Tovább bővül a református negyed a Ferencvárosban.
Látványos változások jönnek Budapesten, a Ráday utca és Üllői út közé eső területen. Itt fog felépülni Budapest új egyetemi campusa, ahol 2500 egyetemi hallgató folytathatja majd tanulmányait. Ismerje meg írásunkból a győztes tervpályázatot!
A Károli Gáspár Egyetem új Campusára kiírt tervpályázatra 42 építésziroda nyújtott be pályaművet, amelyek közül, többek között Baranyi Krisztinával, a kerület polgármesterével, Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével, illetve az egyetem delegáltjaival kibővített szakmai zsűri a budapesti Archikon Architects Építészstudió pályamunkáját választotta ki. A zsűri elnöke Lánszki Regő, országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, társelnöke Fürjes Balázs, az egyetemfejlesztés vezetője volt.
Jól lehet, a magyar reformátusok már a 19. század óta tervezték egy felsőoktatási intézmény létrehozását, erre csak a rendszerváltozás után, 1993-ban kerülhetett sor. A Károli Gáspár Református Egyetem sokáig infrastrukturális kihívásokkal küzdött, az egyetem karjai és intézetei fizikai értelemben sporadisztikusan, egymástól térben elkülönülve működtek. Az intézményi integritás számára jelent tehát nagy lépést a most felépülő Campus, amely az Állam- és Jogtudományi Kar, illetve a Pszichológiai Intézet mintegy 2.500 hallgató képzéseinek ad majd otthont. A győztes pályamű emellett lokális értelemben, egész Budapest, illetve a környék, a „református negyed” atmoszférájában is pozitív változásokat hozhat.
A Ferencvárosban található „református negyed” születésének kezdete 1830-ra tehető, ekkor épült fel Hild József nagybátyja, Hild Vince tervei alapján a Kálvin téri református templom, illetve a gyülekezeti élet épületei. A következő állomás 1855-re esik, ebben az évben nyitotta meg kapuit a Pesti Theologiai Akadémia. Kezdetben a Kálvin-téri Református Egyházközség gyülekezeti helyiségeiben, termeiben folyt a teológiai oktatás. 1863-ban adták azt a kétemeletes épületet a Kálvin téri református templom mellett, amely a teológia otthonául szolgált 1912-ig. Ezzel párhuzamosan, 1909-ben az egyház, oktatási célra bérbe vette, majd megvásárolta a kincstárból a Pál utcai fiúk című regényből is ismert Ferencvárosi Dohánygyár Ráday utcai telkét, a rajta lévő épülettel együtt. 1912. november 2-án avatták fel a Teológiai Akadémia Ráday utcai új épületét. Később, a 20. század második felében itt épült fel a teológia kollégiuma is. Az új Campus épület révén még karakteresebb lesz a református negyed a Ferencvárosban, a református felsőoktatás régi fellegvára immáron a Ráday utcától az Üllői útig terjed majd.
A pályázattal a Magyarországi Református Egyház célja az volt, hogy a hagyomány és megújulás jegyében kreatív kortárs terveket ismerhessen meg az egyetemi campus megvalósítására. A tervezők feladata egy olyan, az egyház küldetését – Krisztus hirdetését a bibliai ige alapján – és nyitottságát is tükröző, a ferencvárosi városrészbe illeszkedő, a kerületi vársotervekkel összhangban megépíthető, a ferencvárosiakat is jól szolgáló XXI. századi egyetemi épület és köztér megtervezése volt, amely magas építészeti minőséget képvisel, és amelyet a fenntarthatóság, a környezettudatosság és a református visszafogottság jellemeznek. (reformatus.hu)
Lánszki Regő, a tervpályázati zsűri elnöke, Magyarország főépítésze az eredményhirdetési ceremónia megnyitójában a győztes pályamunka kapcsán a következőket hangsúlyozta:
A felépülő modern épület messze kielégíti a legfontosabb építészeti, urbanisztikai elvárásokat, a belváros szövetébe simulva, a meglévő épületek, illetve a környék történeti, kulturális és építészi hagyományaihoz illeszkedve valósítja meg az integrációt, ad otthont az identitás számára, és reményeink szerint a református felsőoktatás zászlóshajójává válik.
