Mi kell egy jó piknikhez? Finom ételek és italok, pikniktakaró, jó társaság és persze egy szuper helyszín, ahol minden adott a kellemes időtöltéshez. Utóbbiból nincs hiány a hazai kirándulóhelyek környékén, de most kifejezetten olyan piknikhelyszíneket válogattunk, ahol történelmi látnivaló is akad a közelben. Indulhatunk?
Zsitvay-kilátó, Visegrád
Visegrád legmagasabban fekvő kilátója, a Zsitvay-kilátó önmagában is megér egy kirándulást. A 378 méter magas Nagyvillám tetejéről pazar panoráma nyílik a környékre, ellátni innen a Mátrától a Pilisen keresztül egészen a Zsámbéki-medencéig.
A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves jubileumára. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki igazságügyi miniszter, illetve a Magyar Turista Szövetség elnöke is volt. A terveket Hannig és Uzvölgyi építészmérnökök készítették, építéskor fontos szempont volt, hogy a kilátó összhangban álljon a Visegrádi Fellegvár és a Salamon-torony, valamint a környék történelmi környezetével.
A kilátó belépő ellenében látogatható, érdemes figyelni az aktuális nyitva tartást a Facebook-oldalon.
- Hétfő: Szünnap
- Kedd–Péntek: 11:00–16:00
- Szombat–Vasárnap: 10:00–17:00
A kilátó épülete mellett pihenőpadok és asztalok sorakoznak, de aki igazi piknikhangulatra vágyik, érdemes további 2 percet sétálnia lefelé, a Nagyvillám Étterem irányába. Itt terül el egy tisztás, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Szentendrei-szigetre, valamint a Duna túlpartjára.
Tökéletes piknikhelyszín kisgyerekkel, kutyával, baráti társasággal!
Fehérkő vára, Kereki
A somogyi dombok között, 283 méteren magasodik Fehérkő vára (más néven a Kereki vár), amely kiránduláshoz és piknikhez is ideális helyszín lehet.
Kőröshegytől néhány kilométerre, Kereki település széléről indul a jelzett gyalogút a várrom felé. A Czikó-pihenőig autóval is el lehet jutni, itt padok, asztalok és játszótér is várja a családokat. A várhoz vezető erdei út néhol meredek és korlát segíti az előbbre jutást, de megéri a fáradtságot! A vár környéke igazán vadregényes, a fapallókon és lépcsőkön sétálva megismerhetjük a középkor egy szeletét, és ha megpihennénk a panorámát csodálva, ehhez padok is rendelkezésre állnak. Aki pedig piknikezni szeretne, a hatalmas fák árnyékában erre is van lehetőség.
A vár története
Az egykori katonai erődítmény története során tartozott a Báthori-családhoz, harcoltak érte a Habsburgok és Kinizsi Pál is, majd 1530-ban Perneszi Ferenc megvásárolta és felújíttatta az épületeket. A korabeli feljegyzések szerint nem sokkal később, 1543 körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók beköltözzenek. Az omladozó maradványok nagyobbik részét 1830-ban a helyi plébániatemplom, majd 1920 körül egy közeli vadászkastély építéséhez bontották le.
Ranolder-kereszt, Badacsony
A Badacsony tetején több helyszínen is találhatók padok és asztalok, ahol lehetőség nyílik akár a piknikezésre is. Csodás környezetben falatozhatunk a Rózsakőnél, a Kisfaludy-kilátónál, a kőkunyhónál vagy a Ranolder-keresztnél is. Utóbbi
nevét Ranolder János veszprémi püspökről kapta, aki a legenda szerint egyszer a Badacsony tetején járva megállapította, hogy ez a világ leggyönyörűbb vidéke.
Ezt a panorámát ma is bárki megcsodálhatja akár a 12 méter magas kereszt mellett állva, akár a Harangozó-börcnek nevezett teraszról letekintve a Balaton felé.
A kereszt melletti tisztáson több pad és asztal is helyet kapott, emellett kijelölt tűzrakó helyeket is várják a kirándulókat.
Sasbérci-kilátó, Buják
Buják közelében, a 466 méter magas Sasbércen áll a Sasbérci-kilátó, amely népszerű gyerek- és kutyabarát kirándulóhely a Cserhátban. A négyemeletes, négyszög alaprajzú kilátótornyot a századforduló idején gróf Pappenheim Siegfriedné gróf Károlyi Erzsébet építtette. Az épület földszintjén eredetileg a gróf erdésze lakott a családjával, az emeleti rész pedig szállásként működött.
A 2017-ben megújult Sasbérci-kilátó áprilistól októberig várja a kirándulókat mesés panorámával, csendes környezettel, valamint az épület előtt elhelyezett padokkal és asztalokkal.
A lépcsőket megmászva a toronyból a Cserhát csodálatos panorámája tárul elénk, ellátni a Börzsönytől egészen a Mátráig, sőt, tiszta időben a Tátra is megmutatja magát.
Salföldi pálos kolostorrom (Mária Magdolna-kolostor)? Salföld
Elsőre talán meglepő gondolat lehet egy kolostorrom árnyékában piknikezni, de aki járt már a salföldi romoknál, tudja, milyen varázslatos ez a vidék. Az erdő mélyén rejtőző, 13. században épült kolostor Szent Mária Magdolna tiszteletére lett felszentelve, először Pál veszprémi püspök említi „Kőkút sancte Maria Magdelene” formában egy 1263-as összeírásban. Az eredeti román stílusú egyhajós templomot és kerengőt a 15. században késő gótikus stílusban átépítették, a kolostor végül a 16. századi török hódoltság idején néptelenedett el. A köveket ugyan elhordták a környékbeli építkezésekhez, de a gótikus templom falai a tetővonalig máig megmaradtak és a kolostorépület romjai is jól kivehetők.
A kolostorrom Salföld felől egy 2-3 km-es erdei sétával (piros jelzés) érhető el, az épület melletti tisztáson tűzrakóhely, padok és asztalok sorakoznak.
