Antik festményekkel sétáló alakok, titokzatos, elrejtett kémény, Zsolnay csempékkel tarkított, szecessziós, luxus paloták és persze Columbo meg a halott mókus rejtélye. Ez mind a Falk Miksa utca. Utcakép sorozatunk legújabb részében a rövid, de közel sem elhanyagolható Falk Miksa utcán barangolunk.
A Jászai Mari térnél, amint leszállunk a villamosról, a Kossuth tér irányába egy filmbe illő utca vezet. Nem is olyan túlzó ez a jelző, hiszen gyakran tényleg megihleti a filmeseket is a környék varázsa. A Falk Miksa utca galériáival, antikváriumokkal és műkereskedéseivel igazi csemege a művészet kedvelők számára, de akkor is érdemes erre sétálni, ha pusztán szeretnénk megcsodálni a városrész lenyűgöző bérpalotáit, hiszen itt építészeti kincsekből is akad bőven.
A fasorral övezett utca most ismert, patinás eleganciáját az Országház közelsége és az üzletekkel, kávézókkal, művészeti egységekkel teli közeg határozza meg. Bizonyos szempontból már 1904-ben,
az Országház felépülésével egyértelművé vált, hogy ezen a környéken magasabb minőséget képviselő, elegáns paloták fognak épülni.
Ebben az időszakban egyébként a beruházóknak szóló kedvezmények – amiről már a közeli, Pozsonyi útról szóló cikkünkben is írtunk – és a környékre vonatkozó szigorú építészeti szabályok is hatással voltak az utcakép alakulására.
A Falk Miksa utcát körülbelül negyed évszázada Budapest híres műkereskedő, galériás negyedeként tartják számon. Az elsőként működő BÁV után sorra települtek az utcába a galériák, viszont a közelségük ellenére sem tekintettek egymásra konkurenciaként. Az üzleti versengés helyett egyfajta közösségként, művészeti negyedként működnek.
Nincs még egy olyan utca Budapesten, ahol a leghétköznapibb látvány a szecessziós paloták árnyékában egy régi karddal, antik festményekkel és bútorokkal megpakolt kocsit toló férfi, szerszámkészlettel a kezében. De talán pont ettől olyan különleges ez a hely.
Ki az a Falk Miksa és mit keres Columbo az utca elején?
Turisták tömegei fotózkodnak az utca elején álló szoborral, amely a világhírű detektívsorozat főszereplőjének karakterébe bújt Peter Falk színészt és kutyáját ábrázolja. Ám a „két Falk”, Peter Falk és Falk Miksa neve valójában csak ezen a takaros kis budapesti utcán találkozik.
Köztudott, hogy a Columbot alakító színésznek, Peter Falknak van némi köze Magyarországhoz, sőt, volt magyar származású rokona is, de mint az több kutatásból kiderült, Falk Miksához nem fűzték rokoni szálak. Ennek ellenére ebből az apró, furmányos, városi legendából kerekedett az utca egyik első számú látványossága, a ballonkabátos Columbo szobor.
Viszont, ha nem az amerikai színész dédapja, rokona, akkor felmerül a kérdés, hogy ki volt igazából az utca névadója, Falk Miksa. Falk 1828. október 7-én született Pesten, egy viszonylag jómódú, zsidó származású, kereskedő családba. A vagyonukat azonban korán elveszítették a történet szerint az egyik rokon miatt, így Miksának már 14-15 évesen munkába kellett állnia. A fiatal az Ungar című német nyelvű lapban közölt 15 évesen színházi kritikákat, illetve magyar cikkek fordításait. Később Bécsbe költözött, de nem hagyott fel az újságírással. Tehetségét sokan felismerték, többek között Széchenyi István és Deák Ferenc is.
Úgy tartják, hogy Erzsébet császárné bizalmasa is volt, ezért Sisi őt kérte fel, hogy tanítsa magyarul.
A kiegyezést követően Falk Miksa visszaköltözött Pestre és a Pester Lloyd főszerkesztője lett. Az újságírás mellett a politikával is foglalkozott: Kőszegen, később Keszthelyen, majd Aradon is elnyerte a képviselői tisztséget. 1905-ben befejezte politikai pályafutását és az akkor megalakult Magyarországi Hírlapírok Nyugdíjintézetének elnöke lett. Falk 1908-ban hunyt el, és a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra felesége mellett.
A Falk Miksa utca át- és visszanevezésekben valószínűleg a Széll Kálmán tér rekordjával vehetné csak fel a versenyt,
hiszen hasonlóan a térhez, itt is volt egy eredeti névadás, amit újra és újra megváltoztattak. Először 1910-ben kapta meg a Falk Miksa nevet, de 1943-ban a közterületek „zsidómentesítésekor” átnevezték. A háború után visszakapta eredeti nevét az utca, de 1953-ban valamiért ismét átkeresztelték és végül a rendszerváltást követően, 1991-ben kapta meg újra a Falk Miksa nevet, amelyet azóta töretlenül visel.
Franciaudvaros elegancia a Falk Miksa utca 4.-ben
A Falk Miksa utca 4.-es szám az egyik legszebb példája a budapesti cour d’honneur-ös kialakítású épületeknek. De ha nem is kategorizálunk ennyire szigorúan, azt egészen biztosan kijelenthetjük, hogy a franciaudvaros bérházak egyik legkedveltebb darabja. Mártonffy Melinda a Franciaudvaros bérházak Budapesten kötet szerzője szerint sokan szeretik a ház különleges homlokzati megformálását, art deco jellegű díszítőelemeit és az izgalmas színét.
A Falk Miksa utca 4.-et Lukács Béla és Rácz Manó építőmesterek tervezték és kivitelezték. Az alagsorban az üzlethelyiségekhez kapcsolódó raktárak és a lakók számára elkülönített pincehelyiségek, a földszinten, az utcafronton üzletek, hátul pedig hozzájuk kapcsolódó irodák és raktárak, illetve egy két szoba konyhás lakás kapott helyet. A bérlőket további öt emeleten szintenként két utcai és két belső udvarra néző lakás fogadta. A ház egyediségét a különleges homlokzat adja.
„A homlokzatképzés hármas tagolású, a különböző egységeket a homorúan és domborúan megmozgatott mellvédsávok választják el egymástól. Az ötödik emelet felett visszahúzódik a tömeg, s a hatodik emeleti lakásokhoz pazar tetőteraszok csatlakoznak. Az előudvar visszahúzott homorú homlokzata hat emeletes, amelyet a tervezők monumentális méretű kővázákkal szegélyezett oromfallal zártak le. A terveken még historizáló elemekből építkező homlokzat a valóságban sokkal modernebb formát kapott: a növényi ornamentikával borított frízek, ablakokat elválasztó falpillérek, az előudvart lezáró terasz mellvédjére és a tetőteraszokra állított kővázák mind egy új építészeti irányzat, az art deco megjelenését vetítik előre” – fogalmaz a kötetben Mátonffy Melinda.
A Falk Miksa utca 7. és a kis Radnóti
A Falk Miksa utca 7.-es számú épülete inkább történeti szempontból érdekes. Ugyanis
Radnóti Miklós szövevényes fővárosi életútjának egy kis szelete ebben az épületben zajlott.
A szülőház után 1915 és 1919 között, amikor Radnóti éppen még iskolai tanulmányait folytatta, itt lakott apjával és második feleségével Molnár Ilonával, illetve a feleség Ágnes nevű lányával. Radnóti édesanyja és ikertestvére a költő születésekor hunyt el, ám arról, hogy Ilona nem az édesanyja és Ágnes nem a testvére, csak apja halálakor, 1921-ben szerzett tudomást.
Míves vasak és az eltitkolt kémény a Falk Miksa utca 10.-ben
A házat 1910-ben dr. Szendeffy Aladár gyerekorvos megbízásából építtették. A Markó utca és a Falk Miksa utca sarkán álló épület különleges legyezőszerű alaprajzzal, sok terasszal és négy emelet plusz manzárdos kialakítással még az elegáns házak sorából is kiemelkedik. Főbejárata – egy címerrel díszített kapuval – a Falk Miksa utcára néz. Az eredeti felosztás szerint minden emeleten két darab nyolc szobás lakást alakítottak ki.
A nagyméretű, tágas hatást keltő terek nemcsak a lakások esetében mutatkoztak meg, hanem a közös részeken is. A ház talán legszebb eleme a lépcsőház az ellipszis alakú csigalépcsővel, a kör alakú előtérrel és a díszes, kovácsolt ajtókkal és korlátokkal. A lépcsőház ovális ablakai hajóablakokra emlékeztetnek leginkább, és a „luxus élményt” talán csak az töri meg, hogy kitekintve az ablakon, egy piros, téglás kéményt láthatunk.
A gyárkéménynek tűnő építménynek érdekes története van, és látva a monstrumot, elgondolkodtató, hogy vajon a házat igazították a kéményhez, vagy éppen fordítva. Az biztos, hogy nem lehet véletlen, hogy a palota gondosan körbe ölelve, pont teljes terjedelmében eltakarja a kéményt.
A Mesélő Házak írásából kiderül, hogy
az építmény az Országház fűtésrendszeréhez tartozott,
hiszen a parlament tetején bizony csak díszkémények kaptak helyet, és Steindl Imre az épülettől körülbelül 200 méterre, egy bérház alá „rejtette” a fűtésért felelő technológiát és kazánházat, de a kéményt fogalmazzunk úgy, hogy nem volt lehetősége ennyire „elásni”.
Rózsaszín pompa és a Falk Miksa utca 18-20.
Ahogy a szebbnél szebb épületek mellett sétálunk, szinte már észre sem vesszük a részleteket. A Falk Miksa utca házainál pedig még nagyobb meglepetést jelent, ha sikerül belesni egy-egy épület belsejébe. A Falk Miksa utca 18-20. kovácsoltvas kapuján belépve, mély rózsaszín Zsolnay csempékkel kirakott lépcsőházba érkezünk, ahol domborművek, hajózáshoz kapcsolódó reliefek és színes ablakok ékesítik a cseppet sem unalmas teret.
Falk Miksa utca 18-20.
— Kaiser Ákos
A hajós dekoráció nem véletlen, mivel maga az épület egy időben gyakorlatilag a tengeri hajózás székháza volt. A Fodor Gyula tervezte ház jelentős részét az Atlantica Tengerhajózási Részvénytársaság bérelte.
A legrégibb darab: a Falk Miksa utca 19.
A rengeteg szín után talán szürkének tűnik a Falk Miksa utca 19., de érdemes alaposabban is szemügyre venni. Ha jobban megnézzük, a tervező itt sem fukarkodott a színes dekorációval: a házat Zsolnay csempék borítják, amik ugyan megfakultak az évek alatt, de méltó módon illeszkednek a többi épület esztétikájához. A ház különlegessége, hogy 1897-ben épült, vagyis ez az utca legidősebb épülete.
Népiesen szép: Falk Miksa utca 24-26.
A tarka csempék után a Falk Miksa utca 24-26. az elegancia egy szolidabb vonalát képviseli. Persze ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lenne a dekoráció, hiszen továbbra is a Falk Miksa utca luxusra épített bérpalotáiról beszélünk. A 24-26.-os szám esetében már a bejárat is egészen más.
A díszes, faragott, üveges ajtó, leginkább népi motívumokat idéz.
Utóbbi irány folytatódik a beltérben is, ahol indás és virágos, népies díszítőelemekkel találkozhatunk. A WLB beszámolója szerint az épületnek több híres lakója is volt, például Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő vagy Mánai Béla építész.
A halott mókus
Az épületeket dicsőítő sorok után kissé nyersnek ható bekezdést az utca elején bújó titokzatos mű indokolja. Gyors léptekkel haladva, elsőre csak egy rosszul célzott szemét darabnak tűnhet a Columbo szobor mögött, az elektromos szekrény tövében található kis szobor, de valójában egy jól kitalált Kolodko Mihály alkotásról van szó. A Halott mókus címen ismertté vált miniszobor 2018-ban került a Kieselbach Galéria sarkához egy a művésztől megszokott „gerilla-akció” keretében.
A szobor jelentéséről, történetéről több féle értelmezés terjed például, hogy a művészeti galériák közelében felhívja a figyelmet arra, hogy valójában bármi lehet művészet. Egy másik elmélet szerint a szobor Maurizio Cattelan Bidibidobidiboo alkotására reflektál. Sokan pedig úgy gondolják, hogy az sem lehet véletlen, hogy „a rejtélyes haláleset pont a híres detektív háta mögött történt".
Nyitókép: Kaiser Ákos
Szuhai Barbara: Mesélő Házak
Mártonffy Melinda: Franciaudvaros bérházak Budapesten
