatlan pozícióban elhelyezett ablakok és toronyóra szépen oldják ezt a komolyságot.

Fotó: magyarépítészet.info, Kaiser Ákos

A templom belülről

A templomba belépve még barátságosabb látvány fogadja a hívőket. Az enteriőr is hófehér: a fehér falakat világos mészkő padlóburkolat és famennyezet egészíti ki. A szentély S vonalban ívelt fala ismét oldottságot kölcsönöz a térnek, míg a mellékhajó tejüveg ablakain keresztül beszűrődő sejtelmes fény spirituális hangulatot áraszt. A fehér falak hidegségét a bútorzat melegsége ellensúlyozza, az egyszerű formavilágú padok, az oltár, a szószék és a falba mélyesztett tabernákulum ajtaja mind fenyőből készültek.

Fotó: magyarépítészet.info, Kaiser Ákos

Napjainkban a fenyő közhelynek számít, ennek ellenére kiváló választás. A jelenleg divatos új anyagok öregedéséről és helyreállításáról keveset tudunk, a fenyővel kapcsolatban azonban az a tapasztalat, hogy csiszolással és lakozással könnyen javítható, így mindenképpen helye van egy kis költségvetéssel épült templomban.

Románkori és skandináv hatások

Első ránézésre talán nem egyértelmű, a Szentháromság-templomon mégis érződik az Árpád-kori kőtemplomok hatása. Visszafogott mérete, hosszanti elrendezése, félköríves szentélyzáródása és a szentély falán nyíló keskeny, lőrésszerű ablaka mind olyan jegyek, melyek a középkori falusi templomokon, így valószínűleg az 1241-ben lerombolt elődjén is megfigyelhetők. Nemcsak a románkori építészet hatott azonban a tervezőkre. Bár a templom határozottan közép-európai jellegű, azon belül is leginkább cseh és szlovén példákkal rokonítható, felfedezhető rajta a skandináv építészet hatása is. A legszembetűnőbb előkép a Gunnar Asplund által tervezett, a stockholmi Skogskyrkogården nevű temetőben álló ravatalozó, mely nemcsak fák közötti elhelyezésével és zsindely tetejével, de tömegalakításával és színeivel is inspirálta a tervezőket, hogy egy hasonlóan földöntúli élményt nyújtó épületet hozzanak létre – bár a ravatalozó funkciójának megfelelően túlvilágibb hangulatot áraszt. Az enteriőr kialakításában Jørn Utzon bagsværdi temploma köszön vissza, erősítve a letisztult skandináv hatást.

Fotó: magyarépítészet.info, Kaiser Ákos

Kitűnő arányérzék

Ahogy Zubrecki Dávid is mondta a 2022-es MÉD gálán – ahol a Szentháromság-templom a legjobb épület díját nyerte – a rendszerváltás utáni magyar templomépítészetben alapvetően három vonulat figyelhető meg: a nagyszabású és látványos, a visszafogott és közösségközpontú, valamint az erdélyi motívumokat felhasználó megközelítés. Váncza László, Ferenczy Kinga és Ránki Soma műve ennek a három felfogásnak a lehető legjobb ötvözetét adja. Spirituális hangulatának köszönhetően egyfajta fennköltséget áraszt, míg méreteinél és egyszerűségénél fogva sallangmentes, ráadásul a zsindelytető Derekegyház erdélyi testvérfalujából ajándékként érkezett, így közvetve még az erdélyi építészeti hagyományok is megjelennek.

Dr. Paár Eszter Szilvia