Lezárult az abasári Bolt-tető történelmi emlékhelyének kialakítására kiírt ötletpályázat. A fiatal építészeket megszólító felhívásra 28 pályamű érkezett, amelyek a történelmi romterület jövőjére kerestek kortárs, mégis a múlt értékeit tiszteletben tartó válaszokat.
Lezárult az Abasár, Bolt-tető történelmi emlékhely kialakítása 2025 című építészeti ötletpályázat, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata hirdetett meg. Az eredményhirdetést és a pályaművekből rendezett kiállítás megnyitóját május 5-én tartották a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában. A tárlat május 13-ig látogatható.
A pályázat célja az volt, hogy korszerű építészeti és tájépítészeti megoldásokkal adjon új jövőképet az abasári romterületnek és környezetének.
A tervezőknek egyszerre kellett figyelembe venniük a történelmi örökséget, a település mai működését és a jövőbeni turisztikai, közösségi lehetőségeket.
Lánszki Regő országos főépítész köszöntőjében arról beszélt, hogy a múlt értékeinek megőrzése csak akkor lehet hiteles, ha azok kapcsolatban maradnak a jelenkor emberével is.
„A múltat, illetve annak örökségét meg kell értenünk és azt tovább kell építenünk”
– fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a magyar épített örökség története sokszor a pusztítás és az újjáépítés története is. Mint mondta: „A mi igazi erőnk, a magyar nemzet ereje sosem a sértetlenségben rejlett, hanem a feltámadásban.” Az államtitkár szerint Abasáron olyan emlékhely születhet, amely egyszerre őrzi a történelmi múltat és ad kapaszkodót a jövő számára. „Abasáron a saját identitásunkat hívjuk elő a föld alól. Ez a magyar kulturális tér újraalkotása” – emelte ki.
Dr. M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy Abasár kiemelkedő jelentőségű helyszíne a magyar államalapítás korának. Felidézte, hogy Aba Sámuel királyhoz köthető feltárások során olyan archeogenetikai eredmények születtek, amelyek a nemzetség eredetét egészen a hun kori Mongóliáig vezetik vissza. A főigazgató hangsúlyozta:
„Ez a kezdeményezés a történelmi emlékezet formálásáról, identitásunk megerősítéséről és kulturális örökségünk jövőbe emeléséről szól.”
Grócz Zsolt, az Abasári Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy közel húsz éve kutatják a térséget, és bízik abban, hogy hosszú távon egy méltó látogatóközpont is létrejöhet. „Ha 2041-re sikerül megvalósítanunk azt a látogatóközpontot, amely Aba Sámuel királyunkat megfelelő helyre emeli, akkor méltán tárhatjuk az emlékhelyet az ország nyilvánossága elé” – mondta.
A pályázat értékelése során a bírálóbizottság kiemelte, hogy a fiatal építészeket megszólító ötletpályázat rendkívül sokszínű megoldásokat hozott. A tervek között szerepelt a középkori épületek részleges visszaépítése, a romterület minimalistább kezelése, valamint olyan elképzelés is, amely a meglévő szocmodern művelődési ház átalakításával teremtene új kulturális központot. A zsűri szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a fejlesztésnek a meglévő településszövetre kell épülnie, miközben láthatóvá teszi az egykori királyi központ és a bencés monostor maradványait is.
Az első díjat a 24-es pályamű nyerte el Cristobal Jose Romero Hernandez, Gecse Brigitta, Pintér Judit, Rudolf Vince és Orliczki Gábor terveivel.
A pályázatra összesen 28 munka érkezett.
Nyitókép: Magyarságkutató Intézet, Facebook
