A legendák kastélyának is nevezik a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt, amely romantikus hangulatával, csipkés, tornyos kialakításával a Tudor-kort idézi meg a látogatók szeme előtt. És hogy milyen legendák övezik a Nádasdy család korábbi otthonát és milyen tragédia fűződik az építéséhez? Írásunkból kiderül.
A sárladányi birtokot és udvarházat 1851-ben vásárolta meg a főnemesi családból származó gróf Nádasdy Lipót, aki uradalmát Vas vármegyéből ide, Fejér vármegyébe kívánta áttenni. A Nádasdladánynak átkeresztelt településen a gróf fia, Nádasdy Ferenc és felesége, Zichy Ilona megbízásából épült fel a neogótikus, angol Tudor-stílusú kastély 1873 és 1876 között. A korábbi barokk épületet Linzbauer István tervei alapján kibővítették: míg a földszinten a társasági terek, addig az emeleten a családi szobák sorakoztak. Linzbauer halála után
Hauszmann Alajos tervezte a kastély legdíszesebb tereit, az ősök csarnokát, a könyvtárat és a kápolnát is.
Az épület berendezése a XIX. században meglehetősen modernnek számított. Bevezették a telefont, a vizet, a gázvilágítást, kiépítették a csatornahálózatot. A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett az alagsorban működő, légbefúvásos rendszer biztosította.
Az eredetileg 60 hektáron elterülő kastélyparkban a kor divatja szerint tájképi kertet alakítottak ki, mesterségesen létrehozott tóval, közepén egy fahídon át megközelíthető kis szigettel, mesterséges vízeséssel. Az öntözést vízvezetékrendszerrel oldották meg, a vizet a közeli Nádor csatornából szivattyúzták fel. A parkot behálózó utak mellett tiszafák, fenyők és hársfák sorakoztak, a hatalmas területen lóistálló, kocsiszín és pálmaház is állt.
A Nádasdy-kastély építését azonban beárnyékolta Ilona grófné korai halála, aki így végül nem láthatta a végeredményt.
A legenda szerint a grófné minden bútora és tárgya pontosan oda került, ahova ő maga szánta.
Gyászoló férje pedig úgy élt a kastélyban, mintha felesége bármikor beléphetne a közösen épített otthonukba.
A XIX. század végére a nádasdladányi birtok vált a Nádasdy család uradalmainak központjává. A II. világháború végéig az építtető fia, Nádasdy Tamás, majd annak legidősebb fia, Ferenc és családja éltek a kastélyban. Az épületet 1945-ben kifosztották, majd államosították, a Nádasdy család utolsó tagjai 1944 végén elmenekültek a birtokról. Az 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánított kastélyban 2009-től indult el egy nagyszabású felújítás, a rekonstrukció során az épület és a park is teljesen megújult, és napjainkban bárki számára látogatható.
Kiállítás
Nádasdladány község büszkesége, a Nádasdy-kastély Székesfehérvártól 20 km-re található. Egy közel 20 hektáros park öleli körül, amely 9.00-17.30 között ingyen látogatható. Az impozáns épületben a Nádasdy család által egykor használt, korhűen berendezett szobákat lehet megtekinteni. A kiállítás bejárása során többek között megismerhetjük gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona legendás szerelmét, a kastély és az angolpark építéstörténetét, a családi gyűjteményeket és az uradalmi gazdálkodást.
A kastély egyik legimpozánsabb része a kazettás fa mennyezettel és csavart oszlopokkal díszített Ősök csarnoka, ahol eredeti portré festmények sorakoznak a Nádasdy család tagjairól. A legérdekesebb történetek animációs filmen is megelevenednek.
Miközben a korabeli és korhű bútorokkal, dísztárgyakkal berendezett termek megidézik a főúri világ hangulatát, a látogatók a modern technológia segítségével úgy érezhetik magukat, mintha csak vendégségben járnának a Nádasdy családnál.
Nyitvatartás
Hétfő kivételével minden nap nyitva tart.
Nyári nyitvatartás:
Április 1. és október 31. között: 10.00 – 18.00
Téli nyitvatartás:
November 2. és március 31.: 10.00 – 17.00
A park 9.00-17.30 között ingyen látogatható.
Jó tudni: Az épületben és a parkban gyakran zajlanak filmforgatások, ezért indulás előtt érdemes felkeresni a kastély honlapját.
Látnivalók a környéken
- Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó
- Festetics-kastély, Dég
- Cziráky-kastély, Lovasberény
- Kisfaludy-kilátó, Balatonakarattya
- Csókakő vára
- Zirci Arborétum és Ciszterci Apátság
- Cseszneki vár
Nyitókép: Wikipédia