A húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe. Ezeken a napokon Krisztus kereszthalálára és feltámadásra emlékeznek. A kálváriák a történet felidézésével segítik az elmélyülést, lehetőséget adva a híveknek, hogy Jézus nyomán járva emlékezzenek. A szent három nap alatt sokan keresik fel ezeket a helyeket, amelyekből szerencsére bőven akad az országban. Cikkünkben a történelmi Magyarország legkülönlegesebb kálváriái közül válogattunk.
A kálvária sajátos, jellegzetesen katolikus építészeti műfaj. Eredetileg azt a jeruzsálemi dombot jelenti, ahol Krisztus kereszthalált halt (héber neve golgota), de a 17-18. században építészeti köznévvé is vált: azokat a kápolnákat, és az ahhoz vezető keresztúti állomásokat jelenti, ahol a hívők felzarándokolva átélhették, átérezhették a nagypénteki történéseket.
A kálváriák az ellenreformáció idejének jellegzetes építményei, amikor, főleg jezsuita hatásra nagy hangsúlyt fektettek a drámaiságra, a hit személyes átélésére, így ezeknek meg kellett teremteni az építészeti kereteit.
A kálváriák gyakran valóban nagyon festőiek,
általában a legmeredekebb, környező tájból leginkább kiemelkedő dombokra építették ezeket, vagy ahol sík volt a terep, kis dombszerű építményeket létesítettek.
A kálváriákat a keresztút 7 vagy 14 állomása (stációja) és a keresztrefeszítés szoborcsoportja alkotják (Jézus a két latorral, néhol Szűz Mária és János apostol alakjával). Sok helyen külön Szent-Sír kápolna is épült, szintén a jeruzsálemi előkép alapján. Nagyobb városokban ezt kápolnákkal, sőt, remetelakokkal is kiegészítették, utóbbiak lakói az együttesek fenntartását, gondozását végezték. A történelmi Magyarország szinte minden katolikus településén van kálvária, így a válogatás nem volt könnyű.
Selmecbánya
A selmeci kálváriára túlzás nélkül lehet mondani, hogy a történelmi Magyarország legszebb, legösszetettebb ilyen együttese. Már maga a helyszín is drámai, a bányavárosra jellemző vulkáni kúpok egyikét jelölték ki a jezsuiták, mikor a város tehetős polgárainak bevonásával megszervezték az építkezést 1744 és 1751 között. A hegyen két templom (alsó- és felső), 19 stáció-kápolna található, valamint egy fedett „szent lépcső”. Ez a Rómában található előképet idézi fel, ami eredetileg Jeruzsálemben állt, a hagyomány szerint ezen ment fel Jézus Pilátus elé.
Kismarton
A történelmi Magyarország legkülönlegesebb kálváriája, sőt egyik legkülönlegesebb épülete a kismartoni Hegytemplom, amit az ott eltemetett zeneszerző miatt Haydn-templomként is emlegetnek.
Az épület tulajdonképpen egy mesterséges domb, aminek tetején egy külön kápolna helyezkedik el.
A kápolnához „föld alatti” (valójában mesterségesen felépített) barlangszerű folyosókon lehet feljutni, itt helyezték el az egyes stációkat. A különleges együttest 1707-ben építtette Esterházy Pál herceg. Haydnt 1820-ban temették el az egyik kápolnában, földi maradványai számára 1932-ben épített külön kápolnát az eredeti építtető névrokona, V. Esterházy Pál herceg.
Kőszeg
A gyönyörű város utcáit járva időnként feltűnik a házak közé „bekukkantó” kálvária együttese, a különleges, háromtornyú kápolnával. A meredek hely tetejére épült kálvária oly sok társához hasonlóan fogadalomból épült, 1709-10. évi pestisjárvány emlékére.
Maga az építkezés is egyfajta vezeklés volt, ugyanis az építőanyagot a város polgárai hordták fel,
a visszaemlékezések szerint korra, nemre és társadalmi különbségre való tekintet nélkül. A stációkat a 19. században kicserélték, így az együttes egysége megbomlott, noha az új kápolnácskák is színvonalas alkotások. A kálváriát, több kőszegi templommal együtt 2023-24-ben felújították.
Eperjes
Eperjes utcát járva folyton fel-feltűnik a város feletti dombon álló, vörös színével valóban drámai hatást keltő kálvária-együttes.
Kevésbé ismert, hogy a barokk időszakban kedvelték a rendkívül élénk színeket, egyáltalán nem keltett megütközést egy élénkzöldre, vörösre, esetleg feketére színezett párkány, tagozat, vagy akár egész épület. Így
a Felvidéken több kálvária is élénkvörös színnel emlékeztet Krisztus vértanúságára,
ilyen színben pompázik a már említett selmecbányai mellett a közelmúltban helyreállított rozsnyói együttes is. Az eperjesi kálvária szintén „teljes”, a stációk mellett Szent Lépcső-kápolna, Ecce Homo-kápolna is kiegészíti az együttest.
Mecseknádasd
Hazánk egyik legszebb falva a Mecsek völgyében meghúzódó, középkori és barokk kori épületek egész sorával rendelkező Mecseknádasd.
A török időkben elpusztult falu a 18. században német telepesekkel népesült be újra. A svábok (akik valójában nem svábok, hanem főleg bajorok és Rajna-vidékiek) letelepítése nemcsak gazdasági célokból, hanem társadalmi-valláspolitikai okokból is történt.
Az elkötelezetten katolikus nép magával hozta a vallásgyakorlás jellegzetes elemeit is, a sváb falvak határában egymás után emelkedtek a borkápolnák, szentképes oszlopok és nem utolsó sorban a kálváriák, ahová húsvét idején az egész község felvonult, hogy az eredeti helyszínre hasonlító környezetben élje át az ünnep eseményeit.
Így történt ez Mecseknádasdon is, ahol a falu fölé meredeken emelkedő halmot válaszották kálvária építésére. A szorgalmas és módos gazdák adakozásából egységes és magas színvonalú barokk együttes jött létre, stációkkal, Golgota-szoborcsoporttal és kápolnával.
Vác
A Vác fölötti dombtetőn álló, igen drámai helyszínen lévő kálvária szintén fogadalomból épült: 1723-ban Schlick János váci kereskedő, a császári hadsereg élelmiszer-beszállítója (már ebből is sejthetően igen módos ember), felesége halála után építette a különleges emléket, valószínűleg egy korábbi erőd helyén. Mivel a Szentírás hangsúlyozza a Golgota domb-jellegét, ezért a síkvidéki városokban is igyekeztek a lehető legmagasabb helyre építeni a kálváriákat, vagy ha már végképp nem volt erre lehetőség, akkor mesterségesen alakították ki a magaslatot. Az így létrejövő terasz alatt alakították ki a Szent-Sír kápolnát, szintén bibiliai utalások alapján.
Hasonló „emeletes” kálvária épült Szentendrén, Gödöllőn és Pesten is.
A váci kálvária dombra épült, de a fogadalomtevő ezt az emeletes kialakítással tovább hangsúlyozta. Az együttes különlegessége, hogy megmaradt a remetelak, aminek lakója ellátásért cserébe gondozta az építményeket.
Budapest, Epreskert
Pest gyönyörű, teraszos kálváriája eredetileg a róla elnevezett józsefvárosi téren állt, ahonnan 1893-ban telepítették át mai helyére, az Epreskertbe. Az építmény, ami emelt kialakításával a már említett „síkvidéki” kálváriák közé tartozik, feltűnően elegáns és kifinomult. Mindez nem véletlen, tervezője Mayerhoffer András, a magyar barokk egyik legkiemelkedőbb, méltatlanul kevéssé ismert mestere. A részletek árulkodóak, különösen a korlátok megoldása hasonlít a Salzburgból hazánkba telepedett mester többi épületére, így a gödöllői kastélyra, a pesti Egyetemi templomra vagy a Százéves étteremre (Péterfy palota). Az áttelepített kálváriát az eredeti helyhez közel pótolták, így állt elő az a kissé érdekes helyzet, hogy
Józsefvárosban szinte egymás mellett van a Kálvária tér és a Golgota tér.
Ez az új kálvária is viszontagságos sorú volt, a kápolnát elbontották, a stációkat áthelyezték, viszont a 2022 húsvétjára elkészültek a felújított-rekonstruált állomások.
Pápa
A különlegesen nagyszabású, több kápolnából és templomból álló együttest 1740-ben kezdték kiépíteni a pápai pálosok a várost birtokló Esterházy-család támogatásával. A városból kivezető út mellé épültek a stációkápolnák, melyek végében állt a kápolna. A sík terepen mesterséges dombbal idézték fel a jeruzsálemi helyszínt, a halomra külön Golgota-kápolna épült.
Az együttes külön érdekességei az angyalszobrok, akik Krisztus kereszthalálának eszközeit: szegecsek, láncok, töviskorona, stb. tartják.
Ez egyértelműen római hatás, hasonló szobrokat láthatunk az Angyalvárhoz vezető hídon is. A későbbiekben az együttes továbbfejlődött, 1790 körül készült el szintén az Esterházyak adományából egy viszonylag nagyméretű Kálvária-templom is.
Ásványráró
A szigetközi falu kálváriája valószínűleg
hazánk egyik első háromszög alakú építménye.
A falu földesura, Apponyi Lázár építtette, feltehetőleg a győri Wittwer Márton Athanáz szerzetes-építész tervei szerint, vagyis a látszólag egyszerű külső egy kiforrott és iskolázott tervezőt mutat. A kálváriával szemben áll a hatalmas méretű, már régóta százévesnek nevezett fekete nyárfa, ami gyönyörű példa az épített és természeti örökség egységére.
Vöröstó
A városok kálváriái mellett szinte mindegyik katolikus falu is igyekezett kialakítani a maga húsvéti szertartási helyszínét, természetesen az anyagi lehetőségek függvényében. Néhol ez már a 19. századra maradt, így az ekkor épült kálváriák már a klasszicizmus jegyeit hordozzák. A Balaton-felvidéki Vöröstó ennek egyik legszebb példája, a fegyelmezett sorban álló stációk egy olyan kápolnához vezetnek, amit mintha az akkor divatos tájképi kertekből helyeztek volna át, megszentelve a profán formát.
Baja
Bár a kálvária-építészet jellegzetes barokk építészeti műfaj, a klasszicizmus idején is született egy-két nagyszabású alkotás. A síkvidéki Baján sikerült egy kisebb domb megmagasításával is megfelelő hatású együttest létrehozni. A nyárfákkal kísért stációk, illetve lépcsők egy kicsinységében is rendkívüli szépségű kápolnához vezetnek. A Golgota-jelenet szobrai még a barokk időszakból származnak, de a két stílus szép egységet képez.
Bakonyszücs
A bakonyszücsi együttes egy külön típust alkot, amit minden bizonnyal a közeli Pápa fent ismertetett kálváriája inspirált. Ebbe a csoportba tartozik még a közeli Gyarmat község kálváriája is. Tulajdonképpen ez is egy „síksági” kálvária, ahol a dombot a teraszos kápolnával pótolták, viszont ez az epreskerti és pest környéki kálváriáknál jóval egyszerűbb.
Itt a kápolna két oldalán, egyenesen vezetnek fel a lépcsők, nincsenek díszes kőfaragványok.
Fent látható a keresztrefeszítés-szoborcsoport, körben pedig a stációk. A falu vallásos sváb lakossága kezdeményezte az építkezést a 19. század végén, a birtokos Esterházyak biztosították hozzá az anyagi fedezet jelentős részét.
Szeged
Nem mindegyik magyar kálvária vészelte át a történelmi megpróbáltatásokat. A szegedi kálváriát az 1879-es árvíz elsodorta (szó szerint), helyére 1884-ben épült a neobarokk stílusú utód. Ez a kápolna is a „síkvidéki” típusba tartozott, vagyis a hiányzó dombot maga a kápolna pótolta, a lépcsősorok vezettek a keresztre feszítés szoborcsoporthoz, míg alul a sír kapott helyett.
Ez az épület az ideologikus rombolás áldozata lett,
bár hivatalosan lebontását az azóta elbontott benzinkút létesítése indokolta. A szegedi városvédők, egyházi és civil szervezetek mindenesetre szeretnék rekonstruálni az egykori kápolnát, a tervek szerint 2028-ban, lerombolásának 60. évfordulóján a szegedi kálvária újra állni fog.
Tihany
A tihanyi kálvária táji környezetét talán nem is szükséges elemezni, túlzás nélkül állítható, hogy az együttesből Európa egyik legszebb kilátása tárul fel. Az 1926-ban állított kálvária a korszellemnek megfelelően egybefonódva jelképezi Krisztus és a magyarság sorsát: tulajdonképpen egy irredenta emlékről van szó, az egyes stációk az elszakított vármegyéket és szabad királyi városokat jelképezik, a Golgota-szoborcsoport mögött a hármashalom található, külön táblával emlékezve IV. Károlyra. Ez a fajta emlék nem maradhatott fenn, az 1960-as években lerombolták a kálváriát. Újjáépítése a rendszerváltás után kezdődött és csak 2012-ben fejeződött be.
