Alföldi György, a BME Építészmérnöki Karának dékánja a bme.hu oldalon megjelent friss interjúban arról beszélt, hogy mit tehetnek az építészek a környezet védelmével kapcsolatban, valamint hogy az Építészmérnöki Karnak milyen közös projektjei vannak az egyetem többi karával annak érdekében, hogy a fenntartható építészet felé tereljék a hallgatókat és az építéstudományt.
A BME dékánja az interjúban az építészeti szakma szemléletváltása kapcsán megfogalmazta:
Az építészeknek minden korban más feladatkör jutott, ám talán még soha nem változott akkorát a szakma, mint a 20. század második fele óta tartó folyamatban. Míg korábban a templomok, kastélyok, nagy volumenű közintézmények tervezése általános volt, addig ma ezek a nemes és izgalmas feladatok kevés építésznek adatnak meg. Az 1950-es évek óta egyre nagyobb hangsúly kerül a lakhatásra, a 21. században pedig egyértelműen a fenntarthatóságra, a „nemépítésre” kerül a hangsúly, ami elsőre furcsán hangozhat, ám a klímaváltozás elleni küzdelem még nemesebb feladat, mint a katedrális- vagy múzeumtervezés.
„Nagyon fontosnak tartom a klímaátállást és a fenntarthatóságot. Az építőipar úgy tud környezetbarát lenni, ha alapvetően a felújítások felé fordul és eláll a bontásoktól.
Brüsszel, Amszterdam vezetése például már nem ad ki bontási engedélyeket. Az a feladatunk, hogy lehetőleg minden, már megépített elemnek találjuk meg a helyét, így őrizzük meg a beléjük fektetett energiákat, ez a klímalábnyom-számítás egyik alapja.”
Az építőipar az egyik legnagyobb hulladéktermelő iparág és az épületek a CO2-kibocsátás jelentős százalékáért felelnek. Ám a holnapért az Építészmérnöki Kar hallgatói is tehetnek.
Az építőipar abból él, hogy folyamatosan új dolgokat akar létrehozni. A fenntarthatóság, a klímaváltozás figyelembevétele még nem tart ott, hogy belássuk: a világon már most több épület van, mint amennyi szükséges.
Nekünk itt, az építészkaron az a dolgunk, hogy felélesszük hallgatóinkban az igényt a fenntarthatóságra, megalapozzuk a felelős klímapozitív gondolkodást, körültekintően és pontosan fogalmazzuk meg az építés többi szereplőjének azt, hogy mit miért bontunk vagy építünk. A mi felelősségünk felhívni az építtetők figyelmét arra, hogy mi az, amit biztosan le kell bontani és mi az, amit nem: befolyásolni a döntéseket.” – véli a dékán.
Az építészek azonban nem oldhatják meg egyedül az építéssel kapcsolatos környezeti problémákat, így a BME már az egyetemi képzés alatt igyekszik a hallgatókat együttműködésre tanítani. Mint azt Alföldi György elmondta, az Építészmérnöki Kar a Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszékével, a Gépészmérnöki Karral, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karral, a Villamosmérnöki és Informatikai Karral, sőt, még a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karral is több projektben működik együtt, hogy a hallgatók minél szélesebb körű tudással és mérnöki hálózattal rendelkezzenek, mire befejezik a képzést.
A teljes interjú, melyben számos további témáról is szó esik itt olvasható.