Irán fővárosában, Teheránban nemrég különleges elnevezésű metrómegállót avattak, amely a Maryam-e Moqaddas, azaz a Szent Szűz Mária állomás nevet kapta. Kétségtelen, hogy a vatikáni sajtóban nagy visszhangot kiváltó esemény jelentősége szimbolikus, és a különböző vallási közösségek békés együttélésének lehetőségét hivatott kifejezni. A gesztust minden bizonnyal maguk az iráni örmények is üdvözölték, hiszen közösségük hivatalosan is képviseltette magát az átadóünnepségen.
Keresztény motívumok, templomépítészeti formák
Az új metróállomás elnevezése nem a véletlen műve, az állomás közvetlen közelében található a Szent Szarkisz örmény székesegyház, amely Teherán örmény keresztény közösségének központja, sőt az iráni kereszténység egyik legfontosabb intézménye. A többnemzetiségű és többvallású város vezetése azonban nem akarta pusztán a névadással kipipálni az ügyet, úgy döntöttek, hogy az állomást a keresztény motívumok jegyében alakítják ki, amellyel jócskán kitűnik a teljes teheráni metróhálózatból.
A tervezők a templomépítészetet idéző formákat ötvözték az iráni építészet letisztult, geometrikus motívumaival.
Dominique Joseph Mathieu, Teherán bíborosa is méltatta a döntést, hangsúlyozva, hogy Mária tisztelete a kereszténység és az iszlám közös pontja, ezért különösen alkalmas jelképe a vallások közötti kapcsolatoknak.
Vallási együttélés, közös tisztelet
Olyan atmoszférát áraszt a megálló, amire nem kifejezetten számít az ember Irán fővárosában. A terekbe sok fény jut, jellemzőek az ívelt formák és viszonylagos csend uralkodik, így az állomás szinte maga is egy városi szentélyként hat, amely a rohanó mindennapokból kiemeli az utazót. Több helyen keresztény témájú műalkotások kaptak helyet, köztük falfestmények, domborművek és ikonográfiai elemek. A bejáratnál egy Mária-szobor is áll, és a térplasztika világoskék színei – Mária hagyományos attribútumai – több építészeti elemben is visszaköszönnek.
A falakon az örmény–apostoli székesegyház és egy mecset domborművei jelennek meg a vallási együttélés szimbólumaként.
Hozzá kell tenni, hogy a dekorációba Máriáról szóló Korán-idézeteket is beépítettek, ezzel érzékeltetve, hogy Mária alakja az iszlám teológiában szintén kiemelkedő tiszteletet élvez. Használói szerint az egész állomás egyfajta szakrális térre emlékeztet, amelyben harmonikusan találkoznak a keresztény és a muszlim motívumok.
Béke, korlátokkal
Bár Irán iszlám köztársaság, lakossága korántsem egységes vallási szempontból. Teherán különösen sokszínű, ezért is van nagy jelentősége a 100 ezer fős teheráni örmény közösség számára a mostani gesztusnak. Az ország zömében, szinte 99 százalékban muszlim, elsősorban síita, kisebb szunnita csoportokkal. Elismert vallási kisebbségek az örmény és asszír keresztények, a zsidók, valamint a zoroasztriánusok, akik ugyancsak ősi iráni vallást követnek, alkotmányos védelemmel. Élnek Iránban további más, kisebb közösségek is, köztük a súlyosan üldözött bahá’í-ok, akik azonban nem rendelkeznek hivatalos elismertséggel és jogi védelemmel sem. Az országban érvényesülő vallásszabadságot vizsgáló jelentések szerint az elismert kisebbségek
saját templomokkal, zsinagógákkal, iskolákkal és kulturális intézményekkel rendelkezhetnek, és korlátozott parlamenti képviseletet is kapnak.
Ennek ellenére a vallásszabadság a gyakorlatban nem teljes, a kisebbségek sokszor diszkriminációval szembesülnek, különösen azok a keresztények, akik muszlim háttérből tértek át.
Őket gyakran zaklatás, letartóztatás vagy közösségük feloszlatása fenyegeti. Megállapítják azonban azt is, hogy a hétköznapokban a vallási közösségek jellemzően békésen élnek egymás mellett, bár többnyire saját intézményeik köré szerveződő, zárt közösségeket alkotnak.
Forrás: tehrantimes.com
Nyitókép: Wikimedia Commons/Shayan Mehrabi-Tehran Picture Agency
