Miért van szükség a magántőke bevonására a magyarországi várak és kastélyok fenntartása során?
A kastélyok fenntartható működtetése érdekében magántőke bevonását lehetővé tevő kastélytörvény céljairól, hátteréről beszélt Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára az M1 „Ma Reggel” című műsorában adott interjújában.
Lánszki Regő, főépítész az M1 stúdiójában elmondta, hogy az elmúlt harmincnégy évben 13 kastély került felújításra Magyarországon. A magyar állam EU-s és költségvetési forrásokból 50 milliárd forintot költött erre a programra. A jelenlegi állapotok eléréséhez tehát már eddig is nagyon komoly forrásokat kellett teremtenie a kormánynak, ugyanakkor ezen a 13 kastélyon is bőven van még mit fejleszteni, vannak például épületrészek, amik még felújításra várnak. Ráadásul Magyarországon még több száz kastély sorsát kell rendezni. Az államtitkár kifejtette, a minisztérium célja, hogy az összes kastély az eredeti állapotában kerüljön felújításra, azt szeretnék, hogy minden látogató az eredeti pompájában tekinthesse meg ezeket az épületeket. A főépítész szerint pontosan ez a célja a törvénynek.
„34 év alatt jelentős forrásokat biztosítottunk a kastélyok felújítására, és mégis az látszik, hogy ezeknek a fenntartása, üzemeltetése komoly további költségvetési terhet ró az államra. Hiába működik számos épületben értékes közgyűjtemény és kiállítás, a jegyekből származó bevételekből a kastélyok nem tudják magukat fenntartani, az államnak ezért folyamatosan be kell szállnia a fenntarthatóság biztosításának érdekében. Erre a helyzetre ad választ ez a megoldás, a magántőke bevonása, amely egyébként bevett gyakorlat Franciaországban, Olaszországban, illetve más országokban is.”
Az államtitkár elmondta, hogy magántőke bevonása kapcsán egy nagyon szigorú feltételrendszert határoztak meg az új tulajdonosoknak, amely magában foglalja a közgyűjtemények látogathatóságát, a kastélyparkok egész éves nyitvatartását. Ezen kívül az új tulajdonosnak egy 10 éves felújítási, egy 30 éves üzemeltetési és felújítási tervet kell bemutatnia az örökbefogadás feltételeként. Amennyiben az elfogadott tervek közül bármelyiknek nem tesz eleget, akkor a kastély automatikusan, büntető kamat terhe mellett visszakerülhet az államhoz. Lánszki Regő elmondta, hogy ilyen szigorú feltételrendszert kevés országban láthatunk.
A műsorban elhangzott, hogy továbbra is állami tulajdonban maradnak az olyan történelmi jelentőségű kastélyok, mint a fertődi Esterházy-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a geszti Tisza-kastély, nagycenki Széchenyi-kastély és a tiszadobi Andrássy-kastély. Arra kérdésre, hogy milyen szempontok alapján határozta meg a törvényhozó az egyes kastélyok külső fenntartásba bocsáthatóságát, Lánszki Regő felhozta, hogy a magyarországi kastélyok mindegyike 1945 előtt valamelyik nemesi család tulajdonában volt. Ezt követően egy kétlépcsős eljárás keretében kerültek államosításra. Az állam ígérete akkor az volt, hogy biztosítja a köz számára az államosított épületek használatát. Ehhez képest a birtokbavételt követő 40 év alatt ez az ígéret nem teljesült, ráadásul a kastélyokat teljesen idegen funkcióval üzemeltették. Mezőgazdasági raktárként, szerelőüzemként használták ezeket a kutúrkincseket, így az államosított kastélyok igazából senkié nem lettek. Az államtitkár elmondta azt is, hogy az állami tulajdonban maradó kastélyok azért nem kerülhetnek a magántőke felhasználásba, mert jelentőségük túlnőtt az eredeti családi használat jellegén, ezért nemzeti érdek, hogy ezek az ikonikus épületek megmaradjanak állami felhasználásban. A magántőke bevonásáról így a kisebb jelentőségű és méretű kastélyok esetében lehet csak szó.
Arra a kérdésre válaszul, hogy milyen profilú cégeket tud elképzelni üzemeltetőként, Lánszki Regő kifejtette, hogy ahhoz, hogy ezek a kastélyok megújuljanak és üzemeltethetőek legyenek, illetve, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy 10 év múlva újra fel kelljen újítani őket, olyan gazdaszemlélettel rendelkező tulajdonos kell, akinek megvan a képessége a felújításra és az üzemeltetésre. Az államtitkár kihangsúlyozta, hogy ezeknek a kastélyoknak az átadása nem egy ajándék, hanem jelentős teher.
„Azt gondolom, hogy ezt csak tőkeerős, magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cégek tudják megvalósítani. Hogyha nem jelentkeznek ilyen cégek a következő időszakban, akkor 2024. szeptemberétől mi fogjuk megkeresni őket és felhívjuk a figyelmüket arra, hogy mecenatúra nemcsak a sportban vagy a kultúra más területein lehetséges, hanem a kastélyok fenntartása is ilyen terület.”
Az államtitkár elmondta, hogy a következő fél- egy évben a minisztérium azon dolgozik majd, hogy a tárgyalások során felnyissa a cégek szemét arra, hogy a járulékos terhek ellenére miért érdemes belevágni a kastélyfenntartásba, milyen együttműködés alakulhat ki a vállalkozói réteg és az állam között. Lánszki Regő kifejezte bizalmát abban, hogy a meghirdetett 48 kastély jelentős részére képesek lesznek új gazdát, illetve új örököst találni. A műemlékvédelemért is felelős államtitkár teljes támogatásáról biztosította a jövendőbeli örökbefogadó cégeket, elmondása szerint a minisztérium minden szakmai támogatást megad a munkájukhoz.