Év végi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök rávilágított a magyar gazdaság előtt álló új kihívásokra és lehetőségekre. Az eseményen több építésgazdasági témát is érintett, például a Pénzügyminisztérium rekonstruált épületét a budai Várban, az állami ingatlanhasználat reformját és a nemzetgazdasági jelentőségű beruházások jövőjét.
Dimenzóváltás a gazdaságpolitikában
2025-re a kormány egy új gazdaságpolitikai irányt tűzött ki, amely az eddigieknél bátrabb intézkedéseket tartalmaz. Ennek fontos eleme a fiatalok lakhatási lehetőségeinek támogatása: a munkáltatók kedvezményesen járulhatnak hozzá alkalmazottaik lakbéréhez és lakáskölcsönükhöz.
„Ez népszerűbb lesz, mint első pillantásra gondolnánk”
– mondta Orbán Viktor.
A budai Vár: történelem és önbecsülés
A miniszterelnök szerint nemcsak gazdasági, hanem önbecsülési kérdés is a budai Vár háború előtti képének helyreállítása. Az évtizedek során a kommunista „szerényítési” politika jelentős rombolást okozott a történelmi épületekben.
„Európa történelmében egyedülálló, hogy egy dombtetőn 800 éve folyamatosan gyakorolják az állami főhatalmat, mégis hagytuk, hogy az épületek romokban heverjenek”
– fogalmazott.
Mint mondta: a Pénzügyminisztérium épületének rekonstrukciója is a szerényebb formában helyreállított épületek miatt elveszett nagyságérzést állítja helyre. Bár a Pénzügyminisztérium a jelenlegi formájában megszűnik, és a gazdaságpolitikai intézmények a Városliget térségében közös épületbe költöznek, a volt pénzügyi épület februári átadásával nem történt felesleges beruházás, mert a Belügyminisztérium költözik az épületbe.
A Belügyminisztérium egykori, szintén a Várban található épületének sorsa még nem eldöntött. Korábban a belügyminisztériumi épület rekonstrukciója mellett döntöttek, de forráshiány miatt a projekt egyelőre nem kezdődik el.
A kormány hosszú távon az összes kormányzati szervet állami tulajdonú ingatlanokba telepítené, így elképzelhető, hogy a Honvédelmi Minisztérium költözik majd ide, mely jelenleg az V. kerületi Balaton utcában működik.
Ingatlanreform: gazdaságosabb megoldás
Jelenleg a magyar állam mintegy 60 milliárd forintot költ évente bérleményekre. A miniszterelnök szerint ez az összeg hosszú távon fenntarthatatlan, és az állami intézmények saját tulajdonú épületekbe helyezése nemcsak költséghatékonyabb, hanem kiszámíthatóbb működést is biztosít. Az építkezések befejezését 2027-re tervezik, már most számos intézmény sorsát vizsgálják.
Az állami ingatlanhasználat reformja azonban nem csupán gazdasági szempontból lényeges. „Az üzleti negyed az üzletnek való, a szálloda legyen szálloda, a politika meg politika” – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy a magyar állam piaci jelenlétének csökkentése az egészségesebb ingatlanpiac kialakulásához vezet.
Léptékváltás a beruházásokban
2025 a nemzetgazdasági jelentőségű beruházások éve is lesz – jelentette ki a miniszterelnök. Az újrainduló nagyberuházások közül kiemelte a debreceni BMW-gyárat, melyet a dimenzióváltás egyik szimbólumaként említett.
Orbán Viktor szerint ezek az intézkedések megalapozzák a magyar gazdaság hosszú távú sikerét, még ha egyes esetekben – ilyen a Belügyminisztérium épületének rekonstrukciója is – prioritást is kell biztosítani más területeknek, mint az egészségügy vagy az oktatás.
(Kiemelt kép: Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója, MTI / Benko Vivien Cher)