A húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe. Ezeken a napokon Krisztus kereszthalálára és feltámadásra emlékeznek. A kálváriák a történet felidézésével segítik az elmélyülést, lehetőséget adva a híveknek, hogy Jézus nyomán járva emlékezzenek. A szent három nap alatt sokan keresik fel ezeket a helyeket, amelyekből szerencsére bőven akad az országban. Cikkünkben a tavalyi húsvét után ismét a történelmi Magyarország legkülönlegesebb kálváriái közül válogattunk.
Magyarpolány
A Bakony délnyugati lejtőjén elterülő falu – neve ellenére – sváb lakosságú, a módos gazdák által épített egységes, fehérre meszelt parasztbarokk házak hazánk egyik legszebb népi építészeti együttesét alkotják.
A faluközpont melletti hegy szinte adta magát, hogy hazánk egyik legszebb kálváriáját építsék fel rajta.
A stációk még barokk koriak, a kápolnát viszont csak 1910-ben építették neogótikus stílusban. Az együttest a lépcső alján álló amerikai-kereszt egészíti ki, amit a kivándorolt falusiak adományaiból állítottak. A kálvária alatt áll továbbá a falu plébániatemploma, és az odavezető utcát is megmaradt és példásan gondozott parasztházak szegélyezik, így Magyarpolány egyike a legszebb, legautentikusabb arculatú magyar falvaknak.
Rozsnyó
A felvidéki bányaváros fölé magasodó meredek hegy visszaidézi a jeruzsálemi helyszín drámaiságát. Az 1741-ben létrehozott kálvária egy helyi polgár, Steel Jakab és felesége Katalin adományából épült. A kápolnából, harangtoronyból és hét, majd újabb hét stációkápolnából álló együttes már messziről uralja a tájat. A kerámia stációjelenetek a huszadik század elején készültek a pécsi Zsolnay-gyárban. A szocializmus időszakában a kálváriát elhanyagolták, az első két stációt a kórház bővítésének ürügyével el is bontották, a hegyi kálvária pedig szinte a pusztulás szélére került.
Az együttest végül ismét összefogással, a rozsnyói polgárok adományaiból és munkájából mentették meg,
Görgey Árpád szervezésében, aki a pécsi gyárral együttműködve gyártotta újra a hiányzó képeket, illetve elemeket. A több évtizedes munka 2022-ben zárult le, mikor átadták a kápolnát és a harangtornyot, amik hosszú idő után újra visszanyerték eredeti, lángoló vörös színüket.
Tata
A gyönyörű fekvésű város különleges látnivalója a Kálvária-domb, ahonnan az Öreg-tó mellett a Gerecse teljes nyugati oldala belátható. Maga a domb műemléki és természetvédelmi szempontból is védett.
A barokk kálváriát és a hozzá tartozó kápolnát Fellner Jakab, a magyar barokk egyik legjelentősebb mestere építette, az Esterházyak megbízásából.
Farsang a kastélyban
Jelmezbál a tatai Esterházyaknál
A kápolna egy középkori templom maradványainak felhasználásával épült, így egy korai leletmentésnek is tekinthető. A domboldalban ráadásul komoly geológiai és régészeti emlékek láthatók, ugyanis már az őskorban kőbányaként használták a területet. A sziklafalak és a dombtető – ökológiailag rendkívül értékes – gyeptársulásai valóban a kopár Szentföld hangulatát idézik.
Kecskemét
Kecskemét legrégibb épülete a ferencesek temploma, ami a különleges, „térfolyam”szerű főtéregyüttes szélén áll. A barokkizált templom abban is őrzi a középkori elrendezést, hogy védőfal övezi, ebbe építették be a 18. század végén a Golgota-szoborcsoportot.
A valóban festői együttes több művészt is megihletett,
az 1909-ben alakult kecskeméti művésztelep tagjai többször megfestették a szobrokat, belekomponálva a képekbe a város építészeti jellegzetességét, a szinte egymást érő templomtornyokat.
Márkó
A Veszprém melletti Márkó igen látványos táji környezetben fekszik: az ökológiailag is igen értékes gyeptársulások otthonául szolgáló kopár fennsík nekifut a Bakony erdőkkel borított tömbjének. Ezt a látványos helyszínt választották a falu sváb lakosai, mikor a kálváriát megépítették. Az együttes valóban drámai hatást nyújt, ahogy az egyszerű stációk mentén felkapaszkodunk a kopár dombra, amin az elegáns, minden bizonnyal a közeli város hatását követő klasszicista kápolna áll.
Celldömölk
Celldömölk már nevében is utal a híres osztrák zarándokhelyre, Mariazellre. Az ottani, Nagy Lajos király alapította kegytemplom népszerű úticélja volt a magyar zaránokoknak is a 18. században, ezért több másolata is épült. Az egyik a Vas megyei Dömölk, a másik az óbudai Kiscell kolostora. Előbbi helyen nagyszabású, és kialakításában a jeruzsálemi helyszínt idéző kálvária is létesült a bazilika mögött. A különleges építmény 1755 körül épült Liptay János ezredes adományából, aki nyugalomba vonulása alkalmából adakozott.
A kompakt alkotás több helyszínt egyesít: a Golgota-hegyre lépcsőn juthatunk, alatta pedig a Szent Sír-kápolna található.
Zebegény
A Kós Károly tervezte templomáról nevezetes falu felett meredeken emelkedő dombon áll a kálvária. Az egyszerű stációk végén áll a szépen formált barokk kápolna. Az együttes egy-egy sváb parasztcsalád adományából épült, máig lehet tudni, hogy a Fischer, a Zoller és hasonló famíliák voltak a jótékonykodók. A kápolna elől fantasztikus kilátás nyílik a falura és a Dunakanyar felső szakaszára is. A kálvária-együttesnek több érdekes huszadik századi vonatkozása is van: a szomszédos természetes teraszon kezdte meg Maróti Géza, szecessziós építész és szobrász (többek között a Grasham-palota épületdíszeinek alkotója) különleges, a trianoni diktátumra emlékező Magyar Golgota építését. A különleges, máig csonkán maradt építmény ma is látható.
Zebegény a századfordulón festészeti központtá vált, többek között Szőnyi István is itt élt és alkotott. Szintén itt élt a hazánkban kevéssé ismert, de Indiában szinte nemzeti festőnek számító magyar-indiai festőművésznő, Amrita Sher-Gil, aki a kálváriát és az alatta elterülő temetőt is megörökítette az 1930-as években.
